Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító javaslat, a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a T/4558. számú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 328 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta a törvény sürgős kihirdetését. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e ezzel. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 325 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnök úrtól.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4408. és T/4409. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4408/2. és T/4409/2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Ujhelyi István államtitkár úrnak, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A tizenöt percet nem fogom kihasználni, bár a téma súlyossága erre még okot is adhatna számomra.

Az önök előtt lévő törvényjavaslatok két alkotmányos mulasztás megszüntetését célozzák. Az Alkotmánybíróság a 47/2006-os alkotmánybírósági határozatában úgy ítélte meg, alkotmányellenes helyzetet teremt, ha törvény nem zárja ki, hogy a választópolgár igazolás birtokában két különböző választókerületben vegyen részt eredményes választásban az országgyűlési választáson. Ilyen esetben ugyanis az igazolással rendelkező választópolgár két választás eredményét, míg a lakóhelyén szavazó választópolgár csak egy választás eredményét befolyásolhatja. Az Alkotmánybíróság 27/2007-es alkotmánybírósági határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés nem szabályozta törvényben, hogy az eredményes ügydöntő országos népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi az Országgyűlést, továbbá hogy ugyanabban a kérdésben mennyi időn belül nem lehet kitűzni újabb népszavazást. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium mindkét kérdésben politikai egyeztetést kezdeményezett a parlamenti pártok képviselőivel. A 2007 májusában elkezdett egyeztetés során a részvevők mindvégig széles politikai konszenzusra törekedtek.

Tisztelt Országgyűlés! A javasolt szabályozás szerint a választópolgár igazolást továbbra is csak az első fordulót megelőzően kérhet, de a szavazás napján már nem térhet vissza a lakóhelye szerinti választókerületbe. Igazolással szavazni településenként egy speciálisan erre a célra kialakított szavazókörben lehet, jelentős adminisztrációs teher kerül így le a többi szavazatszámláló bizottság válláról. A szavazatszámláló bizottságok a második fordulóban ellenőrzik, hogy a választópolgár az első fordulóban eredményes választásban vehetett-e részt. Amennyiben igen, a választópolgár nem voksolhat a második fordulóban.

A törvénymódosítás kötelezi továbbá az Országos Választási Irodát, hogy a választás első fordulóját megelőzően hozza nyilvánosságra, melyik választókerületben hányan és hova kértek igazolást. Ez a rendelkezés elősegíti az igazoláskérések átláthatóságát, és reményeink szerint segít visszaállítani az igazolás intézményébe vetett bizalmat is.

Az országos népszavazás kötőerejét érintő alkotmányellenes helyzet megszüntetéséhez nem elegendő a népszavazási törvény korrekciója, ahhoz szükség van az alkotmány módosítására is. Az Alkotmánybíróság ugyan nem írta elő számunkra, hogy az alkotmányban vagy más törvényben szükséges szabályozni a népszavazási kötőerő kérdését, az Országgyűlésre vonatkozó kötelezettség azonban feltétlenül az alaptörvény módosítását igényli. Ezáltal válik lehetővé ugyanis, hogy a moratórium idején hozott, a népszavazási döntéssel ellentétes parlamenti döntést az Alkotmánybíróság alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítsen.

(19.00)

Az alkotmány módosítását célzó javaslat szerint eredményes ügydöntő népszavazás esetén az Országgyűlés két éven belül nem hozhat a népszavazás eredményével ellentétes döntést. Ez az időszak elegendően hosszú idő a népszuverenitás közvetlen érvényesülésére, de nem korlátozza túlzottan hosszú időre az Országgyűlés cselekvési lehetőségét sem.

A törvényjavaslat szintén kétéves moratóriumot ír elő arra vonatkozóan, hogy mennyi időn belül nem kezdeményezhető újabb országos népszavazás ugyanazon tartalmú kérdésben. A kétéves kötőerő nem teljesen új elem a magyar népszavazási szabályozás történetében, hiszen 1998-ig pont ezt a határidőt tartalmazta a jogszabály.

