Felszólalás adatai

DR. ÁDER JÁNOS (Európai Néppárt): Köszönöm szépen, elnök úr; ennél nagyobb hibát sose kövessen el. Köszönöm a szót.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy kis múltidézés. Létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság. Emlékeznek még? Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak! Emlékeznek erre is? Szavazzon Gyurcsány Ferenc ötéves adócsökkentési programjára! Na és: szavazzunk az Európai Unióra, hogy cukrászdát nyithassunk Bécsben. (Szórványos derültség.) Talán ismerősek ezek a választási ígéretek, ezek a mondatok az önök számára is.

Kedves szocialista Képviselőtársak! Kedves SZDSZ-esek! - hol kint, hol bent... Több mint hét éve kormányoznak önök, és Magyarország több mint öt esztendeje tagja az Európai Uniónak. Joggal merül fel tehát a kérdés: közelebb kerültünk-e az önök kormányzásának idején Európához, illetőleg a következő évi költségvetés segít-e nekünk közelebb kerülni Európához?

Nézzük csak, hogyan sáfárkodott a Gyurcsány-Bajnai-, sőt még azt is mondhatnám, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormány azzal a lehetőséggel, amit az európai uniós csatlakozás kínált nekünk. Hadd idézzek önöknek néhány tényt, amelyek talán kevéssé ismertek, talán elsikkadtak az elmúlt hónapok politikai viaskodásai, csatái során. Az Európai Bizottság készített egy felmérést a múlt év végén, amiben azt vizsgálta, hogy a 27 uniós tagország hogyan használta fel az európai uniós forrásokat a hazai kis- és középvállalkozások támogatására. Tippeljenek, Magyarország a 27 ország közül hányadik helyen van! Államtitkár úr, tudja ön? Akkor segítek, a 24.-ek vagyunk, tisztelt hölgyeim és uraim, a 24.-ek a 27-ből.

Három vagy négy hónappal ezelőtt a német - nem a magyar, a német - statisztikai hivatal is készített egy összegzést, amiben azt vizsgálták - most nem 27 országról, hanem a 10 csatlakozó országról van szó - 10 csatlakozó ország esetében, hogy a gazdasági növekedésükre hogyan hatott az európai uniós csatlakozás, mennyire segítette ezt elő. Az élen - nem véletlen - a szomszédos Szlovákia van, de az átlag is olyan 24-25 százalék körül van. Ilyen mértékben segítette, tehát éves átlagban mintegy közel 7 százalékkal segítette az uniós csatlakozás átlagosan a 10 csatlakozó országot. Hol van Magyarország ehhez képest? Az átlagnak a felét sem érjük el, tisztelt hölgyeim és uraim, az átlagnak a felét sem! (Korózs Lajos: Mert mi már akkor európai ország voltunk.)

De idézhetném önöknek - talán a német statisztikai hivatalnál hitelesebb forrásnak tekintik - a Népszabadság tavaly novemberi számát. A Népszabadság oknyomozó újságírója annak járt utána, hogy európai uniós forrásokat hogyan használunk fel. Egészen pontosan az infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos forrásokat nézte meg; csatorna, elkerülő út, útépítés, és a többi. 1800 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, állt rendelkezésre. Tavaly év végén önök ennek az összegnek a kétharmadára még csak pályázatot sem adtak be. Még csak pályázatot sem!

Három a magyar igazság, mondhatnák, de egy a ráadás, mondtam három példát, hadd mondjak egy negyediket. Önök újra fogadkoznak, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül bevezeti majd az eurót, csatlakozunk az euróövezethez. Erre emlékeznek-e, tisztelt hölgyeim és uraim? (Felmutat egy fénymásolt Népszabadság-címlapot.) Megint csak Népszabadság. Biztos, hogy gyakran lapozgatták 2003-ban is. Ez a Népszabadság 2003. július 17-ei, csütörtöki címlapja. Talán ott is látható, az utolsó sorokban: magyar euró 2008. január 1-jétől. 2003. július 17-éről beszélünk. Itt van a kezemben a 2184/2003. (VIII. 15.) kormányhatározat. Ma is hatályos, meg lehet találni a CD Jogtárban. Ez a kormányhatározat rendelkezett arról, még Medgyessy Péter volt a miniszterelnök, hogy 2008. január 1-jétől Magyarország bevezeti az eurót.

