Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak egy mondatban a felszólalást megelőzően Wiener György képviselő úrnak annyit szeretnék reagálni: a területfejlesztési tanácstól az önkormányzathoz jutó pénzek benne vannak az önkormányzat költségvetésében, ott megjelennek. Ezt nem lehet úgy tekinteni, mintha ezek lebegő pénzek lennének, ezek beépülnek a költségvetésbe, és az önkormányzat használja fel helyben ezeket a pénzeket.

Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a felszólalásra, mint ahogy látjuk, alig vagyunk páran, mégis milyen éles szócsaták zajlanak itt, hiszen komoly pénzről van szó, és ebből adódóan az állam egyik fontos rendszerének, az önkormányzatoknak történő pénzjuttatásról. A délutáni költségvetési vitában már a tüzérségi előkészítés megtörtént - hogy így mondjam - a röviden csak gáztörvénynek hívott előterjesztéssel kapcsolatosan. Ott már az önkormányzati költségvetéshez igazodóan ezzel kapcsolatos vita kibontakozott, és mindegyikünk ajánlotta az esti fellépést a másik képviselőcsoportnak, hogy ha úgy gondolja, akkor itt sokkal hosszabb időben, és nem időkeretben, kifejtheti mondandóját.

Miből is kell kiindulni, tisztelt képviselőtársaim? Az általános vitában nem megkerülhető az Alkotmánybíróság döntése, illetve a korábbi szabályozás. A korábbi szabályozás alapján a törvényalkotó szándéka 1990. szeptember 30-ával az volt, hogy az önkormányzatoknak olyan vagyont kíván juttatni, amelyet nem eladásra és nem működtetésre való felhasználásra adott, hanem egy működtető vagyont kívánt juttatni, amelynek alapján az önkormányzat hosszabb távon bevételre számít, adott esetben az átalakulási törvényt követően osztalékbevételre, illetve értékesítés után egyéb bevételre számíthat. Ennek a vagyonnak az önkormányzatokhoz való tényleges juttatása nem történt meg az elmúlt tíz évben, ma pedig már nem adható az önkormányzatok tulajdonába, birtokába, hiszen történt egy s más az elmúlt időszakban.

A leginkább fontos kérdések az Alkotmánybíróság indokolásából derülnek ki. Wiener György képviselőtársam nagyon precízen ismertette az Alkotmánybíróság döntésének azokat a részeit, amelyek úgymond kármentésként az MSZP felelősségének mintegy háttérbe szorítására vonatkoznak. De azokat a lényeges részeket elfelejtette ismertetni, amelyek arról szólnak, hogy az elmúlt időszakban, elsődlegesen a gázközművagyon privatizációja miatt az önkormányzatokat - és itt lehet azt a szót használni, amit Kovács Tibor mondott - kisemmizték.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján és annak is a 4-5. oldalán a következő található; az Alkotmánybíróság '94-es határozatában, akkor már a Horn-kormány volt, rámutatott: az önkormányzatoknak az állammal szemben alkotmányosan védett tulajdoni igénye áll fenn. A törvényi rendelkezések alapján az önkormányzatoknak valamely vagyoni kör megszerzésére kétségtelen jogcíme keletkezik. A már megszerzett, továbbá a kétségtelen szerzési jogcímen alapuló önkormányzati tulajdon alkotmányos védelme teljes. Ez nem teljesült '95-ben egyébként, ez a teljes alkotmányos védelem. A határozat szerint a törvényi ismérveknek egyértelműen megfelelő állami vagyon tekintetében az önkormányzatok jogcímet szereztek a tulajdonszerzésre s ezzel az alkotmányos alapjogi védelemre is. Tehát azokra a vagyontárgyakra már beállt az alapjogi védelem, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzatok tulajdonába adandó vagyoni kör törvényi tényállási elemének hatálya alá tartoznak.

(20.50)

Ez a legfontosabb megállapítása az Alkotmánybíróságnak, hogy eleve már 1990. szeptember 30-ával beállt ez a tulajdoni védelem, amely aztán nem következett be az elmúlt időszak során. A polgári kormány ideje alatt történik most meg, hogy kompenzálják az önkormányzatoknak azt az elmaradt juttatását, amely, mint ahogy említettem, elmaradt.