Tisztelt Országgyűlés! Mind az igazolás, mind a népszavazás intézményét érintő módosítások teljes egészében kielégítik az Alkotmánybíróság által támasztott követelményeket. Bízom abban, hogy a parlamenti vitában a pártok egyezségre tudnak jutni, és támogatni fogják a benyújtott törvényjavaslatokat. Úgy gondolom, minden parlamenti párt érdeke kormányoldalon és ellenzéken egyaránt, hogy egy esetleges népszavazási eljárás úgy kezdődhessen el, hogy előtte rendeztük a kötőerő kérdését. Kérem az Országgyűlést, hogy mindkét törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Ugyanakkor szeretnék még egy dolgot kérni. Ma az egyik újságban, a Magyar Nemzetben megjelent egy újságcikk arra vonatkozóan, hogy az ellenzék várhatóan azért szeretné elutasítani a mostani kormány-előterjesztést, mert nem történt ebben az egyébként kétharmados szavazást igénylő kérdésben egyeztetés a Házban. Szeretném önöknek jelezni - s arra kérem a most megszólaló ellenzéki képviselőket is, hogy igazolják vissza -, hogy májusban még Lamperth Mónika miniszter asszony indította el, és egészen most őszig több ízben is ötpárti egyeztetést tartottunk a miniszter, a minisztérium kezdeményezésére az ÖTM épületében, és azokon mind a Fidesz, mind a KDNP, mind az SZDSZ, mind a MDF, mind az MSZP részt vett. Ezek szigorúan szakmai, és azt kell mondjam önöknek, kifejezetten együttműködő, konszenzust kereső ülések voltak.

Ezért az a kérésem, hogy bármi is lesz a mostani vita vége az Országgyűlésben, mi nyitottak vagyunk módosító javaslatok befogadására is. Azzal ne vádolják a kormányt, hogy nem volt egyeztetés, mert itt vannak a jegyzőkönyvek a kezemben, szó szerinti jegyzőkönyvek magnófelvételekkel, ahol igen pontosan végigkövethető a kormány konszenzuskereső hajlandósága, és persze a konszenzusteremtés maga is számos kérdésben. Egyúttal köszönöm Salamon képviselő úrnak az együttműködését, mert valóban több helyen éppen az ő javaslatait építettük be. Köszönöm Herényi úrék írásban megtett javaslatait, mert befogadtuk a javaslatokat, és köszönöm Nyitrai úrnak is, a Fidesz képviselőjének, hogy részt vett az összes ülésen, és tartalmas vitákat élhettünk meg együtt.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Először természetesen az írásban jelentkezett képviselőnek adom meg a szót, így Salamon Lászlónak, a KDNP képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. (Zaj. - Csenget.)

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt az expozéból hallhattuk, az előttünk fekvő előterjesztések két kérdéskört kívánnak szabályozni. Az alkotmány módosításával a kormány az ügydöntő népszavazás kötőerejével kapcsolatos kérdés rendezését kívánja megoldani, és ehhez a kérdéshez hozzákapcsolta néhány, a népszavazási törvényben szereplő anyagi jogi és eljárási rendelkezés módosítását. A másik kérdéskört a választási eljárási törvény igazolással történő szavazásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása képezi, az Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatának megfelelően.

A Kereszténydemokrata Néppárt a két témakört jelen vitában egymástól elválasztva kezeli. A népszavazásra vonatkozó szabályozást illetően álláspontunk szerint az előterjesztés előkészítetlen. Államtitkár úr az imént részletesen taglalta azt, hogy mennyiben és hogyan folyt előkészítés. Nos, az igazság az, hogy a népszavazás kérdésében csupán egy tárgyalás lebonyolítására került sor, egyébként hozzákapcsolva az igazolás tárgyában folytatott egyeztetéshez, ami valóban sokkal részletesebb, többfordulós egyeztetési folyamat volt. A népszavazás ügyében azonban ez az egy tárgyalás megítélésünk szerint nem volt alkalmas arra, hogy az a széles körű egyetértés a megoldás módját és részleteit illetően létrejöjjön, ami egy valóban kétharmados többségű döntés megalapozásához szükséges.

