Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Most, amikor 2005. július 4-ét írunk, és a magyar gazdák súlyos helyzetéről tanácskozunk, a Medgyessy-Gyurcsány-kormány regnálásából már több mint három év telt el, de mondhatnám úgy is, hogy hála a jó istennek, hogy már három év eltelt, mert hosszú és nehéz időszak volt ez a három év a magyar gazdák számára. Káosz vagy némi szándékosság is van a dolog mögött? - kérdezik a vidéken élők. Tény, hogy a kialakult körülmények úgy körbezárták a gazdálkodókat, hogy elveszti szerepét, amire hivatott, amire vállalkozott, amiért falun él, amiért oda született és nem utolsósorban, amiből meg is kellene élnie.

Súlyos megélhetési gondokkal küzd több ezer milliárd értékű földtőke mellett a magyar vidék. A magyar agráriumnak nincs olyan szektora, ami ne lenne válságban. A jó minőségű magyar mezőgazdasági termékek, termelvények nem kellenek, azokat a szocialista-SZDSZ-es kormány semmibe sem nézi. Jön az országunkba a kétes eredetű külföldi áru. Hozzák a dán sertéshúst; hozzák a tejport a magyar tejporhegyek tetejére; hozzák Brazíliából a csirkehúst; Franciaországból, Romániából a tojást; Argentínából, Kínából a mézet; Lengyelországból a zellert; Dél-Amerikából a paprikaőrleményt; más országokból a fehérpaprikát, ami hungarikum, és még sorolhatnám.

A kérdés az: miért éri meg nekik idehozni a termelvényeiket? Nyilván azért éri meg nekik idehozni, mert nem védjük igazán a jó minőségű magyar árut, s nem védjük a magyar termelőket. De hol van ilyenkor a dumakormány? Hol van Gyurcsány Ferenc például, amikor a magyar gazda létéről, a nemzet jövőjéről van szó? Ez esetben olyan kormányzati intézkedéseket kellene sürgősen hozni, ami biztos védelmet ad a magyar mezőgazdasági termelvények piacra jutásához. Ez nemzeti kérdés. Ameddig nem tudja a kormányzat ezt a megoldást elfogadni, addig sajnos a leépülés továbbra is folyamatban marad.

Most egy újabb csapás vár a felső-kiskunsági tejtermelő gazdákra, ugyanis 2005. augusztus 10-én valószínűleg bezár az Új-Mizo Rt. kecskeméti üzeme, ahová a felső-kiskunsági gazdák nagy része el tudja adni a megtermelt tejet. Az rt. összeolvad a szegedi központú Sole Hungária Rt.-vel, és a termelő tevékenységet össze akarják vonni.

(18.00)

A több száz milliós beruházással fejlesztett üzemből a gépeket várhatóan Szegedre viszik, s az üzem valószínűleg megszűnik. A kecskeméti térség egyetlen jelentékeny tejfeldolgozójának felszámolása újabb nagy csapás lesz azokra a gazdacsaládokra, amelyek tejhasznú teheneket tartanak. Sajnálatos, hogy a szocialista-SZDSZ-es kormányzat ezeket az embereket leírta, s nem törődnek az érdekeikkel. Hagyják, hogy egyes nagymenő cégek a még több profit megszerzése érdekében azt tesznek a gazdacsaládok ezreinek rovására, amit akarnak. 1997-ben még csaknem 2,6 milliárd liter tejet termeltünk az országban, ma már csak a felét állítjuk elő. Az EU a belépéskor 1,9 milliárd liter nemzeti kvótát ismert el, napjainkban mégis gondot okoz a gazdacsaládoknak a tej értékesítése. Az egykori falusi tejbegyűjtőknek mára már csak 5 százaléka maradt meg. A kereskedelemben megjelentek a növényi és állati zsírokból gyártott tejimitátumok. A Mizo Rt. a múlt év tavaszán tejporral fizette meg a tejtermelő gazdáktól elszállított teljes értékű tej árát.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ahhoz, hogy a vidék ne ürüljön ki, a gazdacsaládok ne menjenek tönkre, igazán nem kellene a kormányzatnak sokat tennie, csupán oda kellene figyelnie a folyamatra, és a megfelelő intézkedéseket azonnal megtenni, most éppen a Mizo üzem bezárása ellen. Államtitkár úr, ne hagyják, hogy bezárják ezt az üzemet! Ne hagyják, hogy a tejtermelő gazdacsaládok ezrei földönfutóvá váljanak!

Várom államtitkár úr válaszát, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)