Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Urak, Államtitkár Urak, Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2020. évi költségvetés mind céljait tekintve, mind a fő pilléreit figyelembe véve, mind a keretszámait és a belső struktúráját figyelembe véve minden tekintetben megfelel a Fidesz-frakció elvárásainak és azoknak a céloknak, amelyeket frakciónk a jövő évre kitűzött maga elé. Így tehát szeretném megköszönni államtitkár úrnak, miniszter úrnak, az apparátusnak azt az áldozatkész munkát, amelyet a költségvetés összeállítása során elvégeztek, és külön köszönjük, hogy mindazokat a javaslatokat, vagy azoknak a nagy részét, amelyeket a frakció a költségvetés előkészítésének időszakában megfogalmazott, a költségvetésbe beépítették.

Azt gondoljuk, az a fő cél, amelyet magunk elé kitűztünk, hogy a magyar családokat tovább erősítsük, azt rendkívüli módon tudja szolgálni ez a költségvetés. A miniszter úr az expozéjában kiemelte, hogy 2010 óta milyen mértékben változott a családok támogatása. 2020-ra sikerül elérnünk azt, amit még  őszintén megmondva  talán magunk sem gondoltunk tíz évvel ezelőtt, hogy 2228 milliárd forintot tudunk fordítani a magyar családok támogatására.

Európában Magyarországon  GDP-arányosan nézve  a legnagyobb a családtámogatások mértéke, és azt gondolom, hogy ezzel mind a frakciónk, mind a kormány megfelelő választ tud adni a mai európai politika talán legnagyobb kihívására, miszerint a migráció lehet a megoldás Európa középtávú és hosszú távú fenntartása és megerősítése érdekében, vagy pedig a saját népünkre, a saját nemzetünkre alapozva a gyermekvállalási kedv növelésével, a családok támogatásának erősítésével tudjuk elérni azt, hogy megfeleljünk ezeknek a kihívásoknak, amelyek nemcsak Európát, hanem Magyarországot is érik ezekben az években.

Azt gondolom, az a válasz, amelyet a magyar kormány és a magyar parlament többségét adó Fidesz-KDNP-frakció ad ezekre a kérdésekre, azok az autentikus válaszok, amelyek hosszú távon, 20-30-50 és 100 év távlatában a lehető legjobb megoldást kínálják Magyarországnak, Magyarország minden polgárának, de az Európai Uniónak is.

Látjuk azt, hogy évről évre, bár a kritikusaink hangja folyamatosan csökken, mert a számuk is csökken, hiszen látják azokat az eredményeket, amelyeket elértünk nemcsak a családtámogatások terén, a magyar gazdaság növekedésének terén, hanem a magyar társadalom felzárkóztatásának, felemelkedésének terén is; ettől függetlenül minden egyes alkalommal, minden költségvetési évben folyamatosan kapjuk a kritikákat. Tegnap az adótörvények vitáját folytatta le a magyar parlament. Talán az első olyan felszólalást hallottam az elmúlt 8-10 évben, amikor egy ellenzéki képviselő nemcsak a megalapozatlan kritikákat és a rutinból születő támadásokat hozta az adótörvények ellen, hanem végre találtunk benne olyan közös pontokat, amelyeket mindketten el tudunk ismerni, és amelyeket elrugaszkodási pontnak tudunk tekinteni. Nagyon remélem, hogy ez a 2020-as költségvetés is egy olyan törvényjavaslat, amelyben meg tudjuk találni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeket párttól függetlenül a magyar társadalom, a magyar emberek érdekeit figyelembe véve közös halmazként tudunk tekinteni, és amelyekben közösen tudunk gondolkodni, és olyan megoldásokat tudunk találni, amelyek Magyarország, a magyar emberek számára a lehető legjobb megoldást kínálják ezekben a kérdésekben.

