Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Koszorús László, Bencsik János, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/12702. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Koszorús László úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ígérem, hogy rövid leszek. Lényegében az önálló indítványunk értelmében felhatalmazást kapna a kormány a jövőben, hogy a 24. § szerinti engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből, így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése érdekében, az ellátás biztonsága érdekében nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse, azaz a GVH-nak azon vizsgálatát felfüggesztené nemzetstratégiai esetekre hivatkozva, ahol fúziókkal kapcsolatos ténykedését eddig folytathatta.

Itt külön kitérnék arra, hogy az Európai Unió államaiban is bevett gyakorlat ez, hogy a versenyszempontokat mérlegelő gazdasági versenyhivatalok döntését felülbírálhatják szaktárcák vezetői a közérdekre történő hivatkozással. Több uniós tagállamban is létezik olyan szabályozás ugyanis, amelyben a vállalkozások összefonódásának engedélyezése során az adott ország versenyhivatalán túl más intézmény, illetve kormányzati szerv is részt vesz, ezzel együtt a versenypolitikai indokokon túl további szempontok is megjelenhetnek az összefonódás ellenőrzése területén. Így egyes tagállamok belső jogában például arra is lehetőség van, hogy a közéletre, közrendre, akár közbiztonságra történő hivatkozással a gazdaság-, illetve pénzügypolitika irányításáért felelős miniszter vagy a kormányzat saját hatáskörében beavatkozzon az engedélyezési eljárásba. Itt értelemszerűen Magyarországon elsősorban a kormányt hatalmaznánk fel ezen jogokkal.

Bízom benne, hogy mint ahogyan a bizottságban különösebb vita nélkül, itt is elfogadásra kerül önálló módosító javaslatunk.

Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr, a szót.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, a kormány nevében kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja, ugyanis úgy gondoljuk, hogy egy fontos célkitűzésünket valósítja meg (Dr. Józsa István, dr. Nyikos László és Farkas Gergely beszélget. - Az elnök csenget.), hiszen valóban, a verseny szabadsága teljes mértékben fontos a mi számunkra is, ugyanakkor vannak nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok, ahol nem az egyetlen szempont a tiszta versenyszabályok érvényesítése, hiszen a közérdek, a közjó, a közellátás biztonsága vagy a nemzeti vállalatok megerősítése és a legjobb eredmény kihozatala sokszor ilyesfajta nemzetstratégiailag jelentős elbánást igényel, éppen ezért bizonyos fúzióknál ez teljes mértékben indokolt lehet.

Ezáltal mindenki jól jár, hiszen jól járnak a fogyasztók, jól jár a teljes lakosság, hiszen biztosabb ellátásban is részesülhetnek, illetőleg erősebbé válik Magyarország is, akár a gazdasági vagy más típusú energiafüggetlenségben, közszolgáltatások magas színvonalában és külföldi befolyásmentességében is eredményeket érhetünk el, és összességében ezt szolgálhatja leginkább a legmagasabb szolgáltatási színvonalnak a legalacsonyabb áron történő biztosítását, úgyhogy a kormány ezért a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a gazdasági és informatikai bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Román István képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

ROMÁN ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság 2013. október 14-én, azaz egy hete tárgyalta meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/12200. (sic!) számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen némi elvi jellegű vita folyt arról, hogy bizonyos nemzetstratégiai szempontból fontos és kiemelt esetekben lehetőség legyen arra, hogy a kormányzat dönthessen úgy, hogy más jellegű eljárásrend vonatkozzon az egyesülés megítélésére, mint ami egyébként szokványos. Végül is a bizottság úgy foglalt állást többségében, hogy igenis, ha nemzetstratégiai érdekéről van szó, akkor ezt a jogosítványt meg kell adni, mert ez szolgálhatja adott helyzetekben leginkább a nemzeti érdeket, a közjót, Magyarország gyarapodását és boldogulását.

A bizottság végeredményben 18 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében támogatta a tárgysorozatba-vételt, és általános vitára alkalmasnak találta az indítványt.

Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak, aki a bizottságban kialakult kisebbségi álláspontot ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

VÁGÓ GÁBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bármilyen kevesen is vagyunk itt, véleményem szerint ez egy nagyon fontos törvényjavaslat, és a bizottságban is a súlyának megfelelő vita zajlott le, ahol az ellenzék részéről Burány Sándor, illetve jómagam hoztuk meg azt a döntést, valamint a többi jelen lévő képviselő, hogy nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Annál is inkább, hiszen mint azt a bizottsági ülésen is elmondtam, már eddig is volt olyan szabályozás, amely kapcsán a GVH-nak különböző, a munkaerőpiacra gyakorolt hatás kapcsán lehetett felmentést adnia a vizsgálat alól a fúziók kapcsán.

(19.20)

Viszont nem tudni és nem látni, hogy mi az a különös indok és ok, ami miatt ezt a törvénymódosítást be kell adni. A bizottsági ülésen is kifejtettem, hogy jelen szabályozással egy olyan gumiparagrafust léptet életbe a parlament, amely kapcsán a kormányzat bármilyen társaságot nemzetstratégiai szintű társasággá avanzsálhat, és ezáltal utána rá már más szabályok vonatkoznak, mint azt a bizottsági ülésen is említettem. Sajnos, az elmúlt időszakban több olyan esetet is láttunk, hogy vannak olyan piaci szegmensek, ahol bizonyos kormány közeli vállalkozások vették át a vezető szerepet, és ezek a kormány közeli vállalkozások, kihasználva befolyásukat a politikai elitre, a maguk számára megfelelő módon hozattak olyan törvényeket, illetve olyan szabályozásokat, ami az ő piaci előretörésüket hozhatta meg.

Így ez a szabályozás is a későbbiekben olyan gumiparagrafusként tud érvényesülni, hogy bizonyos nemzetstratégiailag fontos vállalatok piaci dominanciára tehetnek szert különböző fúziók által. De mint az a bizottsági ülés kapcsán is fölmerült már, ahogy arra Koszorús képviselőtársam a bizottsági ülésen is emlékeztetett, itt különböző energetikai szektorban lévő fúziók kapcsán van szükség ezen törvényjavaslatra. Majd az általános fölszólalásban természetesen ki fogok rá térni, hogy mik is ezek az energetikai fúziók. De talán ennél fontosabb az, hogy most van egy olyan lépés, amely kapcsán elmondható az, hogy racionális egy ilyen döntés. És racionális lehetne az, hogy ehhez módosítjuk a törvényi keretet, de mivel a törvényi keret elméletileg hosszú távra szól, és nem eseti jogalkotásnak kellene egy normális országban megvalósulnia, ezért hát hosszú távon kinyitja annak lehetőségét, hogy több más, nemzetstratégiailag fontos vállalat is éljen azzal a lehetőséggel, amit most csak egy egyedi, eseti alkalomból hoztak meg.

Annál is furcsább ez, hiszen amikor LMP-s képviselőtársainkkal a Közgép Zrt. elé láncoltuk magunkat, akkor a kormányzati kommunikáció egyik első reakciója az volt, hogy a Közgép egy nemzetstratégiai vállalat. Hát, furcsállom azt, hogy itt a nemzetstratégiai vállalati címkét nagyon könnyen osztogatja a kormányzat. De én amellett teszem le a garast, hogy nem eseti jogalkotással kellene nemzetstratégiailag fontos vállalatokat helyzetbe hozni, hanem olyan törvényi szabályozást kellene alkotni, ami mindenki számára egyenlő pozíciókat biztosít a piacon. Természetesen van nemzeti érdek, amely nemzeti érdekhez alkalmazkodni kell, és akár a törvényeket is ehhez a nemzeti érdekhez kell fűzni, de ismétlem, akkor és csak akkor, ha nem olyan szabályozást hoz létre, ami által könnyebb lesz bizonyos gazdasági köröknek a térhódítása, hanem mindenki számára egyenlő feltételeket szab ez.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel írásban előre senki nem jelentkezett, most a normál időkeretben felszólalásra jelentkező képviselőknek adom meg a szót. Elsőként megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az elején szeretnék két dolgot tenni. Az egyik az, hogy számomra csalódás, hogy Rétvári Bence államtitkár úr most már egyértelműen támogatta ezt a nyúlfarknyi törvényjavaslatot, de egyetlen ráutaló mondatot nem mondott arra, amit munkatársai a gazdasági bizottságban megfogalmaztak. Tehát nem kaptunk választ arra, hogy miért most és miért ennyire sürgős ez a törvényjavaslat, és melyek azok a tartalmi változtatások, amiket az igazságügyi tárca fontosnak tartott.

