A felszólalás szövege:
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Meg tudom nyugtatni önt, mert nem küldik el a postásokat, főleg nem azért küldik el a postásokat, már amennyiben a munkaviszony megszüntetésre kerül, hogy leszerelt katonákkal töltsék fel ezt a létszámot. Egy biztos, hogy amennyiben ebben a mai világban a posta létszámot keres vagy munkavállalót keres, akkor vannak adatbázisok, amit igénybe vehet, és ebben az adatbázisban vannak olyan leszerelt katonák, akik igenis feliratkoztak és kérték, hogy amennyiben van mód, akkor ebben az adatbázisban szerepeljenek. Tehát már amennyiben ilyenre szükség van, akkor a posta így keresi ezeket a munkavállalókat, ezeket a munkahelyet keresőket. Amennyiben leszerelt katonáról van szó, akkor azt gondolom, hogy így kerülhet a rendszerbe leszerelt katona, de direkt azért nem küldenek el postás munkavállalót, hogy leszerelt katonának biztosítsanak helyet.
Azt is nagyon fontos tisztázni, hogy itt olyan munkakörök megszüntetése történik, amelyek az irányítási munkakörökhöz tartoznak, tehát nem az effektív munkavégzők munkakörének a megszüntetésére kerül sor, hanem kifejezetten az irányítási munkakörökben dolgozók munkahelyét szüntetik meg, hiszen azt nagyon fontos tudni és érezni, hogy a létszámcsökkentés oka a szükségszerűségből adódik, hiszen a posta mint egyetemes szolgáltatás szükségszerűsége fontos, de értelemszerűen a XXI. században a direkt levélfeladás és az ebből eredő postai szolgáltatások mennyisége csökken.
Azt is nagyon fontos még kiemelni és tudni, hogy önmagában az, hogy valakinek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyát, az nemhogy hátrányosabb számára, hanem szerintem előnyösebb, hiszen a munkaerőpiacon való megjelenés szempontjából ez előnyösebb. S még egy nagyon fontos: hiszen amennyiben közös megegyezéssel megszűnik - én sok ilyet csináltam meg csinálok -, azt gondolom, az nem hátrányosabb, ha odaadják a számára azt, ami a közös megegyezéssel jár.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én is meg tudom nyugtatni önt, hogy a kormány elkötelezett a rezsicsökkentés programjának végrehajtásában. Ennek a programnak a célja a továbbiakban is a magyar lakosság teljes körére kiterjedő, több lépcsőben megvalósuló, a közműterheket mérséklő intézkedéssorozat végrehajtása.
Ennek érdekében alkottuk meg és fogadtuk el a rezsicsökkentéseket létrehozó és ezt szabályozó jogszabályokat. Az eddig végrehajtott jogalkotás célja elsősorban a lakossági rezsiterhek csökkentése és egyben a közszolgáltatást végző szervezetek profitorientáltságának mérséklése. A rezsicsökkentésnek köszönhetően a családok megerősödtek, hiszen ön is elmondta, hogy már vannak olyan közműszolgáltatások, ahol több mint 25 százalékot ért el a csökkentés mértéke. Ebből látjuk, hogy a családok megerősödését azért tudtuk elérni, mert több pénz maradt a zsebükben. A háztartásokban hosszú idő óta most először csökkent a lakásfenntartásra és a háztartási energiára fordított kiadások aránya.
Az energiaáraknak a Magyarországon folytatott hatósági szabályozására vonatkozó kritikákra reagálva el szeretném mondani és mindenki számára egyértelművé tenni: hazánk alapvetően támogatja az EU által preferált egységes európai villamosenergia- és földgázpiac megvalósulását, ám azt is jeleztük, hogy erre belátható időn belül nem látunk esélyt. Továbbra sem várható, hogy a közeljövőben az állampolgárok terhei a piaci verseny által csökkenjenek, ezért szükséges az eddigi út folytatása, és egyelőre nem tartjuk elképzelhetőnek a szabályozott árak kivezetését.
Köszönöm, hogy meghallgatott. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
(15.30)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Idén márciusban, pontosan március 10-én született a döntés arról, hogy Magyarország az eredetileg tervezett 2021-es időpontnál négy évvel korábban elvállalja a 2017-es FINA úszó-vb megrendezését. A beruházás összes elemének teljes körű megvalósítására 22-24 hónap maradt, úgy, hogy a hat hónapos akkreditációs időszakot a FINA három hónapra csökkentette. A beruházás nagyságrendje körülbelül egy-másfél éves előkészítési, féléves tervezési, 3-6 hónap engedélyezési és megközelítően kétéves kivitelezési időtartamot igényel. A teljes lebonyolításhoz szükséges ideális idő a négy-négy és fél évhez képest annak csupán kevesebb, mint a fele.