Kizártnak tartom, hogy a családi védelmi akcióterv részleteit, azokat a támogatási formákat tekintve  akár az otthonhoz jutás lehetőségét kínáló CSOK-hitelkonstrukció további erősítése, vagy éppen a kistelepüléseken az ottani lakosság, a fiatalok megtartása érdekében tett adókedvezmények mértéke, netán a négy gyermeket szülő és nevelő édesanyák életük végéig tartó adómentességének a kérdése, vagy a nagycsaládok autóhoz jutási támogatását szolgáló új eleme a családvédelmi akciótervnek , nem hinném, hogy ezekben a pontokban nem tudunk közös nevezőt találni.

(10.00)

Kizártnak tartom, hogy ezeket az intézkedéseket ne tudjuk olyan célként magunk elé tűzni, amelyeket a teljes magyar parlament egyetértésben és összhangban tud támogatni.

Azokkal az adócsökkentő intézkedésekkel, amelyek a gazdaságvédelmi akcióterv keretén belül azt a célt szolgálják, hogy a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítménye fenn tudjon maradni, és válaszok azokra a kihívásokra, amelyekről a miniszter úr is beszélt, az Állami Számvevőszék elnöke, illetve a Költségvetési Tanács elnöke is kitért, azaz a várható recesszióra, arra a visszaesésre, amely nemcsak az európai gazdaságot, hanem a világgazdaságot is érinteni fogja a következő év vagy évek során, nos, ezekben az években is fenn tudjuk tartani a magyar gazdaság növekedési pályáját. Azt gondolom, hogy ambiciózus cél az a 4 százalékos gazdasági növekedés, amelyet célul tűzött ki a kormány a 2020. évre, de ha visszatekintünk magunk mögé, különösen az elmúlt év közel 5 százalékos gazdasági növekedésének kiemelkedő eredményére vagy az idei I. negyedév 5,3 százalékos növekedési mutatójára  amely, megjegyzem, az európai uniós tagországoké között a legmagasabb növekedési érték , akkor azt gondolom, hogy a 2020-as célok teljesen megalapozottak és teljesen reálisan teljesíthetők még akkor is, hogyha váratlan nemzetgazdasági vagy világgazdasági események történnek.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy az az 1 százalékos költségvetési hiány, amelyet a kormány tervezett, szintén minden elismerést megérdemel, nemcsak hazai szinten, hanem nemzetközi szinten egyaránt, és az az 1 százalékos tartalék, amelyet a váratlan kiadásokra képez, amely  és ez ugyebár a 2019. évi költségvetésben is megmutatkozott  nagyon fontos biztonságot és stabilitást ad a költségvetési gazdálkodásnak, hiszen nem jöhetnek olyan váratlan események, amelyekre ne tudna a kormány azonnal reagálni, nos, a jövő évi 1 százalékos tartalék, ha valóban a tervek szerint alakulnak az események, és váratlan kiadásokra mégsem kerül sor, akkor valóban, ahogy a Költségvetési Tanács elnöke fogalmazott, az sincs kizárva, hogy teljes mértékben egy nullszaldós költségvetésről tudjunk beszélni.

Rendkívül dicséretes, és külön köszönöm a kormánynak, hogy a 2020-as költségvetés kapcsán is tartotta magát korábbi ígéretéhez, miszerint az állam önmérsékletet tanúsít a kiadások terén. Gyakorlatilag ahogy a ’19-es költségvetésben, úgy a 2020-as költségvetésben is egy nullszaldós állami működéssel tudunk kalkulálni, magyarul amennyi bevétele van az államnak, annyi pénzt fordít a saját működésére is. Ez is kiemelkedő eredmény és teljesítmény, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a tavalyi év volt az első, amikor ezt meg tudta valósítani a magyar kormány, és nagyon örülök neki, hogy az ambiciózus tervek ezen a téren a jövőt illetően sem változnak. Azt gondolom, akkor tudunk példát mutatni valamennyi terület számára, hogyha a saját magunk gazdálkodását, az állam gazdálkodását a lehető legszorosabbra fűzzük.

