Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megmondom őszintén, hogy Bencsik János képviselő úr hozzászólását hallgatva először azon gondolkodtam el, hogy vajon a 2020-as költségvetésitörvény-javaslathoz kapcsolódike képviselő úr hozzászólása. Hadd mondjam azt, hogy a Jobbik padsoraiból hallottam olyan észrevételeket, amelyek abszolút relevánsak voltak, és a 2020-as költségvetéshez kapcsolódtak. De azokkal a kérdésekkel, hogy hány darab autóbusz és hányféle autóbusz van a Budapesti Közlekedési Vállalat fenntartásában, hogy az utazás megszervezésének milyen módját választják az önkormányzati cégek, kérem szépen, ez nem a 2020-as költségvetés témája, és ezek a feladatok  közösségi közlekedés megszervezése, helyi közlekedési ügyek, helyi fenntartású ügyek  nem a kormányzatnak és nem az Országgyűlésnek a hatáskörébe tartoznak. Hát, ha sokat beszélünk arról, hogy az önkormányzatoknak milyen jogai, milyen kötelezettségei vannak, akkor a képviselő úr engedje meg, hogy először arra hívjam fel a figyelmet, hogy az ön hozzászólásában említett témák a főváros kompetenciájába tartoznak. Ezek után azt gondolom, hogy az a kérdés, hogy a kormányzatnak milyen lehetősége van, milyen felelőssége van a tekintetben, hogy a helyi önkormányzatok a feladataikat jól el tudják látni. Ismétlem, alapvetően olyan kérdésekről beszélt képviselő úr, amelyek az önkormányzatok felelősségi körébe tartoznak. Mégis, ezen feladatok ellátása érdekében azért a kormányzat sok mindent tett, és kérem, hogy ezt is vegye figyelembe, amikor értékeli a kormányzat Budapesttel kapcsolatos lépéseit.

Először is adósságátvétel tekintetében: 217,7 milliárd forint adósságot vállalt át a kormányzat a fővárostól. Másodszor: ha a helyi közösségi közlekedésről beszél, egy egyszeri jelleggel, egyedi jelleggel a BKV teljes adósságát átvette a kormányzat. Ez a tisztelt Országgyűlés előtt volt, egy költségvetésitörvény-módosításban valósult meg.

Ezen túl mit tud tenni a kormányzat, és mi a kormányzat felelőssége? Elsődlegesen azt gondolom, az, hogy egy olyan gazdasági környezetet hozzon létre, egy olyan gazdasági környezet kialakítását segítse, amely többletforrásokat eredményez a helyi önkormányzatok számára is. Kérem, nézze meg Budapest főváros bevételeinek alakulását! Azt fogja látni, hogy a gazdasági bővülésnek köszönhetően a helyiiparűzésiadó-bevételek jelentősen növekedtek, ez például azt is eredményezte, hogy a fővárosnak jelentős szabad forrásai vannak. De azt gondolom, hogy a turizmus területén a kormány által finanszírozott beruházásoknak is köszönhetően például az eltöltött vendégéjszakák száma is jelentősen növekedett. Ezek meg másik csatornán jelentettek többletbevételt a főváros számára.

Azt gondolom, hogy a főváros anyagi lehetőségeinek a bővítése tekintetében kulcsfontosságú az a gazdaságpolitika, amit a kormányzat követ, és amelyet követni kíván 2020-ban, ezzel is többlethelyiadó-bevételekhez juttatva a fővárost.

Másodsorban, ha megnézzük azokat a költségvetési támogatásokat, amelyeket az önkormányzati feladatok ellátásához biztosít a kormány, azt látjuk, hogy nemcsak a kötelező feladatok finanszírozásának van egy olyan rendszere, amely Budapest főváros, a kerületek, illetőleg minden magyarországi önkormányzat tekintetében érvényesül, hanem ezen túl az úgymond önkéntes feladatokhoz is a központi költségvetés jelentős többleteket biztosít. Nem lenne a kormánynak feladata, hogy például az Állatkert beruházását finanszírozza. De ezt teszi, és a 2020-as költségvetési törvényjavaslatban is ennek a beruházásnak a központi költségvetési támogatását meg lehet találni. Nem lenne a kormánynak feladata az, hogy az ön által említett zöldfelületek kialakításához, megújításához forrást biztosítson, de például a Normafa-program keretében jelentős forrásokat biztosít a kormányzat a Normafa környezetének megújítására, számos új beruházásra. A zöldfelületeket, ha említettük, és képviselő úr említette a Liget-projektet, ez megint egy olyan nagy ívű beruházás, amit a központi költségvetés teljes egészében finanszíroz, ami, azt gondolom, hogy turisztikai értéke mellett az ön által említett zöldfelületek növelését is szolgálni tudja.

Sorolhatnám még azokat a beruházásokat, amelyeket a központi költségvetés maga finanszíroz, vagy azért, mert a gazdasági növekedésből arra is futja, hogy a központi költségvetés forrásokat adjon át, vagy azért, mert a növekvő központi költségvetési forrásokból állami feladatra, de mégis Budapesten megvalósuló beruházásokat tudunk finanszírozni.

Itt fejezném be azokkal a gondolatokkal, amelyekkel képviselő úr is befejezte a hozzászólását. Egészségügy helyzete. Az „Egészséges Budapest” program keretében 2020-ban növekednek a kiadások. Az elvi-filozófiai háttér az, hogy európai uniós forrásból és hazai forrásokból a közép-magyarországi régión, tehát Budapesten, Pest megyén kívüli régióban nagyon jelentős, mintegy 500 milliárdos fejlesztés valósulhatott meg, most vagyunk abban a helyzetben, hogy ezen forrásokból csak töredékesen részesülő budapesti, illetőleg Pest megyei beruházásokhoz képest újabb forrásokat tudjon a költségvetés biztosítani. Tehát jövőre növekszik az „Egészséges Budapest” program költségvetési finanszírozása.

És ha az egészségügynél említette képviselő úr a szakdolgozók anyagi helyzetét, én azt gondolom, hogy itt is érdemi előrelépéssel kalkuláltunk. 2020-ban a szakdolgozók kétütemű béremelést tapasztalhatnak meg: januártól, illetőleg novembertől. Ez annak a többéves béremelésnek a része, amelyet a kormány korábban kommunikált, és amely több év alatt igen jelentős béremelést tesz lehetővé. 2010-hez képest így már a bérek duplázásáról beszélhetünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)