A szükséges beruházások megvalósításának gyorsítását szolgáló törvény és kormányhatározat nélkül a kitűzött cél elérése ellehetetlenülne. Az eredményes megvalósítás érdekében a tervezés, az engedélyezés és a kivitelezés gyakorlatilag párhuzamosan folyik. Az engedélyezésben érintett összes szakhatóság a tervezés során folyamatos tájékoztatást fog kapni, állásfoglalásuk minden esetben irányadónak tekintendő.
A beruházás határidőre történő megvalósítását lehetővé tevő törvényt az Országgyűlés 97 százalékos többséggel, az LMP-n kívül valamennyi ellenzéki párt egyetértésével fogadta el. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Országgyűlés! Képviselő Úr! Az elmúlt években fontos közúti fejlesztések zajlottak le Vas megyében. Többek között megépült a Felsőszölnök-Kétvölgy összekötő út, befejeződött a Körmend és Egyházasrádóc közötti kétszer kétsávos kialakítású előzési szakasz kiépítése. Elkészült a Körmend és Zala megye határa közötti szakasz 11,5 tonnára történő burkolatmegerősítése is. Jelenleg is számos fejlesztés van folyamatban, például a 86-os autóút Csornáig tartó szakaszának kiépítése, a 86-os főút 11,5 tonnás burkolatmegerősítése Körmend és Zala megye határa között, a 86-os és 76-os számú főutak Nádasd-Hegyhátsál-Katafa közös elkerülő szakasza, valamint a 8-as számú főút 11,5 tonnás burkolaterősítése Szemenye-Vasvár és Rábahídvég-Körmend között. A folyamatban levő fejlesztések nagy része még az idén elkészül.
A megvalósítandó tervek között szerepel még az M8-as autóút Körmend-országhatár közötti szakaszának megépítése, amelyhez jelenleg keressük a forrásokat. A kormány és Zalaegerszeg megyei jogú város önkormányzata közötti együttműködési megállapodás alapján a Vasvár-Zalaegerszeg közötti gyorsforgalmi útszakasz tervezése is folyamatban van.
Az említetteken felül további Vas megyei beruházások várhatók, mint például a 8-as számú főút Vasvár-megyehatár közötti szakaszának, vagy a 87-es számú főút Szombathely-országhatár közötti szakaszának fejlesztése. Az országos útfelújítási programban Vas megyében mintegy 18 kilométernyi kritikus állapotú főúti szakasz felújítása várható. Az érintett térségek elérhetősége javul, csökkennek az utazási idők, nő a szakaszok kapacitása, emelkedik a közúti és autóbuszos közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jövőben is minden elérhető erőforrást mozgósít a hazai közutak állapotának javítása, a hálózatbővítés érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Országgyűlés! Az idén az Országgyűlés két olyan törvényt fogadott el, amely a képviselő úr által felvetett témát pozitív irányban próbálja befolyásolni.
Az egyik a már december 1-jén elfogadott törvényjavaslat. Engedje meg nekem, hogy kiemeljek három olyan elemet, amellyel mindenképp megpróbáljuk visszaszorítani a már-már legnagyobb csalárdságban a gyanútlan nyugdíjasok becsapására szerveződött vállalkozásokat. Az első: kötelező lesz ügyfélszolgálatot fenntartani a hét minden napján, és ezek közül egy olyan nap lesz, amikor a délutáni, illetve az esti órákban is köteles lesz fenntartani az ilyen vállalkozás az ügyfélszolgálatot. Ezzel azt kívánjuk biztosítani, hogy bármikor, aki elállni kíván a jogügylettől, azt meg tudja tenni, hiszen a legtöbbször ezek elbújtak, eltűntek, nem lehetett elérni ezeket a vállalkozásokat.