De, elnök úr, úgy érzem, hogy fölösleges beszélnem, mert államtitkár úr valahol egészen máshol van pillanatnyilag (Dr. Rétvári Bence telefonál.), miközben én hozzá beszélek. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Konzultál. - Dr. Józsa István: Telefonál. A kormány nincs jelen.) Önhöz beszélek, államtitkár úr, bocsánatot kérek, és ön helyett nem fog tudni más válaszolni erre.

ELNÖK: Képviselő úr, az államtitkár úr döntése, hogy milyen feladatai vannak, kérem, szíveskedjen folytatni. Plenáris ülésen vagyunk.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tudomásul veszem, elnök úr. (Dr. Józsa István: A kormány nincs jelen.)

ELNÖK: Kérem, egyelőre még az ülés vezetése a pulpituson van. Parancsoljon, képviselő úr! (Dr. Rétvári Bence: Lehet, hogy nincs mondanivalója.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Szóval, hogy alátámasszam, tisztelt elnök úr, Villányi Imre főosztályvezető az Igazságügyi Minisztérium képviseletében elmondta, hogy számukra új a javaslat. Bejelentette, hogy pénteken benyújtott a kormány egy ilyen tárgyú törvényjavaslatot, és itt, ennek kapcsán jegyezném meg, hogy Házszabályunk alapján a kormány által benyújtott javaslat megelőzi a képviselői önálló indítványt. De úgy látszik, hogy itt valami olyan súlyos fennforgás van, hogy ezt a szabályt is fel kell rúgni. Tehát először el kell fogadni a Koszorús képviselő úr által jegyzett, mindössze két paragrafusból álló törvényjavaslatot, és csak azt követően beszélhetünk majd a kormány indítványáról.

A dologban az az érdekes, hogy miközben most Rétvári államtitkár úr ezt támogatja, ha valaki vette magának a fáradságot, és megnézte a pénteken benyújtott javaslatot, abban még ehhez hasonló kezdeményezés sincs. Tehát a kormány formailag erre nem gondolt. Én ezt inkább úgy fordítanám meg, hogy a kormány továbbmegy a rendeleti úton való szabályozás felé. Ezt nem merte bevállalni, helyette megkérte a képviselő urakat, hogy nyújtsák be ezt a módosító javaslatot. Hogy miért tűnik ez, és miért merem azt állítani, hogy nagy valószínűséggel így történik?

Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági Versenyhivatalról szóló törvény meglehetősen részletesen szabályozza, hogy mely esetekben lehet már most vizsgálni, nemcsak lehet, hanem kötelessége vizsgálni a fúziót vagy összeolvadást, és mely esetekben adhat felmentést. És azok a felmentési érvek, amelyek akár a gazdasági bizottságban, akár e törvényjavaslat mellékletében megfogalmazásra kerültek, kivétel nélkül a VI. fejezetben megtalálhatók. És kérem, hogy tekintsenek el attól, hogy én most ezeket a paragrafusokat tételesen felolvassam, mert én hiszem, hogy önök ugyanúgy ismerik, mint én, csak valami oknál fogva valami mögöttes szándék van.

Mert ha az lett volna a szándék, hogy munkaerő-piaci kérdéseket is akarnak, vagy foglalkoztatási kérdéseket is akarnak szabályozni, akkor csak azt szeretném megjegyezni, hogy ha egész konkrét ügyeket veszek, Pápai Húskombinát, pacsai baromfi-feldolgozó, a sort hosszan lehetne folytatni, minden esetben megadhatná a Versenyhivatal a hozzájárulást, hogy valaki ezt felvásárolja kifejezetten azért, hogy tovább működjön a piacon, és a fogyasztók ellátása biztosított legyen. Tehát ez az érv így nem érv. A takarékszövetkezeti részre vonatkozóan is van a hatályos törvényben kivétel, tehát elvileg az is megoldható. Sőt, ott még az is benne van, hogy egyéves garancia arra, hogy el kell idegeníteni a tulajdoni részt.