Azzal is egyetértek, ami az előző hozzászólásokban elhangzott, hogy akkor kell a legmegfontoltabbnak lennünk, akkor kell a legnagyobb önmérsékletet tanúsítanunk a költségvetési kiadások terén, amikor a legjobb időszakban vagyunk, amikor a gazdasági növekedés lehetőséget és teret ad arra, hogy az államháztartás hiányát jelentősen csökkentsük. Azt gondolom, hogy a 2022-es cél, miszerint 60 százalék alá csökkenjen GDP-arányosan az államháztartás hiánya, ezzel a 2020-as költségvetéssel is tovább erősödik, az pedig a magyar Alaptörvényben rögzített érték, hogy ha egyszer sikerül a 60 százalék alatti szintet elérnünk, akkor a magyar költségvetést onnan kezdve soha többet egyetlenegy kormány sem tudja  maximum csak kétharmados támogatással, az Alaptörvény módosításával  60 százalék fölé emelni. Ez pedig nemcsak a költségvetés kiszámíthatósága, nemcsak a magyar gazdaság fejlődése és növekedése szempontjából, hanem az egész magyar társadalom szempontjából egy rendkívül jelentős eredmény, úgyhogy én nagyon köszönöm, hogy a kormány ezen a téren is önmérsékletet tanúsított a következő év vonatkozásában.

A költségvetés két nagy eleméről, a gazdaságvédelmi akciótervről, illetve a családvédelmi akciótervről egyrészt a miniszter úr részletesen beszélt, másrészt Szűcs Lajos kollégám fog beszélni majd a későbbiekben. Engedjék meg, hogy én néhány olyan részletet emeljek ki, amely mind a gazdasági növekedés szempontjából, mind a társadalom szempontjából fontos a következő évben.

A Fidesz frakciója üdvözli a kormány azon törekvését, amelyet a 2020. évi költségvetésben tesz a munkaalapú gazdaság további erősítéséért és a teljes körű foglalkoztatás eléréséért. Emlékezhetnek még arra tisztelt képviselőtársaim, akik 2010-ben is itt ültek, ebben a teremben, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr ismertette a kormány programját, akkor egymillió új munkahely teremtéséről beszélt a következő tíz évben, és célul tűzte ki, akkor, amikor egyébként egy fizetésképtelen helyzetben lévő költségvetésről és egy csődben lévő államról beszéltünk, amit átvettünk a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormánytól (Arató Gergely: Ti próbáltátok meg csődbe vinni!), mégis azt az ambiciózus célt tűzte ki a magyar kormány, miszerint tíz éven belül elérjük a teljes körű foglalkoztatást. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ma ott tartunk, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra csökkent, a rendszerváltozás óta nem látott alacsony szinten van, a foglalkoztatottság a lehető legmagasabb szinten áll, hiszen 830 ezer új munkahelyet teremtettünk az elmúlt még nem egészen kilenc év folyamán. S azt gondolom, hogy azokkal a lépésekkel, azokkal az intézkedésekkel, egyrészt a munkabéreket terhelő járulékok csökkentésének terén  hiszen a jövő évben az adótörvények módosításának köszönhetően újabb 2 százalékkal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérsékeljük a munkabért terhelő járulékok szintjét , valamint azokkal a gazdaságfejlesztési intézkedésekkel, a kis- és középvállalkozói szektor kiemelkedő támogatásával, illetve az újabb magyarországi beruházások ösztönzésével olyan programot tudunk vinni, amelyben reális esély mutatkozik arra, hogy 2020-ra valóban teljes körű foglalkoztatottságot érjünk el Magyarországon.