A másik: tilos lesz az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándék és árengedmény adása, és ezeket nem lehet reklámozni ingyenes újságokban. És ezen kívül, amit ön is említett, nem lehet hitelt adni, áruhitelt ezeket a bemutatókon eladott termékekre. Ezenkívül van még egy érdekes dolog: biztosítani kell a résztvevőknek a hazautazást akkor is, ha nem vásárolt. Hiszen legtöbbször azt mondták, ha nem veszel, nem tudsz hazamenni, és ezért belekényszerítették a nyugdíjasokat. Kérdezte, hogy mit tesz a fogyasztóvédelem. Hál’ istennek, a törvény által adott lehetőségünk most már, hogy ne tudjanak kibújni ezek a vállalkozások a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárásai alól, kötelezővé tettük a békéltető testületi eljárásban való részvételt, és igenis határozottan tudom állítani, hogy 2016-ban komoly fogyasztóvédelmi eljárások tudnak indulni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm a szót ismételten. Egy dologra szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, főleg, akinek a rokonai között elesettek lehetnek. Fontos, hogy a hatálybalépés 2016. január 1-je. Itt a karácsony, tudjuk, hogy ilyenkor fokozódnak az ilyen árubemutatók, kérjük, hogy figyeljünk a hozzátartozóinkra, hogy ne kerüljenek rokonaink, ismerőseink erőszakos szervezők hálójába. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Két dologról szeretném tájékoztatni. Javaslok valamit: ha bármiről meg akar győződni, ne az RTL tényfeltáró riportját vegye alapul, mert, fogalmazzunk úgy, hogy az igazság nem abban van. A másik, hogy a magyar cégjogi szabályok szerint, aki egy cég ügyvezetője, az nem tulajdonosa a társaságnak. Tehát az az állítása, hogy a nevezett személy kaszinót kapott, az fizikailag kizárt. A harmadik, amit el szeretnék önnek mondani, olvassa el a jogszabályt, a koncessziós jogról nem az NFM minisztere dönt. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)
SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Igen. Csak szeretném megerősíteni, hogy nem Kruppa Zsolt nyerte el a kaszinójogot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter, a napirendi pont előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ennek a történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodást kihirdető törvényjavaslatnak az expozéját egy idézettel kezdjem, amely az egyik nagy magyar államférfitól, báró Eötvös Józseftől származik: „Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon.” Az egykori vallás- és közoktatási miniszter közel két évszázaddal ezelőtt felismerte, hogy a természet erőinek tisztelete nem lehet vita tárgya. Tisztában volt vele: nem az a fontos, hogy a holnaptól mit várunk, hanem az, hogy a holnap mit vár el tőlünk.
Hosszú folyamat, figyelmeztető, olykor fenyegető jelek sokasága kellett ahhoz, hogy a Föld országai felismerjék a klímaváltozás egyre közvetlenebbül érzékelhető hatásait, és tavaly decemberben, Párizsban végre szembenézzenek a növekvő veszéllyel. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében Részes Felek 21. Konferenciáján, vagyis a 2015. évi klímakonferencián elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetését célozza. A megállapodás ratifikálása szimbolikusan a Föld napján, 2016. április 22-én, New Yorkban kezdődött meg. Magyarország képviseletében ‑ a kormány felkérésére ‑ Áder János köztársasági elnök úr írta alá a dokumentumot.
A megállapodást történelmi jelentőségűnek nevezhetjük, és erre minden okunk megvan, mert a ratifikálás valódi áttörést jelentett. A dokumentum aláírásával 175 ország mondott igent a klímaváltozás elleni küzdelemre, és kötelezte el magát a határozott cselekvés mellett.
Az egyezmény konkrét vállalásai egyértelmű üzenetet közvetítenek a világnak: Földünk védelme valamennyiünk közös felelőssége. 2016 első napján megközelítőleg 7,4 milliárd ember élt ezen a bolygón, amelynek túlélése, a saját túlélésünk mindenkinek egyenkénti létérdeke és alapvető feladata kell hogy legyen. De azt is tudnunk kell, hogy a klímatudatosság és az erre való ösztönzés mindaddig üres frázis marad, amíg a döntéshozók maguk nem gondolkodnak elvárható felelősséggel és nem állnak a cselekvés élére.
