Felszólalás adatai

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ombudsman Asszony! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tevékenységének tapasztalatairól, ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos biztosításának helyzetéről, valamint kezdeményezéseik, ajánlásaik fogadtatásáról és eredményéről az 1993. évi LIX. törvény 27. § (1) bekezdése alapján évente beszámol az Országgyűlésnek. Az előttünk fekvő J/3866. számú beszámolóval az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az előbb említett törvényi kötelezettségeinek tesz eleget.

Az elmúlt évihez képest annyi változás történt az ombudsmani hivatal szervezeti életében - mint már azt hallottuk korábban az országgyűlési biztos asszonytól -, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. május 16. napjától legfőbb ügyésszé választotta, így a beszámoló tartalmazza az eddig az időpontig végzett - pontosabban 2000. április végéig - helyettesi tevékenységet is.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Országgyűlés állandó bizottságai közül nyolc előtt adott számot tevékenységéről, és minden bizottság előtt arra törekedett, hogy az adott bizottság érdeklődésének megfelelő kérdéseket válogassa ki a beszámolóból.

Rendhagyó az ez évi beszámoló a tekintetben, hogy az országgyűlési biztosok mandátuma ez évben jár le, és ez alkalmat ad arra is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai összegzésre kerüljenek.

Az elmúlt öt és fél évben - közel hat évben -, mint azt hallottuk, 42 ezer panasz, pontosabban 42 027 panasz érkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, ami azt jelenti, hogy havi átlagban 637 panaszt fogadtak, ami nem kevés.

A korábbi évek beszámolóit és az öt és féléves időszakot figyelembe véve néhány általános megállapítást tehetünk, amelynek során leszögezhetjük, hogy a férfiak panaszkodóbbak, lakossági számarányukat meghaladóan; bár ezt úgy is fordíthatjuk, hogy a férfiak járnak el inkább hivatalos ügyekben. Társadalmi jelenlétükhöz képest a panaszosok között sok az idős ember.

A vezető politikai elit viszonylag keveset foglalkoztatta a hivatalt, és 1996 és 2000 között mindössze 58 esetben fordult országgyűlési képviselő a hivatalhoz, ebből 38 alkalommal az általa képviselt állampolgár kérelmét továbbította, míg 20 esetben maga a képviselő kezdeményezett eljárást.

A benyújtott panaszok típus szerinti megoszlása is állandóságot mutat, ha az elmúlt öt és féléves időszakot vesszük figyelembe. A panaszok többsége abszolút számban és az összlakosságszámhoz viszonyított arányában is a városban lakóktól érkezik. Megállapíthatjuk azt is, hogy az ország összlakosságának nem egész egyötöde él Budapesten, mégis a panaszok csaknem egyharmada fővárosi lakostól származik.

Változatlanul érvényes volt 2000-ben is az a megállapítás, hogy a kihelyezett ülések, illetve munkalátogatások alkalmával megnő a panaszok száma. Érvényesült az egész ciklusban az ombudsman előtti egyenlőség elve. A panasszal érintett szervek megoszlása, egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt öt és fél év alatt is állandósult.

Végül: az elmúlt évek tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a beszámolók terjedelme is hasonló volt minden évben, mint ez 2001-ben - ha idézhetem az ombudsman asszonyt, akkor emberi élet kioltására alkalmas terjedelmű beszámolókat kaptunk évről évre.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi jellemezte a 2000. esztendőt? A hivatal 6002 ügyet iktatott, ami az előző évihez képest 11 százalékos növekedést jelent. 1990-hez viszonyítottan közel háromszorosára nőtt a más hivatal által kezdeményezett eljárások száma.

Jelentős növekedést mutatnak azok az ügyek, amelyek sértettje az állampolgárok meghatározott csoportja volt. A panaszok jellemzői közül a legjelentősebb változás a sérelmes eljárások miatt beindított panaszoknál látható: közel 1200-zal több esetben sérelmezték a hatóság eljárását, ami 10,7 százalékos növekedést mutat. Az elmúlt évben csökkent az eljárás elhúzódása és a hatóság hallgatása miatt beindított panaszok száma.

A 2000-ben benyújtott panaszok típus szerinti megoszlása sem változott lényegesen. Változatlanul minden ötödik a települési önkormányzat eljárását sérelmezi, és a bíróságok elleni panaszok aránya sem csökkent. Figyelemre méltónak tartjuk, hogy több mint 7 százalékkal emelkedett az áramszolgáltatók ellen benyújtott panaszok aránya, ami az állampolgárok kiszolgáltatottságának növekedését jelzi e téren. Egyébként is, valamely terület monopolhelyzetbe kerülése magában hordozza a kiszolgáltatottság növekedésének lehetőségét, legyen az áramszolgáltató vagy bármely más multinacionális cég.