Tehát visszatérve, a versenytörvény lényege, hogy egyrészt biztosítsa hazánkban azt, hogy tisztességesen viselkedik minden piaci szereplő, és korlátlan legyen a verseny, amelynek végeredménye az, hogy a fogyasztók olcsóbban és jobb minőségű termékhez tudjanak hozzájutni. Ezzel szemben mi az, ami most történik? Megint egyfajta lopakodó törvényhozással, mindenféle körülírás nélkül, ha nagyon pikírt vagyok, akkor azt mondanám, hogy ez a törvényjavaslat akármilyen kicsi, még nyelvújításnak is elmegy. Mert azt jelenti most már Magyarországon a kivétel, hogy a kormány bármire rámondhatja, hogy nemzetgazdasági jelentőségű.

(19.30)

És abban a pillanatban egyszerűen kizár mindenféle jogszabályi, törvényi érvényesülést. Engedjék meg nekem, hogy idehozzam és az érveim között felhasználjam: nyáron, amikor a Pócs-Budai-páros, talán emlékeznek rá, a nagy ívű dinnyekartell kapcsán is módosították a Versenyhivatalról szóló törvényt, amelynek megint csak az volt a lényege, hogy a Versenyhivatal ne vizsgálhasson úgy az agrárium keretébe tartozó ügyeket, hogy előtte és irdatlan hosszú 60 napos határidőn belül nem nyilatkozik az agrártárca vezetője. A mai napig senki nem vizsgálta azt, hogy eme agrárkartell-megállapodás eredménye, hogy a hazai termelők hozzájutottak egy nagyon szerény jövedelemhez, nem ezzel van a baj, hanem miközben ők egy szerény jövedelmet tudtak realizálni, az importőrök meg ennek a többszörösét. Tehát egy bugyuta szabályozás volt, de hogy a bugyuta szabályozást ne engedjék, hogy a Versenyhivatal megvizsgálja, inkább kimentették Budai urat azzal, hogy visszamenőleges hatállyal megállapították, hogy ebben a körben a Versenyhivatal nem vizsgálódhat. Márpedig ha a Versenyhivatal nem vizsgálódhat, képviselőtársaim, akkor ez azt jelenti, hogy a fogyasztók valahol valamilyen érdeksérelmet szenvednek el.

A másik, ami nagyon sarkalatos ebben a törvényben: mivel nem írják körül most ugyanúgy, mint ahogy korábban tették, és én azt reméltem, hogy esetleg az igazságügyi tárca erre tesz majd javaslatot, hogy ebben az irányban módosítsuk, hogy írja már egyszer valaki körül, mi az, hogy nemzetgazdasági vagy nemzetstratégiai jelentőség, mert ezt ma bárkivel meg lehet tenni katasztrófavédelmi ügyekben, meg lehetett tenni agrárügyekben, és meg lehet tenni bármely privatizációs, légyen az magán- vagy légyen állami megoldás, tehát ez lehet akár az államosítás eszköze is. Úgy gondolom, most előkészítik a pályát a Gazdasági Versenyhivatalnak a kormány számára valamilyen oknál fogva érdekes nagyvállalatok egyesüléséhez. Én itt most nem vizionálok, akár energiaszolgáltatót vagy bármi mást lehetne mondani. Akkor csak arról beszéljünk, hogy az nem, hanem a baj az, hogy itt a háttérben nyilván elő vannak készítve összevonások, esetleg államosítás, amihez ez a törvényjavaslat egy biankó felhatalmazást ad, mert egyszerűen hamis az az állítás, hogy itt az átláthatóság (Zaj. - Az elnök csenget.) valósulna meg, vagy hogy a korábbi átláthatatlan volt; ahogy arra már hivatkoztam, a korábbi nagyon részletesen szabályozta, hogy mely esetekben lehet.

Márpedig hogy itt mi minősül ennek, ezt ember el nem fogja tudni dönteni, és itt jogorvoslati lehetőségről szó sincs, mert a kormány egy rendelettel bármely vállalkozásra rámutathat, és attól kezdve ő a piacon szerepelhet. Bele lehetne gondolni a nonprofit energiaszolgáltatásba, amit itt a Házban megint csak nem vitattunk meg, nem ennek a törvénynek a része, hogy majd az hogyan fog működni, és biztos-e hosszú távon, hogy a fogyasztók számára ez kedvező lesz.