A párizsi megállapodás azokat a közös éghajlatvédelmi célokat tartalmazza, amelyek teljesítésével elérhetjük, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradjon. Az előrejelzések azt mutatják, hogy ha a globális gazdasági trendek változatlan ütemben folytatódnak, Földünk az évszázad végére akár 4 Celsius-fokkal is melegebbé válhat az iparosodás előtti szinthez képest. Egy ilyen változás élővilágra gyakorolt hatása megjósolhatatlan, de hogy drasztikus, sőt sokkoló változásokat hozna, az nem kérdés. Az ökoszisztéma felborítása pedig soha nem látott gazdasági válságba torkolna. Mindenképp tennünk kell valamit, és erre az önök előtt fekvő dokumentum lehet a garancia. A párizsi megállapodás és a benne foglalt, illetve ahhoz kapcsolódó döntések biztosítják a szükséges feltétel- és eszközrendszert a minden eddiginél hatékonyabb fellépéshez.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szakpolitikai lebontása, a feladatok konkrét leosztása és végrehajtása természetesen rövid és középtávon is további erőfeszítéseket igényel. Ezeket számos ország nem lenne képes önerőből véghez vinni, hiszen ehhez megfelelő személyi állomány, intézményrendszer és anyagi erőforrások szükségesek. Ezt a problémát igyekszik áthidalni a nemzetközi klímafinanszírozás mechanizmusa, amely alapot teremt a konkrét összefogásra. A fejlett államok már 2009-ben évi százmilliárd dollár átcsoportosításáról döntöttek a fejlődő országok éghajlatvédelmi programjainak és beruházásainak ösztönzésére.
Magyarország is aktívan részt vesz a források előteremtésében. A párizsi klímakonferencián ismét megerősítettük, hogy a kormány 2 milliárd forintnyi keretösszeget biztosít klímafinanszírozásra. (Dr. Józsa István: Hát, ez nem sok!) Ebből az összegből a százmilliárd dollárt kezelő Zöld Klíma Alap számára 2015 júliusában 1 milliárd forint hozzájárulásra tettünk vállalást. A megállapodás értelmében a fejlődő országok ilyen formában kapnak konkrét anyagi támogatást kötelezettségeik végrehajtásához. De az anyagi segítségen túl technológiatranszferrel és kapacitásépítéssel is ösztönözzük őket.
A megállapodást a részes felek közül 175 ország vezetője már az aláírásra bocsátás első napján ellátta kézjegyével. Ez nagyon biztató momentum, hiszen az Európai Unió nem maradt egyedül ambiciózus kibocsátáscsökkentési vállalásával. A korábban soha nem tapasztalt részvételi arány és elkötelezettség a záloga annak, hogy a klímaváltozás globális veszélyével az emberiség szembe tudjon nézni.
A részes felek következő találkozóját 2016 decemberében, a marokkói Marrákesben rendezik majd meg, ahol már a konkrét célkitűzésekről esik szó, és érdemi döntések születnek a feladatok végrehajtásáról.
(10.40)
A megállapodás többek között rögzíti azt is, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének 2018-ban el kell készítenie a speciális jelentését az 1,5 celsiusos globális felmelegedés hatásairól.
Ezzel összhangban a részes felek a Párizsban megtett vállalásaikat először szintén 2018-ban értékelik abból a szempontból, hogy tudják‑e tartani, vagy emelik‑e azok a hosszú távú klímaváltozási célok teljesülése érdekében. (Sic!) A globális cél érdekében a felek a kibocsátáscsökkentés mellett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is kezelik. A megállapodás ösztönzi minden egyes ország részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban állami, vállalati és civil forrásokkal is. Ahogy már említettem, a fejlődő országok ezekből a forrásokból kapnak támogatást kötelezettségeik végrehajtásához.
Magyarország az Európai Unió tagállamaként eddig is aktív, sőt élen járó szerepet vállalt a kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekben. A hazai kibocsátások az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkentek. A Kiotóban tett vállalásainkat már most túlteljesítettük, hiszen 2014-ben 47,8 százalékkal alacsonyabb volt az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk a bázisértéknek számító 1985-ös és 1987‑es kibocsátási adatokhoz képest. Ez az eredmény kiváltságos helyzetbe hozza Magyarországot. Ha a kötelezettségek betartása nem igényel újabb, fokozott erőfeszítést, energiánkat a gazdasági lehetőségek felmérésére és kiaknázására összpontosíthatjuk. A párizsi megállapodás új gazdasági berendezkedés felé nyit utat, amelynek során a fosszilis üzemanyagtól való elmozdulás és az alacsonyabb kibocsátás az irányadó. Mindezeknek köszönhetően a magyar cégek előtt is új lehetőségek nyílnak a hazai és nemzetközi piacon.