A panaszok közel felét a hatóság sérelmes eljárása miatt nyújtották be, és ezek majdnem kétharmada tíz szervet: a helyi polgármesteri hivatalokat, a rendőrséget, a közüzemi szolgáltatókat, a bíróságokat, az egészségügyi ellátókat, a pénzintézeteket, a helyi önkormányzatok testületeit, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézeteket, a büntetés-végrehajtási intézeteket, valamint a szociális intézményeket érintették.

Mint korábban már említettem, 2000-ben is - hasonlóan az előző évhez - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kihelyezett ügyfélfogadással egybekötött munkalátogatást tartott ezúttal Heves megyében. Erre is jellemző volt, hogy ebben az időszakban megnőtt a panaszkodókedv, és jóval többen fordultak az ombudsmanhoz, mint általában szoktak ebből a térségből.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót szólnék a panaszok sorsáról.

2000-ben - ugyanúgy, mint az előző években - a beérkezett panaszokat iktatták, és ezt követően postázták az ügy iktatószámát, valamint az ügyintézésről a legfontosabb információkat. Mindezek az ügyintézés nyomon követhetőségét biztosítják.

A beérkezett panaszok vizsgálata három lépcsőben történik. Az első az úgynevezett hatásköri vizsgálat, illetve hogy az eljárásnak van-e más akadálya. A második szakasz már tartalmi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a sérelem összefüggésbe hozható-e alkotmányos joggal, illetve felmerül-e alkotmányos visszásság gyanúja. A harmadik szakaszban kerül sor tulajdonképpen a panasz érdemi vizsgálatára, amikor a hivatal már arra keresi a választ, hogy valamely hatóság valóban megsértette a panaszos alkotmányos jogát vagy okozott-e alkotmányos visszásságot.

2000-ben 7826 panasz kivizsgálása fejeződött be - soha annyi, mint az előző években. Ez a szám önmagában kedvezőnek tűnik, de ha megnézzük a befejezett panaszok megoszlását a befejezés módja szerint, máris némiképp változik a kép. A 7826 befejezett panaszból 5856-ot, tehát a panaszok csaknem háromnegyedét utasította el a hivatal hatáskör hiánya vagy eljárási akadály miatt.

Tekintettel arra, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény az ombudsman által vizsgált hatóságok köréből a bíróságokat kiveszi, így a bíróságok tevékenységével kapcsolatos panaszokat érdemben el kellett utasítani, és 2000-ben ez az összes panasz negyedét jelentette.

Felmerül a felvilágosító munka hatékonyságának kérdése, hiszen az ombudsman intézménye létrehozásának hatodik évében kicsit magasnak tartjuk az e címen történő elutasítások számát. Bár a beszámoló tartalmazza azt is, hogy minden lehetséges fórumot megragadtak a tájékoztató, felvilágosító tevékenység folytatására.

(11.20)

Ennek ellenére még mindig előfordul például, hogy az ombudsman intézményét az állampolgár másodfokú jogorvoslati fórumnak tekinti.

Az elmúlt öt és fél év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a panaszok felében az érdemi elutasítás oka az volt, hogy a panasz a bíróság, illetve hatóságnak vagy közszolgáltatónak nem minősülő szerv intézkedése ellen irányul. Az előbb említetteken túlmenően az alábbi elutasítási indokok merültek fel, csak példálózó jelleggel, 2000-ben: időmúlás miatti elutasítás; a jogorvoslati lehetőség az adott ügyben nem volt kimerítve; ismételten előterjesztett, új elemet nem tartalmazó panasz; nem a jogosult által előterjesztett panasz, ideértve az ügyvéd által, ügyvédi meghatalmazás nélkül előterjesztett panaszt; valamint a névtelenül benyújtott panasz. Az utóbbi két esetben egyrészt meghatalmazás csatolására szólították fel az ügyvédet, másrészt előfordult az is, hogy névtelen panaszt is vizsgáltak. A 2000-ben befejezett 7826 panaszból az el nem utasított 1970-ből 576-ban különböző okból az eljárás megszüntetésére került sor, és 1394-ben került sor mindenre kiterjedő vizsgálatra.

