Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy hadd kezdjem azzal, amiben nincs köztünk túl sok vita. Hétről hétre jönnek a hírek a magyar sajtó különböző felületein arról, hogy magyar középiskolai diákok vagy egyetemi hallgatók hány és hány nemzetközi versenyen szerepelnek egyre jobban, sőt a SOTE is bekerült a 200 legjobb egyetem közé a világon.

Ez a jelenség lehet, hogy önök által elszigetelt, de semmiképpen nem azt jelenti, hogy a magyar oktatási rendszer, ahogy önök mondják, összeomlott volna. Sőt, ezek mögött a gyerekek mögött pedagógusok állnak, akik őket minderre megtanították, akik felkészítették őket erre.

Annyiban csatlakoznék Hollik képviselő úrhoz, hogy arra azért felhívom a figyelmüket, hogy ezekkel a mondatokkal, bár a szándékaik szerint minket igyekeznek megalázni, mégis a tanárokat alázzák meg. Udvariasan arra is emlékeztetném önöket, hogy önök voltak azok is, akik a Covid alatt  ehhez hasonlóan  azt szajkózták, hogy az egészségügy összeomlott.

(18.40)

Tehát a benne dolgozók miatt kérem önöket, a szavaikat akként formálják, hogy véletlenül se lehessen nemcsak itt, de az érintettek között se úgy érteni, mint ahogy a magyar nyelv szabályai szerint most lehetne.

Azt is szeretném megjegyezni, hogy Kunhalmi képviselő asszony és Arató Gergely nagy hangon, Arató képviselő úr egészen tanácsköztársasági stílusban ráförmedt Nacsa képviselő úrra, hogy hazudik. Nem zártunk be mi a Gyurcsány-kormány alatt iskolákat  mondta ő, hiszen nem voltunk a fenntartói. Fiatal versenyzőknek és kollégáknak szeretném mondani, hogy nekem volt szerencsém a Gyurcsány-Bajnai-kormányban várost vezetni. (Arató Gergely: Akkor te zártál be iskolákat!) Arató úr, a cinizmusának is vannak határai, ezért először is maradjon csöndben, másodszor nagyon figyeljen, mert most jön a nehéz rész, jó?!

Ez úgy nézett ki Budapest VIII. kerületében, kedves kollégák  s hogy Arató úrnak milyen tanácsköztársasági cinizmusa van, arra majd a végén rá fognak jönni; ő azt mondja, hogy ő nem zárt be iskolákat , nos, Budapest VIII. kerületében 2006-ban az oktatási alapnormatíva 1 milliárd 436 millió forint volt, 2010-ben pedig 525 millió forint volt. (Arató Gergely: Nem, nem!) Ne rázza a fejét, mert én tudom, maga meg nem tudja. (Derültség a kormánypárti oldalon.) És ez az alapnormatíva volt. Emellett olyan kiegészítő normatívákat tetszettek megszüntetni, mint az integrációs és képességkibontakoztató kiegészítő normatíva, aminek éppen a mi kerületünkben óriási jelentősége volt. A nemzetiségi oktatási normatíva teljesen eltűnt  cigány képviselőtársaimnak szeretném jelezni, hogy teljesen eltűnt a nemzetiségi kiegészítő normatíva , a közétkeztetésit csökkentették, és teljesen eltűnt a tankönyv- és pedagógus-továbbképzési normatíva. Tehát azt mondani, hogy nem mi zártuk be, hanem az önkormányzatok, olyan fokú cinizmus, képviselő úr, amire nehéz higgadtan reagálni, és én most mégis megtettem  egyrészt örüljön ennek.

Másrészt viszont arra kérem, hogy válogassa meg nagyon az érveit meg főleg a hazudozós vádjait, mert számos olyan önkormányzat volt Magyarországon  egész pontosan 381 iskolát kellett bezárni országszerte , amely nem volt abban a szerencsés helyzetben, mint egy nagy önkormányzat, hogy évente 2,7 milliárd forint saját forrással tudtuk pótolni az oktatási kiadásokat. A nálunk kisebb vagy szegényebb települések be kellett hogy zárják az iskolákat. Sőt, vidéken volt olyan, hogy a felső tagozatokat vonták össze, és szomszédos vagy kettővel arrébb lévő településre kellett átbuszoztatni reggelente a gyerekeket. Eltelt tizenvalahány év, és ön azt mondja, hogy nem is mi zártuk be az iskolákat, hanem az önkormányzatok, ez olyan vérlázító cinizmus, államtitkár úr  direkt hívtam államtitkár úrnak, mert ez az ön lelkén szárad, hiszen ön volt az oktatási államtitkár , amire nehéz szavakat találni.

Azt szeretném még mondani Barkóczi képviselő úrnak, azon túl, hogy minősíteném, hogy az önök árnyék nem tudom mije, árnyékpártelnöke  vagy a fene tudja, ki a Gyurcsány most  privatizálta úgy a tankönyvkiadót, amire nem emlékeznek a fiatalabb kollégák, hogy 4,2 milliárd forintos ajánlat is volt rá, de 3,2 milliárd forintért értékesítették, csak azért, hogy baráti körben maradjon. Amikor 16 ezer tanárt keresnek, de  lehet, hogy ez fáj önöknek  ebből 15 ezer tanárt az ország akkor veszített el, akkor rúgtak ki az állásából, hogy pontosan fogalmazzak, amikor önök ki tetszettek venni a forrást az önkormányzatok közül. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt az intézményi költségvetések kiadási oldalának csak alig 65 százalékát fedezték az állami normatívából bejövő tételek. Ez azt jelenti, hogy amely önkormányzatnak nem volt meg a 35 százalék plusz saját forrású betétje, az bukta az iskoláját.

