Felszólalás adatai

Annál is inkább indokolt, hogy ezt mondjam, hogy talán nem tudják a külső körülményeket, hiszen ennek a költségvetésnek a tárgyalását nem lehet a külső körülmények figyelembevételével lefolytatni és megtárgyalni. Nem lehet igaz az a régi magyar átok, hogy Magyarországon kívül nincs élet, ez a régi magyar szólás, hiszen ahogy a világgazdasági válságot, az olajgazdasági válságot sem lehetett a '70-es években megállítani az országhatároknál, úgy a 2008-as világgazdasági válságot sem lehetett megállítani az országhatároknál, pedig emlékezhetünk az akkori kormányzati nyilatkozatokra és az akkori gigaplakátokra, amelyek az MSZP új kampányát készítették elő, hetekig kint voltak Magyarország közterein azok a plakátok, amelyek azt hirdették, hogy fellendülünk és elrugaszkodunk, ahhoz képest pedig már hetek óta egy világgazdasági válságban voltunk.

Ennek a világgazdasági válságnak a második leszálló ágában tart a globális gazdaság, és ennek tükrében kell vizsgálnunk mind a magyarországi adópolitikát, mind pedig a magyarországi költségvetés tervezetét, a költségvetés mindenkori helyzetét. Ha ezt tesszük, meg kell állapítanunk, hogy 2011-ben, tehát már ebben az évben a polgári kormány aktívan reagált a költségvetési folyamatokra, illetve a világgazdasági kihívásokra. Nem tette azt, mint az előző szocialista kormányok, hogy tagadták a válság tényét. Minden olyan kormányzati intézkedés, amelyet önök kapkodónak vagy átgondolatlannak minősítenek, ebbe az aktív gazdaságpolitikai eszközrendszerbe illeszkedik be; és abba a célrendszerbe, amelynek eredményeképpen, hogyha a válságból kikecmergünk, akkor rá tudjunk csatlakozni a fellendülő világgazdasági folyamatokra, hiszen ha az előzőeket vizsgáljuk, a szocialista kormányok időszakát vizsgáljuk, akkor még azt a bűnt is elkövették, hogy Magyarország akkor volt válságban, amikor a világgazdaság igazából prosperált, és erre tetézett rá a 2008-as világgazdasági válság.

Fel kell készülnünk a világgazdaság újbóli fellendülésére. Hogy erre a fellendülő szakaszra rá tudjunk készülni, elengedhetetlen cél a 2,5 százalékos hiánycél jövő évi tartása, amely kiemelt stratégiai oszlopa, legfontosabb célkitűzése a következő évi költségvetésnek.

Ennek érdekében határozza meg a költségvetési javaslat a kiadási oldalon, mind pedig a bevételi oldalon tervezett intézkedéseket. Ha a kiadási oldalt vizsgáljuk, akkor alapvető célkitűzés a bürokrácia csökkentése, illetve az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben rejlő párhuzamosságok felszámolása, további takarékossági intézkedések természetesen ennek érdekében, hiszen az adófizetők felé igenis takarékos költségvetési gazdálkodással tartozik a mindenkori kormányzat.

(10.00)

Bevételi oldalon pedig az adócsalási kiskapuk bezárása várható, mint ahogy már ebben az évben is komoly előrelépések történtek ez ügyben, illetve az adórezsim további szigorítása.

Mindezen eszközök - mint már mondottam - a hiány csökkentésének stratégiai célját szolgálják. Ezt a célt szolgálja már ebben az évben is a Széll Kálmán-terv intézkedéscsomagja, Magyarország újjászervezése, a politikai rendszer, az önkormányzati, az államigazgatási rendszer gyökeres átalakítása, hiszen ha az elmúlt 20-21 évre visszatekintünk, akkor egyrészt a tapasztalatokat is fel kell dolgozni, másrészt pedig a hibákat is ki kell küszöbölni.