A kormány által javasolt megoldás egy a lehetséges megoldások közül, ugyanakkor ebben a formában történt elfogadása esetén felmerülhetnek megoldatlan kérdések is. Így például nincs biztosíték arra, hogy az Országgyűlésben a népszavazás eredményének megfelelő törvény megalkotásának elhúzódása ne üresítse ki a javasolt kétéves kötőerő előírását. A népszavazással kapcsolatosan nemcsak az előterjesztésben szereplő javaslatokban foglalt problémákat kellene megoldani, hanem más fontos kérdések is rendezésre várnak. Az elmúlt időszak történései folytán például felértékelődött annak a kérdésnek a köre, hogy miként lehet biztosítani a népszavazási kérdésben az időszerű döntés megszületését, pontosabban: a döntés időszerűségét például a népszavazási kérdések hitelesítésének a tekintetében. Azt gondoljuk, megkerülhetetlen, hogy az Alkotmánybíróságot megillesse az Országos Választási Bizottság elsőfokú döntésének megváltoztatási joga a kérdések hitelesítése tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom az önök idejét tovább rabolni a kormány előterjesztéseinek a népszavazással kapcsolatos rendelkezései tekintetében. Úgy gondoljuk, hogy az elmaradt egyeztetés pótlása - amire, még egyszer mondom, egy tárgyalás nem volt elegendő - elkerülhetetlen. Ezért az a javaslatunk, hogy erre mielőbb kerítsünk sort. Enélkül jelen formájában a népszavazással kapcsolatos javaslatukat valóban nem fogjuk tudni elfogadni.

Más megítélés alá esik az igazolással történő szavazás kérdése. Ebben a témakörben a kormány valóban sokkal alaposabb egyeztetést folytatott le, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt sem került sor ennek a befejezésére. A javaslat irányával egyetértünk, az abban felkínált megoldás koncepcionálisan számunkra elfogadható. A részleteket illetően azonban több ponton olyan hiányosságokat látunk, amelyek garanciális jellegűek. E garanciák, e biztosítékok megteremtése a választások tisztaságának a biztosításához szükségesnek látszik. Ezek a részletkérdéseket egyébként alapvetően itt, az általános vita keretében nem kívánom részletezni, mivel olyan részletekről van szó, amelyek a törvényjavaslat alapelveit, koncepcióját nem érintik, azaz jellegzetesen a részletes vitára tartoznak.

Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a problémák példaszerű érzékeltetésére fontos, hogy legalább két kérdést felvessek itt konkrétan is az igazolással való szavazás ügyében. Az egyik, amire példaként hivatkoznék, azzal kapcsolatos, hogy a törvény biztosítani kívánja az igazolással szavazás esetén a mozgóurna igénybevételét.

(19.10)

Ezzel kapcsolatosan a törvény szabályai nem eléggé kidolgozottak az igazolással szavazó személy névjegyzékbe vételét illetően, pontosabban abban a helyzetben és esetben, amikor a névjegyzékbe vétel nem előzetesen történik meg, hanem az igazolással szavazó a szavazáskor a mozgóurnával megjelenők előtt akarja a névjegyzékbe vételét megvalósítani, ugyanis a törvény általános szabálya úgy szól, hogy a névjegyzékbe vételről a szavazatszámláló bizottság dönt, itt pedig csak annak két tagja jelenik meg. Apró probléma ez, képviselőtársaim, de a választójogban a legapróbb kérdés is fontos lehet, a választások eredményére kihathat, rendezni, tisztázni kell.

Egy másik probléma, amit példaszerűen megemlítenék, annak a veszélynek a kiküszöbölése, elhárítása, hogy az igazolással való szavazást tendenciózusan irányítani lehessen, hogy olyan fordulhasson elő, hogy valahogy tudatosan történik valamiféle szervezkedés egy adott választókerületben választópolgárok irányítására, akik egyébként formálisan szabályszerűen kérnék ki az igazolást a szavazás során, és élnének azzal a lehetőséggel, hogy lakóhelyüktől távol, tartózkodási helyükön szavazzanak. Úgy gondoljuk, hogy ezt a tendenciózus magatartást mindenképpen, ha talán nem is lehet tökéletesen kiküszöbölni, de mindenképpen erőteljesen vissza lehet szorítani egy társadalmi kontroll alá helyezéssel. Itt például azt vetjük föl, hogy a választási irodák az egész országra nézve hozzák nyilvánosságra, hogy az egyes választókörzetekben hányan voltak azok, akik igazolás alapján, vagyis lakóhelyüktől távol szavaztak.