De fel lehet tenni ugyanezt a takarékszövetkezetekkel kapcsolatban, hogy lehet, hogy már tudják, hogy hol és kinél fog landolni a jelenleg állami kézben lévő, a lenyúlt takarékszövetkezeti tőkét biztosítandó a kormány számára, de hogy a tulajdoni rész majd azt követően hol landol, ez egyelőre nem látszik, nem világos.

Annyiban vitatkoznék Koszorús Lászlóval mint előterjesztővel, hogy képviselő úr, az én olvasatomban az ellátásbiztonság és a verseny egymást nem zárják ki. Hogy nagyon egyszerű legyek, és ne kelljen túl hosszan magyaráznom, hadd mondjam önnek azt, és hiszem, hogy ismeri, ha nem, akkor még az olajiparban jártas kollégáim ezt majd megerősítik, a kőolaj-készletezés kérdése, amely szabályozva van benzinkútmélységig, és ellátásbiztonság van, és verseny is van a kutak között, tehát azt gondolom, a kettő nem zárja ki egymást úgy, ahogy ön azt mondta, bizonyos esetekben primátusa kell hogy legyen az ellátásbiztonságnak a versennyel szemben. A verseny az, ami biztosíthat a fogyasztók számára kedvezőbb, jobb minőségű és jobb áron való szolgáltatást.

Tehát ez a törvényjavaslat nem más, mint a fogyasztóvédelem megkerülése, és lehetővé tenni azt, hogy személyre szabottan, a kormány biankó, tehát bármilyen mérlegelés alapján dönthessen, kiválaszthasson és korlátozhassa a versenyt.

Ez a kivétel, azt gondolom, hogy számunkra elfogadhatatlan, ezért mi, szocialisták ezt a törvényjavaslatot így, ebben a formában semmi körülmények között nem támogatjuk, mert nem lehet tudni, hogy mi a mögöttes tartalom, nem lehet tudni, hogy mi a cél. Sajnos erre nincs érv, nincs indoklás. Az elején egy mondattal érintettem - ez a befejező mondatom -, hogy vajon a kormány, amely ugyanazon a napon benyújtotta a sajátját, abban miért nem szerepel ez a javaslat?

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom már kifejtette e nyúlfarknyi javaslattal kapcsolatban a bizottsági ülésen is a véleményét, és most sem lesz sokkal hosszabb ez a vélemény; talán már így is túl sok ahhoz képest, amennyire rövid ez a javaslat.

Úgy gondoljuk, hogy igenis lehet az nemzeti érdek, és lehet az gazdasági érdeke egy országnak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ne tudjon vizsgálódni minden egyes kérdéskörben, különösen akkor, ha mondjuk, ez éppen az ellátásbiztonságot elősegítheti vagy egyéb nemzeti érdeket segít.

A GVH korlátozását tehát bizonyos körülmények között igenis elfogadhatónak és támogatandónak gondoljuk. Tudom, hogy nem ugyanarról a tényállásról van szó, mint a dinnye esetében, de ott is tudta támogatni a Jobbik a dinnyekartell létrehozását gyakorlatilag, hiszen az a termelőkre is, bizonyos értelemben így a fogyasztókra nézve is pozitív hatást gyakorolt. Ebben az esetben, ahogy mondtam, tudom, hogy teljesen más tényállásról van szó, de mégiscsak ehhez tudnám a leginkább hasonlítani.

Mindenesetre mi is hiányoljuk a garanciákat a javaslatból, illetve azokat az indoklásokat, amelyek világossá tennék számunkra is, amit ugyan sejtünk, de leírva nincs, hogy valójában önök ezt mire fogják használni, illetve a garanciákat arra vonatkozóan is elvárnánk, hogy ebből a törvényjavaslatból nem lesz, mondjuk, egy olyan rendszer, hogy esetleg az önök gazdasági holdudvara nyerészkedjen ezen a történeten. Amennyiben a nemzeti érdeket szolgálják ezek a kivételek akár csak ilyen egyedi esettel is, akkor - ahogy mondtam - a Jobbik fogja tudni támogatni. Ezt a bizalmat most meg fogjuk előlegezni, de elvárnánk tényleg, hogy egy részletesebb indoklást kapjunk e törvény vitája során. Ha már ezt eddig nem tették meg, akkor legalább most kérem az előterjesztőt vagy az államtitkár urat, hogy tegye meg ezt felénk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor képviselő úr, LMP-képviselőcsoport.