Ahhoz, hogy ez az átalakítási folyamat végbe tudjon menni, és politikai legitimációt is tudjon mindvégig élvezni a társadalom részéről, az az előfeltétel volt szükséges, amelyet az új parlament már az alakuló ülését követően elkezdett, jelesül, hogy a politikai szférán, a politikai intézményrendszeren kezdte a spórolást és a rendrakást. Első törvényeink között rendeztük, illetve az alkotmányban rendeztük a kisebb parlament létrehozását, amelyet ez évben befejezünk, egy 200 fős parlament fogja szolgálni a jövőben a parlamentáris demokrácia intézményrendszerét. Nagyon fontos lépés az, hogy az önkormányzati tisztségek és a parlamenti képviselőség között újra összeférhetetlenségi szabályokat állapítunk meg; mint emlékezetes, ezt a szocialista kormány, az első szocialista kormány, Horn Gyula kormánya szüntette meg.

Tehát mint mondtam, mind az önkormányzati, mind az országgyűlési képviselők létszámának csökkentésével, világosabb, egyértelműbb szabályozással a politikai szférán kezdjük meg az átalakítást, Magyarország átszervezését, és ez az aranyfedezete, ez az aranytartaléka a további intézkedéseknek, amelyeket az államháztartás többi alrendszerében is végre kívánunk hajtani ebben az évben és a következő években. Jelesül: az önkormányzati alrendszerben is - mint mindannyiuk előtt ismert - folyamatban van a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvény megtárgyalása, amely ennek az alrendszernek, mondhatom talán, ősi intézménynek is új feladatot szab, és a párhuzamosságokat ugyancsak megszüntetve egyébként a jövőben a régiós fejlesztési tanácsok helyett a megyei önkormányzatiságra bízza az uniós és hazai fejlesztési feladatok, benne a vállalkozásfejlesztési feladatok összehangolását is.

Ez az alrendszeri reform azt az eredményt is hozza várakozásaink szerint, hogy a finanszírozás és a fenntartás egy kézben, az állami fenntartók kezében összpontosul, ilyen módon elkerülhető az a csapda, amely sajnos az elmúlt húsz évünket is végigkísérte, de igazán a szocialista kormányok időszakában csúcsosodott ki, jelesül, hogy az önkormányzati rendszer egésze - a települési önkormányzatokat is beleértve - végzetesen eladósodott, hiszen a kormányok, a szocialista kormányok nem finanszírozták a növekvő kiadásokat. Persze, ha a finanszírozás és a fenntartás egy kézben lesz, az a fajta egymásra mutogatás is, azt gondolom, befejeződhet, ami az eddigi költségvetési politikákat, a helyi költségvetéseket és az állami költségvetést sajnos jellemezte az elmúlt időszakban.

Mint már mondtam a mondandóm elején, a legfontosabb célunk, hogy a várható világgazdasági fellendülésre rá tudjunk csatlakozni, ezért az elkövetkezendő évben az elrugaszkodást célozza meg a költségvetési politika attól a válsággóctól, amibe sajnos az Európai Unió számos tagállama beállt az elmúlt időszakban; az elrugaszkodást a szigorúbb költségvetési politika és a 2,5 százalékos hiánycél tartásával. Ennek az elrugaszkodásnak az érdekében vezette be az új kormány és szavazta meg az új parlament az arányos adórendszerre történő átállást, amely a jövőben is zsinórmértékül szolgál az adópolitikánknak.

Nagyon fontos cél, hogy a foglalkoztatottságot növelni tudjuk az elkövetkezendő időszakban az országban, és ezért nagyon is forradalmi és gyökeres változás ez a 200 ezres Start-munkaprogram, amelyet jövőre beindít a kormányzat. Olyan embereket, olyan társadalmi csoportokat tud visszavezetni a munka világába, amelyek sajnos az elmúlt években, talán évtizedeket is mondhatok, kimaradtak abból, hogy a termelőmunkában, az ország építésében részt vehessenek, és azt is állíthatom bizton, hogy kirekesztették őket ebből a lehetőségből az elmúlt szocialista kormányok. A Start-munka egy olyan eszköz, amelynek segítségével bizton remélhetjük, hogy ugyancsak a világgazdasági válság elmúltával a piacon is ezek az emberek munkát tudjanak találni a jövőben.

Nagyon fontos célkitűzés - még ugyancsak az alrendszereknél maradva - a zárt nyugdíjkasszának a kialakítása, hogy világos legyen mind a társadalom, mind a költségvetési politika, mind a kormányzat előtt, hogy mennyit fordít Magyarország egy évben nyugdíjkiadásokra, és az egyéb szociális jellegűnek mondható ellátási formákat a jövőben a költségvetés fogja finanszírozni. Komoly előrelépés történik a másik nagy külön kasszának a rendbetétele érdekében is, jelesül az egészségügyi kassza zárttá tétele is elkezdődik a jövő évben. Remélhetőleg 2014-re ezzel a munkával is végezni tudunk.

