Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem szedtem szét a mondókámat kétpercesekre, mert úgy éreztem, hogy két perc alatt nem lehet reagálni azokra a blődségekre, amelyek itt elhangoztak. Kedves Dancsó képviselő úr, tessék már végiggondolni azt, amit az utolsó kétpercesében mondott, hogy valaki abba az irányba megy el, hogy 16 százalék adót fizessen a 6 helyett! Ne tessék már hülyének nézni azokat, akik kívül vannak, akik a bankszektorban mozognak! Képviselő úr, abszurdum, amiről beszél!

Azt gondolom, ez teljesen természetes, mert adóminimalizálásról beszélt, közben pedig azt mondta, hogy a betéti kamatok csökkennek, a hitelkamatok nőnek, mert nyereségre fognak játszani, a nyereség után pedig - hiszem, hogy önök is tudják - 16 százalék adót kell fizetni.

De hadd menjek vissza még korábbra, Herényi képviselő úr felszólalására. Lassan azért csak el kellene ebben a Házban rendezni és el kellene fogadni - mert már túl vagyunk a zárszámadásokon, amiről éppen szó van -, hogy azokat a hiányokat, amiket 2002-ben el kellett könyvelni, nem kellene összekeverni a kétszer száznapos programmal. Azt, amit a Fidesz-MDF-kormány megpróbált költségvetésen kívülre vinni és visszakerült a rendszerbe, nem kell a száznapos program rovására írni!

De továbbmegyek: a hiány, képviselő úr, csökken. Folyamatosan csökken, csak a különbség az, hogy nem abban a gyors ütemben, ahogy a kormányváltáskor azt gondoltuk.

(10.50)

De talán egyetért velem abban és talán mások is, hogy lehetne a hiányt sokkal gyorsabban is csökkenteni, csak az a kérdés, hogy a magyar társadalom a mai állapotában képes-e ezt elviselni. És abból, amit elmondtak képviselőtársaim a vitában, arra a következtetésre jutottam, hogy bizony nem képes elviselni ennél gyorsabb ütemű csökkentést. Azt hiszem, hogy ebben kéne így haladnunk tovább.

A másik: nagyon egyetértek Bőhm képviselő úrral, aki azt mondta, és mi is így vagyunk ezzel a kérdéssel: igen, mi bízunk abban, hogy a kamatok csökkennek, belátható időn belül csökkennek, a kamatmarzsok is csökkennek, hasonlóan, mint Európa számos más országában.

Örülök, hogy Hargitai úr egy kétpercesben helyre tette Font képviselő úrnak azt a gondolatát, hogy a nyereséggel kéne foglalkozni. Bizony, ez lenne alkotmányos szempontból a diszkriminatív, ha azt mondanánk, hogy egyes vállalkozások más nyereségadót fizessenek, mint mások. De azt hiszem, hogy amit Font úr is elmondott… - nála is látszik, hogy mennyire próbál politizálni ezzel a dologgal. Igen, ez a fedezet része annak, hogy az iskolára, a gyerekekre, az egészségügyre több juthasson a költségvetésben.

Képviselőtársaim! Mindenki csak a szövetkezetekkel foglalkozott, miközben elmondtam, hogy 250 millió saját tőkéig nem kell ilyen járulékot, adót megfizetni. És most név nélkül - mert nem akarok reklámot -, egy olyan vállalkozás ebből a szektorból, amelynek mindössze 500 milliós saját tőkéje van, 100 ezer forintot 50 ezer forintos kamattal ad két évre!

Mondanék a mérlegből néhány adatot. A mérlegfőösszeg 2002. december 31-én: 3 milliárd forint. 2003. december 31-én majdnem 12 milliárd forint. Az árbevétele: 4,8-5 milliárddal növekedett, az ügyfelekkel szembeni követelése majdnem 7 milliárddal nőtt egy év alatt - és ez egy kicsi, meglehetősen kicsi... Talán még egyet hadd mondjak: a kamatkülönbözete majdnem 4,5 milliárd forinttal növekedett.

Azt gondolom tehát, hogy amikor arról beszélünk, hogy kiket kell kedvezményezettként megemlíteni - ahogy elmondtam a vezérszónoklatomban, ahogy erről beszélt Gőgös képviselő úr és önök is -, igen, lehet, hogy a 250 milliót még valahol finomítanunk kell, de nem mindenáron, és nem minden körülmények között, mert azt hiszem, és ezt mi tartjuk továbbra is, hogy igazságosabb rendszert kell csinálnunk. Ebbe az irányba mentünk tegnap a 28 törvény módosításánál, és ugyanezt szeretnénk elérni itt is.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)