A következő lépésben Magyarország - figyelemmel a párizsi megállapodás tárgyalási szakában az EU által tett közös vállalásokra ‑ a megállapodás ratifikációját az Európai Unióval és annak tagállamaival koordináltan fogja végezni. A ratifikációs okmány benyújtását az ENSZ főtitkárának az Unióval és annak tagállamaival egy időben közösen tervezzük, még az idei évben. Az Európai Unió és Magyarország nemzetközi vállalásai a 2014. október 23-24-én elfogadott 2030-as klíma- és energiapolitika kereteire épülnek. A párizsi megállapodás keretében annak hatálybalépésének feltételével az új vállalások 2020-tól léphetnek hatályba. A párizsi megállapodás elfogadása a 2030-ig tartó európai uniós vállalással együtt a hazai középtávú klíma- és energiapolitika kialakításának és a kapcsolódó jogi szabályozásának a kereteit adja meg. Ez tökéletes összhangban van a magyar kormány gazdaságpolitikájával, vagyis a hazai gazdaság zöldítésére és versenyképességére irányuló intézkedésekkel, az innováció, a K+F és az energiaárak alakításával. Az új megállapodás a hosszú távú, konkrétan megfogalmazott célokkal és a minden eddiginél nagyobb arányú nemzetközi részvétellel megfelelő üzenetet küld a befektetőknek és a piaci szereplőknek.
Világossá vált, hogy a világ országai egyenként arra törekszenek, hogy a fejlődésüket pályára állítsák. A magánszektor részvétele már a közszféra beavatkozása nélkül is számottevő volt. Ezt a részvételt méri az ENSZ erre a célra létrehozott elektronikus platformja, ahol lehetőség van a nem állami szereplők önkéntes részvételének regisztrálására. Ezen a területen is büszkén számolhatok be önöknek a jelentős magyar hozzájárulásról. A rendszerben 2016 áprilisáig összesen 84 magyar vállalás szerepel, többségében városok és vállalatok részéről. Az együttműködő kezdeményezések és az egyéni vállalások formájában egyaránt kiveszik a részüket a legnagyobb magyar vasúti és energetikai vállalatok, így a MÁV, továbbá a MOL- és az MVM-csoport, a városokat tömörítő együttműködésben pedig 13 magyar város vesz részt, többek között Budapest, Eger, Hatvan és Pécs.
Tisztelt Országgyűlés! A Föld a tudomány jelenlegi becslése szerint körülbelül 4,5 milliárd éves, és még legalább 2 milliárd esztendőt létezni is fog. A tét itt a saját létünk, az, hogy mi, emberek meddig tudunk alázattal összeférni mindannyiunk közös lakóhelyével és megőrizni, megvédeni értékeit és szépségeit azért, hogy életben tartson minket. Ezért is kiemelt fontosságú az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményben részes feleknek a 21. konferenciáján elfogadott párizsi megállapodás kihirdetése.
Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy a megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország földgázellátásának biztonsága három forrásra támaszkodik: a tárolókapacitásokra, az importforrásokra és a hazai kitermelésre. Az ország föld alatti földgáztároló-kapacitása a kedvező geológiai adottságoknak és az évről évre csökkenő földgázfogyasztásnak köszönhetően jóval meghaladja igényeink mértékét. Tárolóinkban jelenleg közel 3,2 milliárd köbméter földgáz van, ami megközelítőleg 50 százalékos töltöttségi szintnek felel meg. Ebből a mennyiségből a biztonsági földgázkészlet több mint 900 millió köbméter. Jelenleg 120 millió köbméterrel nagyobb mennyiség található a tárolóban, mint egy évvel ezelőtt. A magyarországinál nagyobb tárolókapacitással csak sokkal népesebb és nagyobb fogyasztással rendelkező országok rendelkeznek, ilyen Németország vagy Franciaország.
A töltöttségi szint mértékénél a meghatározó szempont az, hogy a betárolt földgáz hogyan aránylik a fűtési szezon fogyasztásához. Ma a leghidegebb téli napon hétszer több földgázt használunk fel, mint egy átlagos nyári napon. Az erős ingadozásból és a gázfogyasztásnak a hőmérséklet-változástól való függése miatt a biztonságos téli ellátás érdekében nyáron helyezzük el a gázt a tárolókban. Az idei fűtési időszak kezdetén rendelkezésre álló földgázmennyiség bőven fedezné az előző teljes téli hazai fogyasztás felhasználását is. Az előző fűtési szezonban felhasznált gázmennyiség közel 3,5 milliárd köbméter volt, ebből több mint 1,6 milliárd köbmétert tett ki a lakossági fogyasztás. Ennek a lakossági fogyasztásnak a kétszerese található meg jelenleg a tárolókban, így az ellátás biztosított. Köszönöm a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Arról szeretném tájékoztatni a képviselőtársamat, hogy a hazai földgázellátás biztonságát tovább erősíti a kormány sikeres útvonal-diverzifikációs törekvésének az eredménye. Erről jobb, ha itt is beszélünk egypár mondatot, hiszen az új infrastruktúra-fejlesztés révén már üzemel a magyar-szlovák határt keresztező földgázvezeték, és ez a vezeték ‑ igaz, a jelenlegi alacsony kihasználás ellenére ‑ számottevően járul ahhoz hozzá, hogy a hazai nagykereskedelmi földgázáraknak a nemzetközi piaci árakhoz való közelítését megoldja.