A múltba azért érdemes egy kicsit elmerülni. Erre is az Alkotmánybíróság döntése mutat rá, tisztelt képviselőtársaim. Méghozzá az 1995-ös történtekről szeretnék néhány akkori bizottsági jegyzőkönyvből idézni, mely a következő... (Az iratai között lapoz.) Elsődlegesen nem is a bizottsági véleményből, hanem azt szeretném elmondani, ami az akkori körülmények között az akkori kormánynak szükségszerű volt, hogy azt a döntést meghozza. Ez a következő; az Alkotmánybíróság döntéséből idéznék: "A gyors privatizáció kényszerében, szembesülve az Ötv. 107. § (1) bekezdés c) pontjából adódó önkormányzati tulajdoni igények fennállásának, terjedelmének bizonytalanságával és a privatizáció sikerét veszélyeztető önkormányzati igényérvényesítés megelőzésére az Országgyűlés gazdasági bizottsága képviselői kezdeményezésre módosító javaslatot fogadott el." Valamelyik nap itt arról szólt valaki Perlaki Jenő képviselő önálló indítványával kapcsolatban, hogy miért nem a kormány hozta be ezt ide a parlamentbe. Kérem szépen, ilyen nagy jelentőségű törvényben képviselői önálló indítványra a gazdasági bizottság döntésére került sor 1995. június 21-én!

Ami pedig a sietséget illeti, érthető volt, hiszen akkor az akkori kormánynak komoly pénzekre volt szüksége, hogy a választási ígéreteit teljesíthesse, és ezért feláldozta az akkori közművagyont, azaz eladta a gáz- és a villamos műveket, hogy pénzhez juthasson, és legalább valamennyit teljesíthessen választási ígéretéből. Ha többre nem is tellett, de 1 százalékos nyudíjemelésre igen. (Dr. Wiener György: Az egy fél évvel előbb volt, de mindegy!)

Az akkori bizottsági jegyzőkönyvben a következőt mondták: "A belterületi hálózatok tulajdonjogával arányosan az egyes társaságok üzletrészéből a javaslat szerint tulajdoni arány illeti meg az önkormányzatokat. A kijelölt 40 százalékos részvényjuttatás arányos voltát megalapozó és annak bázisára vonatkozó háttér-információ nem állt rendelkezésre. A privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszternek a bizottságok együttes ülésén tett kijelentése szerint a kérdéses vagyonérték konkrét és korrekt megállapítása legalább egy vagy másfél évet vesz igénybe." Ezt azért idéztem, tisztelt képviselőtársaim, mert az ellenzéki pártok a polgári kormány szemére vetik, hogy miért most hozza ide ezt a törvényjavaslatot. Azért, mert az önök akkori minisztere, Suchman Tamás azt mondta, hogy a precíz számításokhoz egy-másfél évre van szükség. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szűz Máriám!) Ebből adódik az, hogy ezeket a precíz számításokat el kellett végezni, meg kellett csinálni, ezért került most ide a törvény a parlament elé.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a vezérszónoki előadásban a tragikusan elhunyt Buza Attila a Fidesz-Magyar Polgári Párt leglényegesebb gondolatait a törvényjavaslattal kapcsolatosan ismertette; ezeket a magunk részéről továbbra is fenntartjuk, és úgy gondoljuk, hogy elérkezett az idő, és nem propagandisztikus céllal, mint ahogy itt az imént elhangzott, hanem az önkormányzatok jogos jussának kielégítésére a polgári kormány az elmúlt évek mulasztásait kívánja helyrehozni. S mint ahogy mondtam, külön örülök, hogy módosító indítvány szól arról, hogy azok az igények, amelyek 1993. augusztus előtt keletkeztek, de csak oly módon, hogy a beruházás megkezdődött, de nem fejeződött be, ezek itt, ebben a körben reményeim szerint elbírálásra kerülnek, s ezzel kihúzzuk azt a méregfogát ennek a törvényjavaslatnak, amely a későbbiekben vitára adhat okot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.