Ki kormányzott azóta? Ki puskázta el ezt a lehetőséget? Miért nem fizetünk most euróval Magyarországon? Milyen veszteséget okoz ez minden magyar ember számára? Nem spórolhattuk volna-e meg azt a hitelválságot (Göndör István: De igen, ha a strukturális átalakításokat végrehajtjuk!), ami 2009. január 1-jétől ránk köszönt? Milyen veszteséget jelent mindez Magyarország számára? Csak egyetlen adatot hadd idézzek önöknek. A Magyar Nemzeti Bank készített egy elemzést, amiben azt állapították meg, hogy amennyiben csatlakoztunk volna vagy csatlakoznánk az euróövezethez, önmagában a csatlakozás közel egyszázalékos gazdasági növekedést eredményezne.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Számoljanak egy kicsit utána! Nem olyan nagyon bonyolult matematika ez. Ez évente 270 milliárd forintnyi veszteséget jelent, ennyit hajítanak ki önök az ablakon csak azért, mert elpuskáztak egy olyan lehetőséget, amit 2003-ban még önök is, az önök miniszterelnöke is - az euróövezethez való csatlakozásról beszélek, tisztelt képviselő úr - még reálisnak gondolt, mindannyian reálisnak gondoltuk, mert 2003-ban még Magyarország erre igenis alkalmas volt.

Hallhatjuk nap mint nap: mi leszünk a válság nyertesei - mondják önök. Magyarország gondjai tulajdonképpen csak a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságnak köszönhető - megint csak mondják önök. Tévedés! Magyarország a lejtőn elindult tulajdonképpen 2006-ban, sőt bizonyos szempontból már 2002-ben. Ahogy a Medgyessy-kormány megalakul, a következő hónapokban Magyarországon már elkezd nőni a munkanélküliség. Elkezd nőni az államadósság, és nem sokkal azután, hogy Gyurcsány Ferenc átveszi a kormányzást, a gazdasági növekedés szépen megy lefelé, lefelé, lefelé, lefelé. Sokkal korábban kezdődnek el Magyarország gondjai, mint ahogy a nemzetközi válság ránk köszön.

Segít-e nekünk a 2010-es költségvetés? Segít-e megőrizni a 2010-es költségvetés a munkahelyeket? Nem segít, hiszen az önök tervezete szerint is a munkanélküliség tovább nő. Csak zárójelben jegyzem meg, közel kétszerese lesz annak, mint ami akkor volt, amikor 2002-ben átvették a kormányzást. (Göndör István: És mennyi a foglalkoztatottak száma?) Segít-e csökkenteni az államadósságot? Segít-e csökkenteni? Bizony nem segít, mert a mostani 80 százalékról 90 százalék, esetleg 100 százalék lesz a pesszimista becslések szerint a nemzeti jövedelemhez viszonyított adósságarány. Mennyi is volt akkor, amikor önök átvették a kormányzást? 55 százalék alatt volt! (Mádi László: 51-52 százalék volt.) 53,6 százalék, egészen pontosan. Most 80 százaléknál tartunk.

Közelebb jutunk-e az euró bevezetéséhez jövőre? Nem jutunk közelebb, már időpontunk sincs. Kormányhatározat ugyan még van, de időpont az már nincs.

Segít-e a hazai kis- és középvállalkozóknak a következő évi költségvetés? Bizony nem segít, újabb tömeges csődök várhatók jövőre is. És több pénzt szerzünk-e majd az Európai Uniótól? Segít-e nekünk ebben a 2010-es költségvetés? Deutsch Tamás utalt rá, hogy bizony az önök tervei szerint, a benyújtott költségvetés tervezete szerint kevesebb pénzt fogunk megszerezni az Európai Uniótól jövőre az önök szándékai szerint, mint amennyit egyébként az előző esztendőkben sikerült, pedig az sem volt egy izmos teljesítmény.

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ezekre a problémákra valóban csak egyetlen megoldás kínálkozik: a lehető legrövidebb időn belül választás, és egy új kormánynak a megalakulása.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az EP-képviselők, a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)