Felszólalás adatai

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az úgynevezett ároktői banda tagjait több emberen szándékosan, előre megfontolt szándékból elkövetett emberöléssel, azaz gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyakorlatilag Magyarországon a büntető törvénykönyvben létezhető legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolják. Az ároktői banda tagjai közül egyvalaki november 22-én bírósági ítélet nélkül gyakorlatilag szabadlábra, házi őrizetbe kerülhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a magyar parlamentben a mai napon ezt közösen megakadályozhatjuk. Akkor, amikor az ároktői banda előző két tagja megszökött a házi őrizetből, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja világos (Dr. Bárándy Gergely: Képtelen volt a rendőrség megakadályozni, ugye?) és egyértelmű javaslatokat fogalmazott meg, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg. Javaslatot tettünk az eljárások felgyorsítására. Ezért javasoltuk azt, hogy az életellenes bűncselekmények esetében a szakértői vélemények beszerzésére a megfelelő intézeteknek 90 napnál hosszabb ideje ne álljon rendelkezésre, azaz ezzel ne lehessen húzni az eljárást. Javaslatot tettünk arra is, hogy a két éven túlnyúló eljárások esetében a bíró és az ügyész szerepét is vizsgálni kelljen. Javaslatot tettünk arra is, hogy azok esetében, akik viszont házi őrizetbe kerülnek, kötelező legyen alkalmazni az úgynevezett lábperecet, tehát az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel egyidejűleg javaslatot tettünk arra, hogy senki, akit életellenes bűncselekménnyel vádolnak, ne kerülhessen szabadlábra, ne kerülhessen házi őrizetbe mindaddig, amíg ügyében az ítélet meg nem születik. Azt gondolom, hogy ezt kívánja minden magyar polgár érdeke. Elvégre, tisztelt képviselőtársaim, önök szeretnének valakinek a szomszédságában lakni, akit gyilkossággal vádolnak és aztán házi őrizetbe hazaengednek? Én azt gondolom, nincs egyetlenegy ilyen magyar polgártársunk sem, aki ezt szeretné. Mi a garancia arra, hogy akit többszörös gyilkossággal vádolnak meg és házi őrizetbe kerül, kihasználva a szabadabb körülményeket, mindezt nem követi el még egyszer? (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Miért nem őrizték jobban a rendőrök?) Azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt a jog eszközeivel is meg lehet akadályozni, ezért javasoltuk az előzetes letartóztatás fennmaradásának a lehetőségét arra az időtartamra, ami egyébként, azt gondolom, egyezik az európai gyakorlattal.

Sokféle érvet mondhatnak önök, tisztelt képviselőtársaim, de azt nem mondhatják, hogy Németországban nem ugyanez a gyakorlat. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében Németországban az előzetes letartóztatásnak nincs felső határa. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszólása.) Svédországban, Írországban, Lengyelországban, Romániában az előzetes letartóztatásnak nincs felső határa. Ha megfelel Németországban ez a szabály, tisztelt képviselőtársaim, akkor miért ne felelne meg Magyarországon is?

Mi nem azt kérjük az ellenzéki képviselőtársainktól, hogy az általunk tett javaslatokat szavazzák meg. Akár szavazhatnak rá nemmel is, ha vannak ellenérveik - majd számoljanak el a választók előtt! De tisztelt képviselőtársaim, ha ma nem döntünk, akkor november 22-én egy gyilkossággal vádolt ember szabadlábra kerül. Önöknek ma színt kell vallani.