Megadom a szót.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is lenne pár kérdésem. Először is az államtitkár urat szeretném kérdezni azzal kapcsolatban, hogy a legjobb tudomásom szerint a KIM előkészített egy olyan törvényjavaslatot, amely szintén a GVH-val, illetve a versenyszabályozással foglalkozik: azon komplex versenyszabályozási javaslathoz miként illeszkedik ez az egyszeri módosítás, és miért kell akkor nagyon gyorsan átnyomni a parlamenten ezt az egyszeri módosítást, amikor egy komplex rendszer egészét kívánják szabályozni?

Egyébiránt az előterjesztőkhöz lenne némi kérdésem. A kérdéseim a következők, tisztelt képviselőtársak, tisztelt Koszorús és Bencsik urak, hogy mi igaz abból a sajtóértesülésből, amit lehetett olvasni az elmúlt héten, hogy különböző energetikai cégek fúziója miatt és leginkább egy gáztározó-átadás miatt van szükség e törvényjavaslatra.

(19.40)

Tehát valóban igaz-e az a feltételezés, hogy egyedi eset miatt kell most itt törvényt alkotni? Várom a válaszokat.

Egyébiránt felhívnám egy-két finom részletre a vitát követő állampolgárok figyelmét is. Mint már a bizottsági kisebbségi véleményben említettem, eddig is lehetősége volt a GVH-nak arra, hogy eltekintsen a fúzióval kapcsolatos versenyszabályozás szigorú alkalmazásától, amennyiben a munkaerőpiacra gyakorolt hatás ezt indokolta. De egyébiránt volna itt egy eléggé arcpirító megjegyzés is, miszerint is a törvényjavaslat indoklásában az szerepel, hogy az átláthatóságot és az egyértelműséget hozza el ez a törvényjavaslat. Tehát egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, amelynek az érdemi indoklását nem hallhattuk. Egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, amely a nemzetstratégiai vállalat definícióját nem határozza meg pontosan, hanem majd azt később a kormányzat rendeletben fogja megtenni.

Mindez azért is veszélyes, mert az elmúlt három esztendőben a kisgömböc, a Fidesz gazdasági háttere, amelynek a zászlóshajója a Közgép, de sok más vállalat is tartozik ebbe a hálózatba, amit én csak kisgömböcnek nevezek, azért, mert nőttön-nő, egyes üzleti szektorokat már teljes egészében maga alá gyűrt. A state capture, tehát az állam foglyul ejtése folyamatban eljutott arra a szintre, hogy törvényeket írat a parlamenti helytartóival, jelesül a fideszes képviselőkkel. Ezen törvényjavaslat is a state capture egyik legfőbb bizonyítéka, tehát itt egy gazdasági érdekcsoport - érdekcsoportokról nem beszélhetünk, mert egyetlenegy kiemelt érdekcsoport van ma Magyarországon - törvényjavaslatot tud íratni magának.

Mire készül a Közgép, hol a mutyi? - teszi fel a kérdést az ellenzéki képviselő, aki már itt van egy ideje a parlamentben, és minden egyes törvényjavaslat mögött valami sundabundát lát, hiszen azt tapasztaltuk, hogy tiszta és valóban a verseny korlátozását hozó javaslatok kapcsán itt elég erős érdekek vannak, amelyeknek a nyílt artikulációjától úgy fél a Fidesz, mint ördög a szentelt víztől. Tehát amikor érdemben ki kellene tenni az asztalra, hogy igen, erről van itt szó, akkor inkább elkenik, elmaszatolják ezeket a kérdéseket.

Tehát várom egyrészről az államtitkár úr válaszát, hogy miért kell támogatnia magának a tárcának is egy ilyen részletszabályozást, miközben egy egész rendszer szabályozását hozzák a tisztelt Ház elé a következő héten. Másrészről várom az előterjesztő képviselő urak válaszát is arra, hogy mi igaz abból a sajtóértesülésből, hogy itt egy egyedi esetről van szó, amely kapcsán a gáztározó-átadások miatt van szükség ezen törvényjavaslat meghozatalára. Mert ameddig ezekre a válaszokat nem tudjuk, addig csak feltételezések vannak.

