Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság november 16-i ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot. Mint tudjuk, 2003 decemberében az Országgyűlés kötelezettséget rótt a kormányra, hogy ez év végéig alkossa meg a parlament az egységes szövetkezeti törvényt. Az alkotmány is rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság támogatja a szövetkezeteket, ennek megfelelően törvényt alkot.

A bizottság ülésén elhangzott, hogy a szövetkezeti törvénnyel először koncepciójában foglalkozott a kormány, és elfogadta azt, majd két külön kormányhatározat is született, egyrészt a közösségi alappal, másrészt a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatban. Ma Magyarországon közel 5300 szövetkezet működik, és ezek a szövetkezetek összesen körülbelül 230 milliárd forint tőkeállománnyal rendelkeznek, az árbevételük közel 800 milliárd forint, és az eredményük az elmúlt évben 6 milliárd forint volt. Tehát ilyen nagyságrendű csoportról van szó.

A szövetkezeti törvényben két újdonság van. Az egyik, hogy szabályozza a befektetői tagok és a jogi tagok részvételi arányát, a másik újdonság, hogy bevezeti a szociális szövetkezet fogalmát, jogilag megalkotja ezt a kategóriát. A jövőben azokat a szövetkezeteket nevezi szociális szövetkezeteknek, ahol nincs befektető, nincs természetes személy, hanem csak a természetes személyek által alkotott, saját gazdasági, kulturális, szociális szükségleteikre létrejött gazdasági szerveződésekről van szó.

Ez a törvényjavaslat megkísérel olyan problémát is megoldani, amely tizenhárom éve került a szövetkezeti szakirodalomba, ez pedig az üzletrész problémája. Választást ajánl fel a jogszabály mind a szövetkezeteknek, mind a szövetkezeti üzletrésszel rendelkezőknek négy lehetséges megoldás közül, és ez egy kölcsönös megállapodáson nyugvó intézkedést eredményezne. Így kivonnánk a szövetkezeti üzletrész fogalmát a szövetkezeti szótárból.

Egyúttal arról is rendelkezne a törvényjavaslat, hogy a korábban az állam által felvásárolt, jelenleg az állam tulajdonában lévő szövetkezeti üzletrészeket térítésmentesen visszaadná a kibocsátó szövetkezeteknek úgy, hogy azok kötelesek azt a közösségi alapba elhelyezni és közösségi feladatokra, közösségi célokra felhasználni.

Ha visszaemlékszünk, az elmúlt másfél évtizedben a szövetkezeti törvény módosításai mindig kényszerek érvényesítése okán születtek. Elsősorban az 1992. évi I. törvényre gondolok, de úgy érzem, a 2000-es módosítás is ilyen érdekeket kívánt érvényesíteni. Tudjuk, hogy nemzetközi vonatkozásban mintegy százötven éve létező fogalomról van szó, ami Európában is nagyon komoly sikereket tudhat magáénak, hiszen van olyan ország, ahol egy ágazat 70-80 százalékát átszövi a szövetkezeti rendszer, és ez meglehetősen nagy stabilitást jelent az ott abból a tevékenységből élők számára.

Itt az ideje, hogy Magyarországon is nyugvópontra kerüljön ez a kérdés. Azt az ellentmondást, hogy jelenleg is egymás mellett él két szövetkezeti törvény, mindenképpen meg kell oldani, hosszú távon ez nem tartható. Az előttünk lévő egységes szabályozás a szövetkezetek gazdasági funkciója mellett elismeri a kulturális, szociális és közösségteremtő funkciót is. Tehát nemcsak a profitérdek dominál a szövetkezetekben, hanem némiképp a társadalmi érdekek is megjelenhetnek.

Nyilvánvalóan kerettörvényről van szó, így meglehetősen nagy szabadságot kapnak az alapító tagok és a közgyűlés a tekintetben, hogy mit tekintenek annak a célnak, ami a szövetkezés értelmét megadja. Akkor van értelme a szövetkezésnek, akkor tudják a gazdaságon kívüli céljaikat megvalósítani, ha bizonyos kedvezményeket élveznek más gazdasági társaságokhoz képest. Ez Nyugat-Európában bevett gyakorlat. Az ott működő szövetkezetek is adó- és illetménykedvezményeket élveznek, de ennek fejében rendszeresen ellenőrzik őket, hogy nem családi gazdasági társaságként működnek-e, csak azért, hogy a kedvezményeket igénybe tudják venni.

Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a szociális szövetkezetek kategóriájának bevezetésére vonatkozik, hiszen így az egyes közösségek eldönthetik azt, hogy munkafeltételeik megteremtése, saját szociális helyzetük javítása érdekében végeznek-e közös tevékenységet, és akkor ennek lesz egy speciális szervezeti formája, mert ezt is megoldhatja a szövetkezet.

Természetesen a meglévő szövetkezeti üzletrészek problémájának a megoldása nagyon sok vitát váltott ki pró és kontra. Jó megoldásnak tartjuk, és valóban a szövetkezeti célok stabilitását jelenti, ha a meglévő üzletrészek visszakerülnek a közösségi alapba.

Nagyon sok mindenről volt még szó a bizottsági ülésen, s végül a költségvetési bizottság 15 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)