Még egy dolgot szeretnék mondani. Van az emberek által választott kormánytöbbségen alapuló kormány, s annak van egy felkért miniszterelnöke. A miniszterelnök kormányt alakít. Ezt a kormánystruktúrát az ellenzék mindig vitatja. Az, hogy az oktatási kormányzat hova van elhelyezve, döntés kérdése, de most ebben a struktúrában működik. Viszont egy analógiát hadd hozzak ide önöknek: a Gyurcsány-Bajnai-kormány alatt volt munkaügyi miniszter, és 14 százalék volt a munkanélküliség. Most nincs munkaügyi miniszter, és 3 százalékos a munkanélküliség. Szeretném feltenni a kérdést, hogy önök szerint tényleg múlike bármi azon, egy kormányzati akaratban gellert kaphate egy szándék, ha éppen egy önálló tárcának hívjuk. Én értem, hogy mindenbe próbálnak belekapaszkodni, de higgyék el, hogy éppen a politika mint tapasztalati műfaj mutatja meg nekünk, hogy semmi jelentősége nincs, hogy minek hívják azt az intézményt vagy a minisztériumot  megint Arató úrék kormányzására kell visszamutatnom , ha az ország történetének legmagasabb munkanélkülisége  nyilván 1990-től gondolom a mondandómat  éppen akkor van, amikor munkaügyi minisztériumot alapítanak.

S még egy dolgot hadd mondjak, ami meglehetősen udvariatlan és személyes volt; talán Tóth képviselő úr mondta. Nekem kétszer annyi gyerekem van, mint önnek. Azt szeretném önnek mondani, hogy ha más gyerekeiről beszél…  (Szabó Timeának:) kedves Timea, én is meghallgattam önt, síri csöndben, nehéz volt, de megtettem, tegye meg, hogy viszonozza , tehát amikor más gyerekeit szóba hozza, vagy a szülő és a gyerek kapcsolatát, nos, ne tegye, mert az a leggorombább dolog a világon. Magának fogalma nincs arról, hogy melyikünk milyen viszonyban van a gyerekével. Mi sem minősítjük az ön viszonyát a gyerekével. Ezt ne tegye, mert olyan fokon mételyezi a Házban a hangulatot, hogy a politikai viták szintjénél jóval mélyebbre megy.

Ezt pusztán csak azért hoztam ide, mert önök egy olyan dologban próbálnak velünk vitatkozni, amiben alapjaiban egyetértünk; ezt csak halkan jegyzem meg. Ha úgy tennék fel a kérdést, hogy szeretnénke, törekszünke, akarjuke, hogy a magyar pedagógusok jobban keressenek, hát természetesen. Egyszerűen azért, amit ön mond, mert a mi gyerekeink is járnak iskolába. S higgye el, mindent tudunk róluk; azt is, hogy milyenek a tanáraik, hogy jönnek haza, és igen, beszélő viszonyban vagyunk velük. S ha azt kérdezi, szeretnénke, hogy javuljanak az ő körülményeik, akkor abban nem lesz köztünk vita. De ha azt mondja, hogy nem szólnak hozzánk a gyerekeink, az egy durva, bántó és goromba személyeskedés és félrevisz mindent. Tehát ha önök komolyan szeretnének velünk komoly dolgokról beszélgetni, akkor legyenek kedvesek és ezeket a formákat tartsák tiszteletben, vagy a kereteket tartsák be.

Zárásként egyetlenegy mondat. A fejünkre tetszenek olvasni, hogy miért mutogatunk vissza. Egy jó szándékú feltételezéssel megengedem magamnak, a fiatalabbak ezt azért is tehetik meg, mert valóban nem értik, hogy kerül a csizma az asztalra. Csakhogy vannak itt idősebbek is. S ami az igazán felháborító, amikor az úgynevezett árnyékkormánynak a nem tudom kije, aki egyszer már volt kormányzati hatalomban, feláll és kioktat bennünket, miközben fényévekkel jobb teljesítményt nyújt ez a kormány a munkahelyteremtés, az oktatás, az egészségügy és minden terén. De ők, értik, ugyanők, pontosan ugyanők kioktatnak bennünket, hogy mit kéne csinálnunk, mintha nem lett volna lehetőségük már életükben megmutatni. Tehát amikor azt látják, hogy vita van, indulati vita és, ahogy önök mondják, visszamutogatós vita van, annak ez az oka. Legalább hallgatnának, értik, legalább fognák be a szájukat azután, amit csináltak ezzel az országgal!

Arató úr, én polgármester voltam akkor: egymilliárd forintot kivontak a másfélből; a másfélből egyet, hátha így jobban érti. Ne rázza a fejét, még egyszer mondom, mert maga nem tudja, én meg tudom. Egymilliárd forintot kivonni egy kerület oktatási rendszeréből, képzelje el, hogy az milyen károkat okozott egy kisebb, szegényebb településen. S ha még ezerszer fognak bármilyen kormányzati ügyben felszólalni, akkor igen, barátkozzanak meg vele, ezerszer fogjuk elmondani, hogy önök inkább hallgassanak. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)