Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Csak egy gondolat erejéig hadd térjek vissza az előző törvényjavaslatra. És nem Arató Gergely képviselőtársam vagy Korózs Lajos képviselőtársam gondolatára hivatkoznék  ugye, ő státuszinkonzisztenciát említett a Számvevőszék vezetőjével kapcsolatban , hanem Nacsa Lőrincre utalnék, aki azt mondta, hogy méltó és igazságos a Számvevőszékkel, illetve a közszolgálati tisztviselőkkel kapcsolatos törvény tárgyalása. Úgy gondolom, legalább ennyire méltó és igazságos azzal a napirenddel, azzal a törvényjavaslattal foglalkoznunk, amihez most látunk hozzá, hiszen az Alaptörvény 2011-es elfogadását követően az Országgyűlésnek meg kellett alkotnia azokat a törvényeket, amelyek az érintett jogterületeket az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangba hozzák. Ezen törvényjavaslatok közül az elsők között került elfogadásra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény. Ez az új törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1997. évi IV. törvényt kívánta felváltani.

Az új törvényjavaslat elfogadásának indoka nemcsak az Alaptörvényhez történő megfeleltetés volt, hanem az akkor hatályos jogszabályok kiskapuit kihasználó úgynevezett bizniszegyházak visszaéléseinek megszüntetése is, ahogyan ezt államtitkár úr is elmondta. Csak összehasonlításképpen említeném egyébként, hogy 2011-ben Magyarországon több mint 300 szervezet volt egyházként bejegyezve, míg ugyanebben az esztendőben Szlovákiában 18, Csehországban 34 vagy Franciaországban 75.

Az akkoriban ismertté vált botrányok és a bejegyzett szervezetek egyedülállóan magas száma ékes bizonyítéka volt az elégtelen és túl nagyvonalú egyházi szabályozásnak. A törvény megalkotásával a kaotikus helyzet rendeződött, és a visszaélésszerű egyházalapítás és működés megszűnt. Az új törvény bizonyos rendelkezéseivel kapcsolatban azonban az Alkotmánybíróság és egyes nemzetközi szervek, szervezetek, így az Emberi Jogok Európai Bírósága észrevételeket tettek, kritikát fogalmaztak meg. A kormányoldal kész volt, akkor kész volt a minősített többséget igénylő szükséges változtatások végrehajtására, de ebben nem talált partnerre az ellenzék soraiból.

Tisztelt Képviselőtársaim! A választópolgárok bizalmának köszönhetően a 2018. áprilisi választást követően újra lehetőségünk lett arra, hogy a kívánt módosításokat elvégezzük.

(15.40)

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy eleget tegyen az Alaptörvényben, illetve annak ötödik módosításában foglaltaknak, továbbá, ahogy az előzőekben említettem, az Alkotmánybíróság és a nemzetközi szervezetek által tett jelzésekkel kapcsolatos kérdéseket tisztázza. A törvényjavaslat 1. §-a elvi éllel, szándékkal kinyilvánítja, hogy  idézem -: „A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához.” A vallási közösségek jogállásáról szóló fejezet kimondja: „Vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási közösség működhet jogi személyiség nélkül, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában.”

Tisztelt Ház! A tervezet bizonyos többletjogosítványokat rendel a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára. Ilyen szervezet a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház.

A vallási közösségek különböző jogi státuszának meghatározására azért van szükség, mert nem minden vallási közösségnek azonos a társadalmi támogatottsága, továbbá nem elég önmagában a jelen idejű aktuális támogatottságot nézni, hanem annak tartósságát is figyelembe kell venni akkor, amikor kategóriákat átlépve szélesítjük vagy szűkítjük a szervezetek jogosítványait.

A törvényjavaslat az expozéban már ismertetett objektív kritériumokat alkalmaz annak érdekében, hogy a szabályozás a célját elérje. Kiemelendőnek tartom, hogy a törvényjavaslat megadja a vallási közösség definícióját, és taxatíve felsorolja, hogy mi nem tekinthető vallási tevékenységnek, ezzel is már egy korlátot alkotva a kiskapukat kereső szervezetekkel szemben. Így tehát önmagában, hangsúlyozom: önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport-, az állat-, környezet- és természetvédelmi, a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint a szociális tevékenység.

A javaslat egyik fontos, garanciális jellegű változtatása, hogy az egyházak nem elismerésre, hanem bírósági eljárás keretein belül nyilvántartásba vételre kerülnek, kivéve a bevett egyházi státusz megállapítását. A tervezett jogszabály így ír erről: „A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget  a bevett egyházakat kivéve  a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.” Az állam és az egyház elválasztásának egyik sarokpontját deklarálja a tervezet azzal, hogy: „Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet, és nem hozhat létre.” Illetve az a mondat is a függetlenséget biztosítja, miszerint: „A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.”

Fontos körülmény, hogy azokkal a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekkel megállapodást köthet az állam, amelyek történelmi és társadalmi szerepüknek, társadalmi elfogadottságuknak, beágyazottságuknak, szervezettségüknek, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységeik során szerzett tapasztalataiknak köszönhetően képesek magas szinten ellátni a megállapodás tárgyát képező közérdekű feladatokat. Tehát az állam nem kíván a jogszerűen működő vallási közösségek életébe beleszólni, de honorálja és támogatja azokat a szervezeteket, amelyek jelentős munkát végeznek bizonyos társadalmi érdekeket szolgáló célok megvalósítása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat megfelel az Alkotmánybíróság és a releváns nemzetközi szervezetek, így a Velencei Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága észrevételeinek, továbbá kiszámítható, objektív, világos kritériumrendszert biztosít a vallási közösségek részére, garantálva továbbra is az állam és az egyház szétválasztását, amellett, hogy a közérdekű célok mentén együttműködés és anyagi támogatás lehetőségét nyújtja.

Tekintettel az elhangzottakra, a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztést, és erre kérem a tisztelt Ház minden képviselőcsoportját és természetesen a független képviselőket is. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)