A családok otthonainak melegét abban az esetben is garantálni tudjuk, ha az import váratlanul vagy tartósan leállna. Bár a szállítások rövidebb-hosszabb ideig tartó felfüggesztésének a kockázata az elmúlt évek tapasztalatai alapján várható, de semmilyen olyan vészhelyzetet nem ismerünk, amely ennek bekövetkezését vetítené előre. Egyet tudok mondani, a lakosok földgázellátása biztosított. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a kvótabevételekből olyan programokkal támogatja a magyar családokat, amelyeknek köszönhetően a háztartások energiafelhasználása érzékelhető módon csökken. E forrásokból indítottuk el 2014-ben az „Otthon melege” programot. A népszerű pályázatok eddig mintegy 120 ezer háztartás energetikai korszerűsítését tették lehetővé 23 milliárd forintnyi támogatással.
A sikeres program 2017-ben is folytatódik, további 5,6 milliárd forint értékben jelennek meg az idén új alapprogramok. A családi házak és a társasházi lakások fűtés-korszerűsítését segítő alapprogramot márciusban hirdettük meg 3,5 milliárd forintos keretösszeggel.
(12.10)
E kiírásban új kondenzációs kazán beépítéséhez, a kazáncsere kiegészítő költségeihez igényelhető vissza nem térítendő támogatás, amelynek maximális mértéke az elszámolható bruttó költségek 40 százaléka, de legfeljebb 700 ezer forint. A pályázatokat elektronikus úton 2017. július 6-ától lehet majd benyújtani.
A háztartási nagygépek energetikai megtakarítást eredményező cseréjét célzó alapprogramot néhány hete jelentettük be, 600 millió forint keretösszeggel, személyenként és lakásonként egy hűtő-fagyasztó készülék vagy mosógép, mosó-szárító gép cseréjéhez igényelhető maximum 25-45 ezer forint vissza nem térítendő támogatás. A pályázatokat augusztusban régiónként eltérő időpontokban elektronikus úton lehet majd benyújtani.
Még egy alapprogramot szeretnénk meghirdetni az idén: elavult gázkonvektorok cseréjét fogjuk még biztosítani másfél milliárd forintos keretösszeg erejéig. Azt tudjuk kijelenteni, hogy egy háztartás az elavult nagygépek cseréjével akár 20 ezer forintot, míg a lakóépületek korszerűsítésével 150-180 ezer forintot is megtakaríthat éves rezsikiadásain.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az M2 gyorsforgalmi út Budapest-Vác közötti szakaszának fejlesztése a kormány 2020-ig tartó időszakra szóló középfejlesztési terveit rögzítő kormányhatározatban nevesített beruházás.
A kivitelezői szerződést idén februárban aláírták, a munkaterületet a vállalkozó áprilisban átvette. A projekt befejezését 2019-re tervezik. Az M2 Vác-Hont-Parassapuszta-országhatár közötti szakaszának előkészítése és megvalósítása a középtávú tervekben szerepel. A Váctól az országhatárig terjedő szakasz előkészítése folyamatban van, a szlovák féllel megkezdtük az egyeztetéseket a híd tervezett teherbírásáról. A kivitelezés a 2021 és 2024 közötti időszakban várható. A térségben új határ menti kapcsolatok kialakítását is tervezzük, az Ipolydamásd-Helemba közötti Ipoly-híd építésének előkészítése folyamatban van, a kivitelezés megkezdését 2018-ra, befejezését 2020-ra tervezzük. A Drégelypalánk-Ipolyhídvég közötti híd esetében a projekt előkészítése és tervezése zajlik. Az Őrhalom-Ipolyvarbó hídra vonatkozó engedélyezési és kisajátítási tervek előkészítése folyamatban van, a kivitelezés megkezdése 2018-ban, befejezése 2019-ben várható.
A térség közlekedési helyzete a következő években nem csak a közúti beruházások eredményeként javul. A váci vasútvonal és a vasútállomás felújítása után az első emeletes motorvonatok 2019 tavaszára tervezett forgalomba állításával tovább nő a kötöttpályás szolgáltatások színvonala is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem tudom, hogy csináljam, szemtől szembe nehéz válaszolni, mert az ülésrendünk olyan, akkor meg a kamera… (Korózs Lajos: Nyergelj! Fordulj!)