Nem részletezem tovább, képviselőtársaim, mert még egyszer mondom, ezek a részletek, bár nagyon fontosak, de mégis a részletes vitára tartoznak. Észrevételeinket módosító javaslatok formájában előterjesztjük, és a törvényjavaslatnak az igazolásra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos végső álláspontunkat a benyújtott módosító javaslataink sorsától tesszük függővé.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki részt venni a vitában, gombnyomással jelezze! (Jelzésre:) Gulyás József, az SZDSZ képviselője kért szót. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, mert ahogy az előterjesztő is mondta, két alkotmányos mulasztás megszüntetésére irányul az előterjesztés, és ezt a törekvését az előterjesztőnek teljes mértékben támogatni tudjuk, és azt gondolom, hogy egy alapvetően valóban többfordulós egyeztetési eljárás során érdemben sikerült egyeztetni a javaslatokról. Ezt még akkor is ki kell mondanom, ha nem minden elemében jutottunk egyetértésre.

Egyébként el kell mondanom, hogy az előterjesztés tárgyalása során korábban az ötpárti vitákon, ami valóban úgy volt, ahogy Ujhelyi államtitkár úr mondja, hogy ez az egyeztetési folyamat tulajdonképpen még ez év nyarának az elején indult Lamperth Mónika akkori miniszter asszony kezdeményezésére, nos, ezeken az egyeztetéseken egy elég konstruktív vitát érzékeltem, ahol egyébként azt tapasztaltam, hogy a Fidesz és a KDNP, az MDF megjelent politikusai, szakértői alapvetően támogatták az alkotmányos mulasztás megszüntetésére irányuló előterjesztési szándékot. Leginkább az SZDSZ-nek volt vitája egy ponton, ez pedig az igazolással történő szavazáshoz kapcsolódó kérdéskör.

Azt gondolom, hogy a lezajlott ötpárti egyeztetés után joggal fogadhatjuk megütközéssel a Fidesz magatartását, mert egyfelől a népszavazási kérdéskörben indokolt lehetne, hogy a Fidesz támogassa ezt a fontos módosítást, amely még egyszer mondom, egy alkotmányos mulasztás megszüntetésére irányul. Még érdekesebb viszont a Fidesznek a választójogi törvény esetében elhangzott álláspontja. Miközben én végigéltem ezeket az ötpárti egyeztetéseket, és alapvetően azt tapasztaltam, hogy a Fidesz egyetért, elfogadja, illetve támogatja a kidolgozott szövegjavaslatot, most valami nagyon más irányú expozét hallhattunk Salamon képviselőtársamtól, pedig ott volt jó néhány olyan probléma, amelyre mi magunk fölhívtuk a figyelmet.

Azt gondolom, hogy azon az aggályon túl, amellyel kapcsolatosan az SZDSZ-nek változatlanul van fenntartása, alapvetően támogatásra érdemes az előterjesztés, és ahol nekünk van fenntartásunk, ott pedig módosító javaslatot készítettünk elő.

Szeretném elmondani, hogy az a kérdéskör, amiről beszélek, nem más, mint a választópolgárnak azon joga, hogy amennyiben távol van a szavazás napján lakóhelyétől, attól a választókörzettől, amelyben él, akkor is élhessen azzal az alkotmányos jogával, hogy arra a jelöltre szavaz, amelyik az ő körzetének az általa kiválasztott jelöltje. Köztudomású, hogy a külföldön tartózkodó választópolgáraink esetében biztosítjuk ezt a jogot, hogy ha valaki az Egyesült Államokban vagy akár Pozsonyban kíván szavazni a saját választókerületi jelöltjére, legyen az a baktalórántházi jelölt vagy a szentendrei jelölt, akkor ezt megteheti, miközben a hatályos szabályozás ezt a kérdést nem biztosítja azon választópolgárok esetében, akik Magyarországon kívánnak élni ezzel a jogukkal.

Annak ellenére ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 6/1991-es alkotmánybírósági határozat világosan kimondja: a magyarországi állandó lakással rendelkező, de a választás napján lakóhelyétől távol lévő választópolgárt az országgyűlési képviselők választásánál olyan helyzetbe kell hozni, mint ha állandó lakhelyén adná le szavazatát, azaz nem fosztható meg attól a jogtól, hogy az állandó lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület jelöltjére egyaránt szavazhasson.

Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság későbbi határozatai és a korábbi határozatok között sokszor érezhető egyfajta ellentmondás, olykor puhaság, olykor keményedő álláspont megjelenése. Ebben az esetben azonban a 47/2006-os alkotmánybírósági határozat egyfelől visszautal erre a '91-es határozatra, másfelől azt mondja, hogy különösen fontos állampolgári jogról van szó ebben az esetben, akár az egyenlőség, akár az általánosság bármiféle korlátozása - szól az Alkotmánybíróság indoklása - csak igen jelentős elvi indokból fogadható el és egyeztethető össze az alkotmánnyal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az ötpárti egyeztetésen fölvetettük, hogy milyen érdemi aggály van vagy milyen érdemi akadály van azzal kapcsolatosan, hogy biztosítsuk választópolgárainknak azt a jogot, hogy ha a szavazás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön, mégis szavazhassanak a lakóhelyük szerinti választókerületi jelöltre, akkor érdemi akadályként vagy ellenérvként anyagi természetű okokra való hivatkozások jelentek meg. Ennek okán kértük, hogy próbáljuk ezt forintosítani, és számoljuk ki, hogy mekkora összegről is beszélünk. Nos, a minisztérium később ezt kiszámolta: kevesebb, mint 820 millió forint ennek a feltételnek a biztosítása. Szerintünk nem feltétlenül azon a módon, akár más módon is megoldható lenne az az alkotmányos probléma, amelyről beszéltünk. Azt gondolom, hogy akár a kilencvenes évek elején, de közepén is megoldható lett volna, amit mi javasoltunk, de különösen a XXI. század elején kissé értetlenül állunk az előtt, hogy nem vagyunk képesek ezt az egyszerű technikai problémát megoldani.

Annál is inkább kívánok erről beszélni, mert meggyőződésem és az SZDSZ meggyőződése, hogy a későbbiekben biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy elektronikus úton is szavazhassanak a választópolgárok a jelöltjeikre. Azt gondoljuk, hogy ez a korszerű megoldás, ez az ellenőrizhető megoldás, amire a jövőben szükség van.

Még egy dolgot hadd említsek föl, tisztelt képviselőtársaim. Amikor az államtitkár úr arról beszél, hogy két alkotmányos mulasztás megszüntetéséről van szó, akkor bizony föl kell idéznünk, hogy vannak más alkotmányos mulasztások, amelyeknek a kezelésére nem terjed ki ez az előterjesztés, és az SZDSZ szorgalmazta az ötpárti egyeztetés során, hogy bizony ezzel foglalkozni kell. Foglalkozni kell, hiszen az Alkotmánybíróság ugyancsak 2006-ban hozott határozata alapján a választókörzetek közötti aránytalanság felszámolására kötelezett bennünket az Alkotmánybíróság határozata.

(19.20)

Szerintem nem tartható, hogy egy-egy ügyet elővegyünk, más ügyeket meg háttérbe szorítsunk, különösen akkor, ha egy ilyen jelentős alkotmányossági mulasztás elrendezéséről van szó, hiszen a választókerületekben lakó és választójoggal rendelkező választópolgárok esetében jelentős eltérések, jelentős aránytalanságok vannak, amelyek felszámolása kötelezettsége lenne az Országgyűlésnek.

Most, azok után, hogy Salamon László képviselőtársam egyfelől a népszavazási ügyben világossá tette, hogy nem fogja támogatni a Fidesz a kezdeményezést, azt gondolom, ennek a sorsa eldőlt. A másik kérdéskörben képviselőtársam tulajdonképpen a részletes vitára tartotta fenn a Fidesz számára azt a mozgásteret, hogy eldöntsék, vajon támogatják-e, vagy elvéreztetik ezt a javaslatot is. Bízom abban, hogy azért sikerül módosító javaslatokkal olyan megoldásokat találni, amelyekkel átvihető ez a szabályozás. Amennyiben azonban erre mégsem kerülne sor, az SZDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy a jövő év elején ne ezt a két mulasztást vegyük elő, hanem valamennyi olyan alkotmányos mulasztást egyszerre, egy csomagban tárgyaljanak meg a parlamenti pártok, beleértve a választókerületek közötti aránytalanság kérdéskörét is, amelyek a választójogi rendszert érintik.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ügyrendi jelentkezőnk van Salamon László képviselő úr részéről. Öné a szó, képviselő úr. Parancsoljon!