Én arra szeretném kérni önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ellenzéki padsorokban senki ne álljon egy gyilkossággal vádolt ember pártjára. Ne álljanak egy gyilkossággal vádolt ember pártjára, hanem szavazzák meg ma a parlamentben az általunk kezdeményezett Házszabálytól való eltérést, hogy a szigorító javaslatokról az Országgyűlés még a mai napon dönteni tudjon, és ezáltal megakadályozza az ároktői banda újabb tagjának szabadlábra kerülését. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Önkény!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Én abban reménykedem, hogy ebben az ügyben még talán számíthatunk az önök soraiból is támogató szavazatokra. Azt Mesterházy Attila előző hozzászólásából is látom, hogy mi az, amiben nem számíthatunk ellenzéki szavazatokra. Amit önök eladtak olcsó pénzért, annak a magyar polgárok számára való visszaszerzésében nem számíthatunk támogató szavazatokra. Ha jól értem, akkor önök itt ma a parlamentben bejelentették, hogy ha kormányra jutnának - bár ne legyen ez így -, akkor ismét privatizálnák az E.ON minden üzletágát, azaz ismét eladnák külföldieknek azokat a stratégiai ágazatokat, amelyeken múlik az, hogy folytatódhat-e a rezsicsökkentés vagy nem folytatódhat. Mi azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy amit önök mondanak E.ON-ügyben, az egész egyszerűen semmi más, csak ürügy - ürügy arra, hogy hogyan akadályozzák meg a rezsicsökkentés folytatását, és ehhez kívánják kérni Brüsszel segítségét, és minden bizonnyal meg is fogják kapni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Az imént elmondottak a büntető jogszabályok módosításával kapcsolatban egyáltalán nem pártpolitikai kérdést jelentenek, hiszen ez mindnyájunk számára ugyanolyan közös felelősség, ez nem lehet ugyanolyan kérdés, mint egy-egy politikai vita itt a Házon belül.

(13.50)

Azt mondjuk a törvénytisztelő állampolgároknak, hogy védd a törvényt, és a törvény is megvéd téged, de a törvényeket nem arra találtuk ki, hogy a bűnözőket védjék, hanem a törvénytisztelő állampolgárokat védjék. Nem helyes az, ha azt látják a törvénytisztelő állampolgárok, hogy azok a garanciák, amelyek azért lettek beépítve a jogszabályokba, hogy a törvények követőit védjék meg, a törvények megszegőit védik meg.

Ebben az esetben rendkívül kegyetlen, szívtelen és brutális bűnözőkkel állunk szemben. Több embert raboltak ki, gyilkosságokat követtek el rendkívül brutális, embertelen módon. Volt olyan, hogy egy ágynak a lábát tették egy idős, védekezésre képtelen embernek a mellkasára, és úgy ugráltak rajta mindaddig, amíg az illető meg nem halt. Részben ezek az emberek be is ismerték saját bűncselekményüket (Dr. Harangozó Tamás: Akkor miért nem...), beismerő vallomást is tettek, de sajnos úgy látszik, hogy a büntető-igazságszolgáltatás rendszerének még négy év alatt sem sikerült (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Miért nem adtatok elég pénzt a szakértőknek?), hogy a végére érjen és megfelelő ítéletet hozzon ki.

Éppen ezért nem pusztán az a mi lehetőségünk az Országgyűlésben törvényalkotási hatalommal felruházott képviselőknek, hogy a bíróságokra mutogassunk és tőlük várjunk megoldást, hanem nekünk is lehetőségünk van valamiféle megoldás meghozatalára. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Itt a mai napon - akár egy napon belül is - ezt a kérdést olyan szempontból biztonsággal rendezhetjük, ha ezeket az embereket nem engedjük vissza november végén a társadalomba, nem engedjük vissza házi őrizetbe, nem engedjük, hogy a szomszédjaiknak, akik egyébként minden törvényt, a büntetőtörvényeket, az adótörvényeket, a szabálysértéssel kapcsolatos jogszabályokat is mind-mind betartják, ennek ellenére mégis rettegniük kelljen, hiszen nem nekik biztosítaná ebben az esetben a törvény a békés otthon tartózkodás és a békés élet lehetőségét, hanem a bűnözőknek biztosítaná azt, hogy hazatérhessenek otthonukba, és korlátozott mozgási szabadság mellett, de a börtönön kívül, a büntetés-végrehajtás rendszerén kívül tevékenykedjenek és ott éljék az életüket.