(13.30)
Tehát először is szeretném a képviselő asszonyt tájékoztatni arról, hogy 2010 óta ugyanazt a tematikát folytatja az ön által is nevesített MVM-cégcsoport (Gőgös Zoltán: Tízszeres pénzen…) a szponzorációk tekintetében, mint 2010 előtt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Jézusom!)
A Fejlesztési Minisztérium közvetlen vagy közvetett tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló egyes társaságok jogszabályban meghatározott feladatokat látnak el, hiszen a kérdés nemcsak az MVM-re, hanem a teljes állami szektorra vonatkozott. Értelemszerűen vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek saját bevételük felhasználásával végzik a tevékenységüket, és ennek megfelelően saját maguk is állítják össze a működési rendjüket, a szolgáltatás nyújtását és akár a társadalmi szerepvállalásban való (Dr. Bárándy Gergely: Miért pont a Habony? Miért pont a Vajna?) szerepvállalásukat.
A képviselő asszony megemlítette az MVM, Magyar Villamos Művek Zrt.-t. Szeretném mindenki számára egyértelművé tenni, hogy ez a nagyvállalat a bevételeit a piacról szerzi, működési költségeit saját forrásból fedezi, tehát semmilyen állami finanszírozást nem kap ez a gazdasági társaság. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között Dr. Bárándy Gergely: Azt hittük, állami cég! ‑ Az elnök csenget.) A társaság nettó költségvetési befizető, az MVM-csoport 2016-ban összesen több mint 130 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe különböző adónemekben és díjakban (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem állami cég…), a tavalyi évet pedig több mint 48 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta.
Kedves Képviselő Asszony! Még egy dologra kérem… Kolléga urak, azzal, hogy én beszélek, és önök belekiabálnak, egy: nem is érnek el semmit; kettő: a lényeget meg nem tudják meg. (Dr. Bárándy Gergely: Csak szeretnék választ kapni!) A viszonválaszban elmondom. (Gőgös Zoltán: Bravó! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Érdemi választ! ‑ Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Csak egy mondat: a meghallgatásomon azt mondtam, hogy 2016-tól az MVM semmilyen labdarúgást, illetve kézilabdát nem támogat… (Heringes Anita közbeszól.) Ezt továbbra is támogatom.
A Veszprém az kézilabdacsapat, és 2016. december 31-étől az MVM (Dr. Harangozó Tamás: A CÖF milyen csapat? ‑ Derültség az MSZP padsoraiból. ‑ Dr. Bárándy Gergely: CÖF-öt 100 millióért…) semmilyen kézilabda-támogatást nem adott. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem akarom elbagatellizálni a választ, de én is mondom: három tojás, két csipet delikát és egy kis olaj. Ebből csináltam rántottát reggelire tegnap. (Dr. Szél Bernadett: És kapott félmilliárd forintot érte? ‑ Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Tehát körülbelül ezt a választ tudom adni erre ‑ mindent összekevert. (Dr. Apáti István: Mellé egy kis szilva!) Én ezt szeretem, én így eszem.
Kérte a konkrét választ: nem, nem utasította a minisztérium az MVM-et, és csak azt tudom önnek is elmondani, hogy a tavaly megkapott összeget ‑ ugye, az 508 millió forintról van szó… (Bangóné Borbély Ildikó: Azért a receptért nem jár miniszteri szék! ‑ Az elnök csenget.) A receptért biztos nem, nem is tervezünk erre, köszönöm.
Tehát ez év november 20-ig kell elszámolnia a CÖF-nek. Értelemszerűen, mint minden ilyen támogatási szerződés, szerződésen alapuló, és konkrétan megvan, hogy mire adták és mire kapták. Azt gondolom, hogy majd november 20-án leszünk abban a helyzetben, hogy a felhasználását megfelelő módon ellenőrizni tudjuk. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm. A minisztérium álláspontja egyértelmű: 2010 előtt és azután is mind az MVM-nek, mind olyan állami vállalatnak, amelyik társadalmi szerepvállalásban részt vesz, egy konkrét, határozott rend szerint történik ennek a pénznek a kifizetése. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem társadalmi szerepvállalás, a Fidesz…!) Azt gondolom, hogy a minisztérium majd akkor lesz abban a helyzetben, ahogy az előbb is elmondtam, hogy ha november 20-án megtörténik az elszámolás, az elszámolás alapján tudjuk megmondani, hogy arra költötte-e el a pénzt, amire a pályázat… (Dr. Szél Bernadett: November húsz?) November húsz. (Dr. Szél Bernadett: És addig mit csinál a minisztérium? ‑ Az elnök csenget.) Mi addig nem tudunk mit csinálni… (Zaj, közbeszólások.) Köszönöm szépen.