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Elnök Úr! Sajátságos ügyrendi kérdésben kérek szót Gulyás képviselő úr felszólalása után. A képviselő úr ugyanis a felszólalásában úgy vitatkozott az általam kifejtett állásponttal, mint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontjával. Ezt egyébként igen megtisztelőnek tartom, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek ugyanúgy tagja vagyok, mint a Kereszténydemokrata Néppártnak, élve a kettős párttagság lehetőségével, és a két párt is a szolidaritás szövetségében működik együtt, sőt tudomásom szerint a Fidesz álláspontja is hasonló lesz, mint amit én az imént elmondtam. De mindaz, ami elhangzott, részemről a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának tagjaként, a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjaként jelent meg. Elnök úr, mint aki a frakciók formalizált működésére is felügyel nyilván az ülés vezetésében, kérem, hogy ezt erősítse meg és rögzítse.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hogy mennyire ügyrendi a javaslat? Nyilván ön is tudja, hogy nem nagyon. Viszont megerősítem természetesen, és a jegyzőkönyv is tartalmazni fogja mindazt, amit ön elmondott, úgyhogy kérem az összes képviselőt, precízen fogalmazzon a jövőben is.

Répássy Róbert képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Öné a szó. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Igyekszem rövid lenni, bár az első megjegyzésem, hogy meglehetősen lehetetlen körülmények között zajlik ez a vita, mert mégis egy alkotmánymódosításról van szó, de akik a napirend elfogadásánál igennel szavaztak, tudhatták, hogy ez a probléma be fog következni. Mégis igyekszem röviden ismertetni a Fidesz álláspontját a két törvényjavaslat ügyében. Nem azonos a 25/a és 25/b napirendi pontok alatt jelzett két törvényjavaslatnál az álláspontunk.

Az alkotmány módosítása ügyében azt szeretném javasolni a kormánynak, és azt szeretném kérni, hogy vonja vissza az alkotmánymódosítást. Láthatóan ebben a formában nincs meg hozzá a szükséges kétharmados támogatottság. Folytassuk tovább az egyeztetéseket. Meglehetősen formális egyeztetés volt az úgynevezett népszavazási kötőerő ügyében, és ebben az egyeztetésben nem jutottunk egyezségre. Az ténykérdés, hogy volt egyeztetés, az egyeztetés azonban nem vezetett eredményre. Éppen ezért azt javaslom, hogy ebben az ügyben, mivel ez az alkotmánymódosítás nem orvosolja a problémát, ahogy Gulyás József is utalt rá, számos nyitott kérdés van még, amelyet nem old meg ez az alkotmánymódosítás, ezért indítványozom, hogy a törvényjavaslat visszavonása mellett tovább folytatódjanak a tárgyalások.

A választási eljárásról szóló törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény módosításának során már úgy gondoljuk, hogy a javaslat általános vitára alkalmas, és alkalmas arra, hogy az Országgyűlés lefolytassa ezt a vitát. Itt módosító indítványokkal korrigálható, esetleg közelíthető a frakciók álláspontja. Persze, ebben megint csak Gulyás Józsefnek adok igazat, hogy ez a törvénymódosítás sem orvosol számos olyan problémát, amit a választási eljárási törvényben kellene megoldani, de mégis legalább néhány ponton tudnánk alkotmányos megoldást találni. Tehát azt kérem a kormánytól, hogy az alkotmánymódosításra ne kerüljön most sor, különösen ne ilyen rohamtempóban, az ülésszak végének szorításában. A választási eljárási törvényben pedig próbáljunk meg minden párt vagy legalábbis a kétharmados többség számára elfogadható választási eljárási törvényt és népszavazási, népi kezdeményezési törvényt megalkotni.