Ez a fajta javaslat nem kívánja a bíróknak semmifajta döntési lehetőségét megváltoztatni, nem kívánja megvonni tőlük bármifajta ítélet vagy határozat lehetőségét, csupán feljogosítjuk őket arra, hogy abban az esetben, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - így mondjuk, a bűnismétlés veszélye, az elrejtőzés veszélye, a tanúk megfélemlítésének veszélye, vagy annak a veszélye, hogy megpróbálják eltüntetni a bizonyítékokat, ezekben az esetekben, ha ezek az egyéb törvényi feltételek fennállnak -, akkor a bírónak lehetősége lesz arra, hogy négy év után is ezek az emberek előzetes letartóztatásban maradjanak.

Nem az a célunk nyilvánvalóan, hogy ilyen döntések szülessenek, hanem az a célunk, hogy minél hamarabb a büntetőeljárások véget érjenek, és ne kelljen négy évig, öt évig, sőt akár két évig sem ilyesfajta eljárásokat végigvinni. Erre volt egy korábbi javaslatunk, önök is ismerik, az ügyek áthelyezésével volt kapcsolatos, hiszen egy magyar bíróra átlagban 106 ügy jut, de ez rendkívül nagy szórást mutat: van, ahol vidéken csak 40-50 üggyel foglalkoznak, Budapesten pedig van olyan bíró, aki 150-160 üggyel kell hogy egyszerre foglalkozzon. Nyilvánvalóan ez az ügyek elhúzódását eredményezi, elsősorban Budapesten.

Ezért már a tavasz folyamán olyan jogszabályokat hoztunk, amelyek a fővárosi bíróságok leterheltségét - akár hatáskörben, akár illetékességben - csökkentették. Bizonyos típusú ügyek, mint például a külföldi ítéletek hatályának elismerése minden bírósághoz kerül, nemcsak a fővárosi bírósághoz. Szintén bizonyos ítélőtáblák hatásköri átrendezésével csökkent a fővárosi fellebbviteli bíróságok leterheltsége.

Ezenkívül 35 új bírói, 50 új tisztviselői és 20 új bírósági ügyintézői státust hoztunk létre, valamint 4 fő szakértőt. Ez idén 206 millió forint pluszforrás biztosítását jelentette, a jövő évi költségvetésben 618 millió forint van erre. Az ügyészségen 20 új ügyészi, 50 új ügyészségi megbízotti státust hoztunk létre, ez az idén már megvalósult 158 millió pluszforrást, a jövő évben 476 millió forint költségvetésben biztosított pluszforrást jelent.

Szintén a szakértői intézeteknek idén 35 millió forint, jövőre pedig 283 millió forint plusztámogatást adtunk, új műszerekre, átsorolásra, hogy magasabb bért kapjanak a szakértők, illetőleg új szakértői intézeteket tudjanak bevonni.

Szintén módosítottuk a büntetőeljárási szabályokat annak érdekében, hogy az ügyeket úgy sorolják, hogy annál hamarabb tűzzék tárgyalásra az egyes büntetőügyeket, minél régebb óta tart az adott eljárás. Ez összességében öt év alatt 6 milliárd forint pluszt jelent az adófizetőknek az ügyáthelyezés helyett. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Bízom benne, hogy az ellenzéki frakciók is támogatják ezt a javaslatot, ma el tudjuk fogadni ezt a döntést, és ezáltal az emberek jogállamba vetett bizalmát tudjuk megerősíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk.

Felkérem Z. Kárpát Dániel jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán, Jobbik.

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a következő képviselők: Tóbiás József, MSZP; Osztolykán Ágnes, LMP; Baráth Zsolt, Jobbik; Gaal Gergely, Fidesz; Balla György, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra senki sem jelentkezett.

A szerdai napon napirend utáni felszólalásra szintén nem jelentkezett senki.

Felszólalások:   13-16   17-22   23-25      Ülésnap adatai