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Én erre a kérdésre egy választ tudok adni. Ha önök úgy gondolják, hogy itt bármilyen szabálytalanság történt, akkor tegyék meg a feljelentést konkrétan, egyértelműen, úgy, ahogy az a büntető eljárásjogi jogszabályokban meg van írva, s akkor értelemszerűen kivizsgálja az erre illetékes hatóság, és a döntést meg fogják hozni. Azt gondolom, hogy ez a legjobb megoldás. S azt kell mondjam, hogy mindaddig, amíg ezt nem teszik meg, vagy nem konkrét az információjuk, vagy nem más, mint csak vagdalkozás.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Képviselőtársam! Ön mondta el a nagy igazságot, azaz, hogy nyilvános pályázat volt, és senki nem pályázott rá. Tehát értelemszerűen bárkinek lehetősége lett volna megvenni ezt az ingatlant, de senki nem pályázott. Azt gondolom, akkor lehetne erre érdemi választ adni tovább, ha valaki pályázott volna, és nem nyerte volna meg ezt a pályázatot. Köszönöm szépen.
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm. A képviselő asszonnyal már tárgyaltunk erről a témáról a bizottsági meghallgatáson, és már akkor is azt mondtam, hogy fenntartásom van afelől, hogy az irányító hatóság ebben a kérdésben érdemi intézkedést tehet-e. Megvizsgáltuk azóta, és mind az 1995. évi LVII. törvény, amely a víziközmű-társulatok tevékenységét és ellenőrzésének rendjét taglalja, mind egyéb jogszabályi kötelezettségek elemzése után arra jutottunk, hogy nekünk mint irányító hatóságnak erre jogkörünk nincs.
Azt gondolom, hogy az érintett önkormányzatok, illetve az érintett települések azon állampolgárai, akik befizettek ilyen hozzájárulást, természetesen a polgári jog szabályai szerint elszámolást kérhetnek a víziközmű-társulattól. (Hegedűs Lorántné: Az irányító hatóság felelős az EU-s pénzekért!) Tehát, képviselő asszony, nekünk, irányító hatóságnak erre jogkörünk nincs. Azt javasoljuk, hogy amennyiben önök ennek az élére állnak, kérjék a lakosságot, hogy a víziközmű-társulatoktól kérjék meg ezt az elszámolást. Mi ebben többet tenni már nem tudunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SESZTÁK MIKLÓS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az internetes kereskedelem, mint ahogy a képviselő úr is rávilágított, robbanásszerűen növekszik, és ez főleg igaz ilyenkor ünnepek közeledtével, hiszen a hazai fogyasztók mindennapjaivá vált az ilyen módon történő vásárlás.
Azt kell mondjam a képviselő úrnak, hogy az idei évben a fogyasztóvédelem fókuszában az elektronikus kereskedelem állt, és jó eredményekről tudunk beszámolni: 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya a korábbi években tapasztalt 54 százalékról. A jelentős javulás az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető, amely az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorította. Az internetes kereskedelemben bevezetett magasabb fogyasztóvédelmi bírságnak jelentős visszatartó ereje van.
A Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium internetlaboratóriuma az elmúlt évben együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. A tapasztalat az, hogy a jogsértés elkövető webáruházak többsége a hatósági figyelmeztetést követően együttműködő, a feltárt hibákat gyakran már az eljárás folyamán, a határozat jogerőre emelkedése előtt javítják.
(12.40)
A hatóság folyamatos piaci jelenléte mellett szükséges a vásárlók és a kereskedők megfelelő tájékoztatása is. 2017-től a kormány honlapján megtalálható az az adatbázis, amely az e-kereskedelem területén jogsértést elkövetett vállalkozásokat tartalmazza. A tudatos vásárlói döntések meghozatala érdekében a hatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján több alkalommal, legutóbb például a black fridayt megelőzően tájékoztattuk a vásárlókat arról, hogy mire figyeljenek az online vásárlás előtt. 2018-ban is kiemelt figyelmet fordítunk az elektronikus kereskedelemre, ezzel védve a családokat és a magyar vásárlókat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)