Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/8023. számú törvényjavaslat 12 igazságügyi tárgyú törvény módosítását a jogalkalmazói gyakorlaton, tapasztalatokon nyugvó jelzések és egyéb szakmai indokok alapján végezte el.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük tételesen az egyes törvényjavaslatok módosításait! Figyelemmel azonban arra, hogy Völner Pál államtitkár úr expozéjában részletesen és tételesen kitért ezekre, valamint Herczeg Tamás fideszes vezérszónok képviselőtársam is, és Gyüre Csaba képviselőtársam is a Jobbik részéről részletesen kitért ezekre, ezért én csak a kiemelt pontokra térnék ki, és köszönöm mindenkinek, hogy eddig támogatta a törvényjavaslatot.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosul a fegyelmi eljárással összefüggésben, a közjegyzői felfüggesztés esetköreinek bővítésével a korábbiakhoz képest szigorúbb szabályokat állapít meg. Egyidejűleg a fegyelmi eljárás során ideiglenes intézkedés bármikor elrendelhetővé fog válni. A közjegyzői okirat megszövegezésének túlzottan formális szabályai is egyszerűsödni fognak.

Hiánypótló jelleggel biztosítja a törvényjavaslat a képviselői eljárás esetére is a képviselő aláírásának közjegyző általi pótlását. A törvényjavaslat rendezi továbbá a segédszemélyek közreműködésének szabályait. A törvényjavaslat alapján a jövőben ténytanúsítványt már a feleknek nem kell aláírniuk. A törvényjavaslat a másolathitelesítés vonatkozásában az okirat hitelességének, eredetiségének a vizsgálati záradékban való szerepeltetését csak a már elvárható módon írja elő a közjegyző számára, ezzel is megoldva azokat az anomáliákat, amik régebben felmerültek.

A törvényjavaslat pontosítja a hiteles kiadmánymásolat és bizonyítvány kiadásának rendjét, különös tekintettel a közjegyző helyettesének az esetére.

(19.30)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosításával a jogalkotó arra törekedett, hogy a visszaélésszerű joggyakorlást megakadályozza. A visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozása érdekében a törvényjavaslat a Vht. módosításával 15 ezer forint összegben díjkötelessé teszi a végrehajtási lap visszavonása, illetve a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem közjegyzőhöz való előterjesztését.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása, figyelemmel arra, hogy a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 29.) kormányrendelet 2019. február 26-án hatályát vesztette, így a valószínű öröklés jogcímén igazolásra irányuló közjegyzői eljárást  kiüresedvén  meg kellett szüntetni, szükségtelenné vált ez a szabályozás.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításával kapcsolatban azt kívánnám kiemelni, hogy a törvénymódosítás biztosítani kívánja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i, 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való teljes körű megfelelést.

A 2006/123/EK irányelv 25. cikkének való megfelelés érdekében a javaslat átstrukturálja a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat oly módon, hogy a jelenlegi, általános tilalmat tartalmazó, több ágazatot átfogó tevékenységek gyakorlásának teljes tilalmát tartalmazó rendelkezés helyett bevezetésre kerül egy általános, a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek érdekeit védő összeférhetetlenségi szabály, amely mellett megnevezésre kerülnek a teljes mértékben összeférhetetlennek minősülő és a főszabály szerint nem összeférhetetlen tevékenységek is.

A 2006/123/EK irányelv 15. cikkének való megfelelés érdekében egyrészről megengedőbb szabályok bevezetésével módosulnak a szabadalmi ügyvivői irodák és az ügyvivői társaságok tevékenységi, valamint részesedési korlátozásai, lehetővé téve a nem szabadalmi ügyvivőként tevékenykedő piaci szereplők magasabb szintű részesedését a szabadalmi ügyvivői irodákban, valamint társaságokban.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról pedig annyit mondanék, hogy helyénvalónak látjuk, hogy a fenti módosítás az ingyenes céginformációkra vonatkozó cégjogi szabályozást visszaállította a 2019. szeptember 30-i állapotnak megfelelően.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása kapcsán fontosnak tartom megjegyezni, hogy a hagyatéki eljárások hatékonyságának növelése érdekében a jegyző hagyaték átadását előkészítő szerepének erősítése mellett az eljárás közjegyzői szakaszában is módosításokat vezetett át az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása érdekében.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása kapcsán fontosnak tartom megállapítani, hogy a Nemzetközi Együttműködési Alap testületeinek szakmai munkája folyamatosságának biztosítása érdekében módosítja a tanács és a kollégiumok tagjainak tevékenységét.

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása kapcsán pedig azt emelném ki, hogy a módosítás szövegezési hibát javít ki, ugyanis a jogi személyek átalakulási folyamatához kapcsolódó hitelezői biztosítéki szabályozás tekintetében 2019. október 1-jei hatállyal pontatlan szövegezés került a törvénybe. A pontosítás egyértelművé teszi, hogy a jogi személy mikor nem tagadhatja meg a biztosítékadást.

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása kapcsán szükségesnek tartom előadni, hogy a törvényjavaslat a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan meghatározza, hogy a bizalmi vagyonkezelő, illetve ilyen szervezet vezető állású személye, tagja és tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, aki pénzmosással összefüggésbe hozható bűncselekményt követett el. A nyilvántartó hatóságoknak ezt folyamatosan kell vizsgálniuk. Ha a bizalmi vagyonkezelő esetében felmerül a kizárási ok, a hatóság törli őt a nyilvántartásából.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása kapcsán pedig azt emelném ki, hogy 2019. augusztus 1. napjától szigorodott az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásának a kötelezettsége. Ezzel összefüggésben szükségessé vált a bevallás elmulasztásával kapcsolatos szankciók megállapítása, akár az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlésig is.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása azért vált szükségessé, mert az ügyvédi törvényből hatályon kívül kell helyezni az állami szolgálati jogviszonyt tartalmazó szövegrészeket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján kérem, támogassák a jövőben is az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló T/8023. számú törvényjavaslatot, a KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)