Megállapíthatjuk azt az előttünk fekvő beszámolóból, hogy a panaszok döntő többsége, 99,5 százaléka, tíz alkotmányos jog köré csoportosul. Ezek: a jogállam, jogbiztonság; a tulajdonhoz való jog és részjogosítványai; a szociális biztonsághoz, ellátáshoz való jog; a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, valamint az egészséges környezethez való jog; a jogorvoslathoz való jog; a veleszületett jog az élethez, az emberi méltósághoz; a kínzás tilalma, a diszkrimináció tilalma, az esélyegyenlőség; a gyermek joga a védelemre, a családhoz való jog; a kérelemhez, panaszhoz való jog; a szabadság, személyi biztonsághoz való jog. 2000-ben új típusú problémákkal is találkoztak a hivatal dolgozói, ilyen volt például az árvíz, belvíz körében lefolytatott vizsgálatok.

Örömmel állapíthatjuk meg a beszámolóból, hogy a 2000. évben igen jelentős hátralékot dolgoztak fel annak ellenére, hogy közben a panaszok száma jelentősen növekedett. Az elmúlt évek tapasztalatai hatékony, szakszerű munkát eredményeztek a hivatalban.

Tisztelt Ház! Az elmúlt évi beszámolóhoz képest 2000-ben a vizsgált ügyek struktúrája megváltozott. A legtöbb eljárás - minden ötödik - büntető jellegű ügyek körébe sorolható. Ezt követik a szociális biztonság körébe eső panaszok. Jelentősen nőtt a gyermeki és diákjogok, valamint a környezetvédelem körében lefolytatott eljárások száma. Melyek azok az ajánlások, amelyek a korábbi beszámolókban szerepeltek és nem valósultak meg, illetőleg milyen új ajánlásokat tartalmaz az ez évi beszámoló?

A korábbi beszámolóban előterjesztett, de nem teljesült ajánlások például: a rendőrségi fogdában fogva tartott személy rendkívüli halála, valamint a rendőr lőfegyverhasználatának kivizsgálása kizárólagos ügyészi hatáskörbe történő utalása; az ártatlanul fogva tartott vagy elítélt személy kártalanításának a lehetővé tétele, akkor is, ha az alapügyben nem fellebbezett az előzetes letartóztatásának elrendelése, illetve a jogerősen befejezett ítélet ellen; rendőrségi fogdában, katonai fogdában és a bv-intézetben elhelyezett előzetes letartóztatottakra vonatkozó - jelenleg eltérő - fogvatartási szabályok egységesítése.

Új ajánlásként fogalmazódott meg - ez a bizottsági meghallgatásokon is elhangzott - a gyermektartási díj megelőlegezésére vonatkozó ajánlás, amely szerint a törvény úgy egészüljön ki, hogy alkalmas legyen a gyermektartási díj megelőlegezésére olyan esetben, amikor a díj fizetésére kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik. Ismételten kérte az ombudsman, hogy a rendőrségi fogdaszolgálati szabályzat miniszteri rendeletben mielőbb szabályozást nyerjen, hogy ily módon az állampolgárok számára nagyobb garancia érvényesüljön.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek tapasztalatai, az éves beszámolók, valamint az Országgyűlés bizottságai előtti meghallgatásokon elhangzottak figyelembevételével megfogalmazhatjuk az ombudsman intézményének feladatát, lényegét, az ombudsmannal szemben támasztott követelményeket. Ehhez segítségül hívom - hiszen magam sem tudnám ennél jobban megfogalmazni - az ombudsmanok VII. világkongresszusáról kiadott kommüniké egy részletét. "Egy igazságos és civil értékeken alapuló társadalomban olyan a kormányzati rendszer, amely a jogállamiság és az emberi méltóság tisztelete alapján működik. Tudatában van annak, hogy felelősséggel tartozik azoknak a polgároknak, akiknek a nevében cselekszik. Az ombudsman intézménye a maga sajátosan gyenge eszközeivel elszámoltatja a helyi és a központi kormányzati rendszert, és ilyen módon hozzájárul a hatékony és jó közigazgatás fejlődéséhez."

Végezetül, de nem utolsósorban, fontosnak tartottuk az ombudsman bizottsági meghallgatáson tett azon kijelentését, amely szerint az elmúlt öt és fél évben külső befolyásnak nem volt kitéve. A jogállam alapvető intézményei - a megállapításai és tapasztalatai szerint - megfelelően működnek, a hatóságok tevékenységében általában érvényesülnek az alkotmányos emberi jogok.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom befejezéseként az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és munkatársainak megköszönöm az eddig végzett munkájukat, és a beszámolót a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében elfogadásra javasolom.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)