Ezeknek az eszközöknek a felhasználásával, használatával remélhetőleg a jövő évi költségvetés számai között visszaköszönnek azok az eredmények, miszerint 1,5 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, és közel 1 százalékkal nőhet az aktivitási ráta is. Nagyon fontos, és becsatlakozik a kormányzati politikába, költségvetési politikába, hogy jelentős mértékben nő a következő évben az Új Széchenyi-terv és az európai uniós források felhasználása, mintegy 30 százalékkal. Ennek eredményeképpen 1369 milliárd forint uniós forrás és mintegy 193 milliárd forint hazai forrás áll a hazai vállalkozások, hazai önkormányzatok rendelkezésére, 30 százalékkal növelt értékben; ez is remélhetőleg - bizton állíthatjuk - gazdaságélénkítő hatást fog kifejteni a jövőben. Erre pedig nagy szükség van, hiszen reálisan és helyes módon tervezve - figyelembe véve a külgazdasági körülményeket - a jövő évi költségvetés 1,5 százalékos GDP-bővüléssel számolhat.

A nagyberuházások hatásai is remélhetőleg érezhetőek lesznek a jövő évben, gondolok elsősorban a nagy autóipari és szűkebb pátriánkban maradva másfajta beruházásokra; itt a Legót tudnám megemlíteni, amely jelentős kapacitásbővítést tervez, mondjuk, Nyíregyházán.

2012-ben a külkereskedelem bővítése feltehetően lassul, az export növekedése mintegy 8,4 százalék körül alakul. Azt gondolom, kellően óvatosak és kellően reálisak ezek a számok, és nem ringatják sem a magyar társadalmat, sem a törvényhozást olyan illúziókban, amelyek nem lennének igazak.

Mint mondottam, a GDP-növekedés 1,5 százalékkal alakulhat jövőre, a növekedés szerkezete viszont ugyanakkor kedvező irányban változik, hiszen nagyobb arányban támaszkodik a jövő évben belföldi forrásokra, mint azt az elmúlt években tapasztalhattuk. Az inflációs célkitűzés is az elemzői várakozásokat tükrözi, hiszen a 4,2 százalékos inflációs cél tekintetében - az én rálátásom és ismereteim szerint - elemzői konszenzus is kialakult, ilyen szempontból is reálisnak nevezhető a költségvetés tervezése, a jövő évi célok meghatározása.

(10.10)

Végezetül abban összegezném mondandómat, hogy a célkitűzés, amely egy munkára épülő gazdaságot jelent, egy arányos adórendszert és a szolidáris társadalom felépítését, a szolidáris társadalom felépítését például abban, hogy 39 százalékkal nő a társadalmi felzárkózásra fordított kiadások száma, jelesül a Start-program megjelenésével is, 200 ezer új munkahely Start-program révén történő megvalósításával.

Az elkövetkezendő év külön erőfeszítéseket igényel, hogy a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok közepette is tartani tudjuk a hiánycélt, amely 2,5 százalékos. A 2,5 százalékos hiánycél tudja garantálni azt, hogy fel tudjunk zárkózni Európa és a világ fejlettebb régióihoz.

Végezetül engedjenek meg egy személyes jellegű megjegyzést. Itt ül a teremben, az a szerencsém van, képviselőtársam, aki az elmúlt napon eléggé méltatlan támadásban részesítette szerény személyemet, olyan kijelentéseket adott a számba, amiket nem mondottam el. (Dr. Dorosz Dávid felé:) Kérem képviselőtársamat, képviselőtársaimat az LMP padsoraiban, hogy a jövőben körültekintőbben fogalmazzák meg kritikai észrevételeiket, és ne tulajdonítsanak nekem olyanfajta kijelentéseket, amelyek a legmesszebb állnak tőlem... Bocsánat, nem ön volt, Scheiring Gábor képviselő úr volt, ő most tényleg nincs a teremben. (Dr. Dorosz Dávid bólint.) Kérném a képviselő urat, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen meggondolatlan és nem kellően kiérlelt kijelentésektől; semmi, amit nekem tulajdonított, az én részemről nem hangzott el.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)