A 2016 végén megkötött egyedülálló béremelési és adócsökkentési megállapodás, amelyet a kormány, a munkaadói oldal és a munkavállalói oldal kötött, egy olyan békét és olyan nyugalmat teremtett Magyarországon a munkaadók, a foglalkoztatottak és a kormány között, amely rendkívül erős támogatást ad minden egyes gazdaságfejlesztési és minden egyes munkahelyteremtési törekvéshez. Talán nem véletlen az sem, hogy Magyarország az európai uniós térségben a második, a világon pedig a tizedik legkeresettebb beruházási, befektetési célterület. Magyarországnak egy kiszámítható adó- és költségvetési politikával, valamint egy ambiciózus gazdaságfejlesztési programmal sikerült azt elérnie, hogy mára nemcsak az európai országok, hanem a világ valamennyi országa, amely egy biztonságos befektetési helyszínt keres, egy olyan helyszínt, ahol kiszámíthatóak az adózási körülmények, ahol egy egyébként évről évre csökkenő adótehertömegre kell számítani, és ahol a foglalkoztatás terén olyan intézkedéseket hoz a kormány, amivel a saját beruházása szempontjából egy szakképzett és egyébként versenyképes munkaerőt képes biztosítani, nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ez az alapja annak, hogy Magyarország a beruházások ösztönzése, a beruházók Magyarországra való vonzása tekintetében is a világ tíz legeredményesebb és leghatékonyabb országa között lehessen. Azt gondolom, hogy ezt a célt szolgálja  bár apró részletnek tűnik  a költségvetésben az idegen nyelvi stratégia részeként az az intézkedés, amelynek köszönhetően a 2019-2020-as tanévtől valamennyi 9. és 11. évfolyamos diák részére lehetőség nyílik arra, hogy a célnyelvi országok területén akár társas, közös formában, akár egyéni pályázat útján, de két hetet eltölthessen, és ezzel az idegen nyelvi tudása használhatóságát és színvonalát érdemben és eredményesen tudja növelni.

Nagyon fontosnak tartom azokat az intézkedéseket, amelyek a vállalkozók adminisztratív terheinek további csökkentését szolgálják, amelyek a hazai vállalatok hozzáadott értékének és termelékenységének növelését segítik elő a kkv-szektor digitalizációjának az erősítésében, és úgy összességében egyébként az elektronikus ügyintézés színvonalának és elérhetőségének további erősítésével azt tudjuk megtenni, hogy a magyar állampolgárok, a magyar választók is sokkal kényelmesebben, sokkal könnyebben és sokkal egyszerűbben tudják akár otthonról is a saját ügyeiket és dolgaikat intézni.

Egy rövid kitérőt engedjenek meg, tisztelt hölgyeim és uraim, az európai uniós források felhasználására vonatkozóan. A rendelkezésre álló 12 000 milliárd forintos európai uniós forrás ütemezett és gyors lehívásának lehetősége jelentősen növelni fogja a gazdaság versenyképességét a következő évben is. A kormány egy felülről nyitott költségvetési keretet biztosít annak érdekében, hogy 100 százalék fölé tudjanak menni ezeket a lehívások. Talán emlékeznek még rá, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az előző költségvetési-fejlesztési ciklusban Magyarország volt az, Magyarország az éltanulók között volt, amely országok a legnagyobb mértékben tudták lehívni ezeket a forrásokat.

(10.10)

Emlékezzünk csak vissza arra, hogy Románia közel 30 százalékos európai uniós forrást vesztett el, mert nem tudta hatékonyan felhasználni, és számos európai uniós ország Közép-Kelet-Európából járt még úgy, hogy nem tudta, 10-15 százalékos veszteséggel tudta csak ezeket a forrásokat felhasználni. Nos, a kormány előrelátó és bölcs politikája ezen a téren, az, hogy nyitott keretet hagyott arra és előleglehívásokkal gyorsítja a beruházások ütemét, újra lehetőséget kínál arra, hogy a következő hétéves időszakban is 100 százalékban tudjuk ezeket a forrásokat felhasználni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha végigtekintjük tehát a költségvetés fő számait, annak szerkezetét, a főbb céljait, prioritásait, akkor azt kell mondjuk, hogy ez a költségvetés nemcsak a magyar családok, a magyar vállalkozások költségvetése, hanem ez minden magyar ember életét jobbá teszi, minden magyar életszínvonalát emelni fogja a következő évben, és ez talán nem véletlen, hiszen számunkra Magyarország az első.

Kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)