Olyan feltételezés is napvilágot látott ezen törvény kapcsán, hogy az MVM... Tehát a mostani rezsicsökkentés kapcsán tiszta sor, a kormányzat azt mondta, hogy amelyik energiaszolgáltatónak nem tetszik a jelenlegi rendszer, el lehet adni, a kiskereskedelmi érdekeltségeit is. Azt is értem, hogy amennyiben állami vállalat lép ennek a helyébe, például az MVM, amely eddig főként árszabályozóként és nagykereskedőként lépett a piacra, akkor ha egyrészt tározótulajdonos is lesz, illetve a kiskereskedelembe is belép, így tényleg szükség van egy ilyen törvényjavaslatra. Nemzetstratégiai érdek szempontjából, ha azt nézzük, akár támogatható is lenne ez a törvényjavaslat, ha pontosan ezt az egy ügyet kezelné. De amennyiben továbbra is ilyen gumiszabályként van ez megfogalmazva, és létrejön egy off-shore vállalat, amelyet utána nemzetstratégiailag fontos vállalattá tesz az elkövetkezendő kormányzatok bármelyike, mert itt azért arra is van lehetőség, hogy ezen kiskapun keresztül nem csupán a Nyerges-vontatók és a Simicska-talicskák vigyék ki a milliárdnyi közpénzeket, hanem majd az elkövetkezendő kormányok a saját gazdasági hátterüket is stafírungozzák ezen kiskapun keresztül. Tehát itt egyértelműen egy olyan törvényjavaslatról van szó, amely azt mutatja, hogy aki ma Magyarországon gazdasági erőfölényben van, jó kapcsolatot ápol a kormányzattal, és eléri, hogy megkapja a nemzetstratégiai plecsnit, az utána nyakló nélkül tud felvásárolni a piacon úgy, hogy a GVH-nak ne is kelljen felügyelnie.

Ezek az én feltételezéseim, de csak azért, mert meg kell valljam, rosszhiszemű vagyok az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján. Szívesen lennék jóhiszemű is, ha a kérdéseimre választ kapnék, ha tisztán tudnánk látni ebben a kérdéskörben. De ameddig az átláthatatlanság van, addig sajnos élnem kell a gyanúperrel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e válaszolni az elhangzottakra. (Koszorús László jelentkezik.) Megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Csak röviden szeretnék reagálni. Először is meg szeretném köszönni képviselőtársaimnak az értékes hozzászólásokat, bár némelyik esetben, úgy gondolom, érződik a kampány előszele, illetve a választásokra való felkészülés. Sokszor olyasmit látnak a képviselőtársaim a módosító javaslatok mögé, ami nincs valójában ott.

Azt gondolom, hogy egy olyan típusú módosító javaslat, amely működik már Németországban, működik egyébként Franciaországban, az Egyesült Királyságban, nem fog olyan problémákat okozni, amelyekről önök az előbb vizionáltak. Azt gondolom, ha tényleg szakmai alapon nézzük a módosító javaslatot, nem pedig politikai alapon, ahogy önök az előbb sok esetben próbálták árnyalni, akkor igenis kiderül az, hogy ez a végén a fogyasztóknak abban a szektorban, ahol esetleg egy ilyen döntést meghoznak, jót tesz, a munkaerőt megvédi, és mint említettem, máshol már működőképes és alkalmazzák, akkor talán Magyarországnak is ez használ, nem pedig a hátrányára válik.

Természetesen módosító javaslatokat beadhatnak az országgyűlési képviselők. Bízom benne, hogy az ellenzéki felszólalások után érkeznek majd módosító javaslatok, és akkor a részletes vitában tovább tudjuk folytatni az értékes párbeszédet.

Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet, köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: "A Honvédelmi Minisztérium által felújított és visszaállított Rongyos Gárda-emlékmű elhalasztott avatásának megtartásához az amerikai vagy az izraeli nagykövetség jóváhagyására vár-e a kormány?" címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben.

(19.50)

Felszólalások:   214-228   228-248   248-249      Ülésnap adatai