Tisztelt Ház! Én nem megyek bele a részletekbe, úgy tudom, lesz lehetőség részletes vitára. Amennyiben az álláspontunk még fontos lesz a kormány számára, akkor természetesen ebben a részletes vitában el fogjuk mondani, de hangsúlyozom, hogy ez csak a második törvényre vonatkozik, az alkotmányról szóló törvénymódosítás részletes vitájában nem fogunk részt venni az általam említett okokból.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szólásra jelentkezett, és megadom a szót Wiener Györgynek, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy a Ház döntő többsége számára ez a vita első közelítésben nem tűnik túlzottan jelentősnek, pedig alapvető problémáról van szó, olyanról, amely a közelgő népszavazással kapcsolatos, ma tisztázatlan jogi kérdéseket is rendezni próbálja.

Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság nemrég döntött ebben a kérdésben. A 27/2007. alkotmánybírósági döntés egyébként felülbírálja az Alkotmánybíróság 64/1997. határozatát, kimondva ezzel az új döntéssel azt, hogy egyértelműen szabályozni kell, mennyi ideig köt egy népszavazás, mennyi időn keresztül nem gyakorolhatja a parlament törvényalkotási hatáskörét saját parlamenti elhatározása, akarata alapján. És az is döntést igényel, hogy egy adott tárgykörben a népszavazási moratórium intézménye hogyan működik, hány éven belül nem lehet egy adott kérdésben ismét népszavazást kezdeményezni. Jelenleg is az Alkotmánybíróság előtt fekszik két olyan népszavazási kérdés, amely korábban tárgya volt referendumnak, és az Alkotmánybíróság felfüggesztette ezeknek a kifogásoknak az elbírálását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vitatnám Salamon László felfogását, amely szerint az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem megalapozott, nem pontos, és más megoldásra is lehetőség nyílik. Tudniillik itt a kötőerőről kell dönteni, és nem jó megoldás az, ha az alkotmány, a törvény módosításával kapcsolná ezt össze, ugyanis amennyiben egy népszavazás nyomán új törvényt kell alkotni, vagy törvényt kell módosítani, és ez megtörténik, akkor ennek időpontjától számítsuk, mondjuk, a két évet vagy akár a három évet, vagy akár ennél hosszabb időtartamot is. Ennek az az oka, hogy a népszavazás tárgya lehet egy meghatározott törvény annullálása is. És amennyiben a népszavazás abrogatív jellegű, nincs arra lehetőség, hogy egy meghozott törvény elfogadásától számítsuk a határidőt. Tehát egy rendkívül kazuisztikus szabályozás elégítené ki azt a követelményt, amelyet Salamon képviselőtársam mondott, az 1989. évi XVII. törvény sem ezt a megoldást választotta.

Az a célszerű, ha az alkotmány egyértelmű, rövid, konkrét szövegeket, nem pedig kazuisztikus megoldásokat tartalmaz. Elkerülhetetlen az egyébként, tisztelt képviselőtársaim, hogy megoldjuk ezt a problémát, és nagyon mást nem fogunk tudni összehozni, mint ami jelenleg előttünk a törvényjavaslatban megtalálható.

(19.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem folyt részletes egyeztetés az alkotmánymódosításról, mert úgy fejeztük be az ötpárti tanácskozásunkat, hogy minden párt jelzi, hány év legyen az az iksz év, ameddig a kötőerő, illetőleg a népszavazási moratórium érvényesül. Azt kellett tehát a minisztériumnak megvárnia, hogy az egyes pártok jelezzék az álláspontjukat.

A magam részéről - mint ezen tárgyalások résztvevője - közöltem a minisztériummal, hogy a Szocialista Párt a kétéves moratóriumot, illetőleg a kétéves kötőerőt támogatja, de ha más politikai pártoknak az az álláspontjuk, hogy ez legyen hosszabb időtartam, ez sem elfogadhatatlan, lehet akár három év is. Ennél konkrétabb, ennél cizelláltabb álláspontot nem lehet ebben a kérdéskörben megfogalmazni.

Azt talán pozitívan értékelhetjük, hogy a választási eljárási törvény módosítása kapcsán mind a Fidesz, mind a KDNP álláspontja valamelyest megengedőbb. A mostani szabályozás számtalan joghézagot kiküszöböl, számtalan visszaélés lehetőségét kizárja. Meg kell ragadni az alkalmat arra, hogy megteremtsük a korábbi tanácskozásaink, ötpárti tárgyalásaink alapján ebben a kérdésben a konszenzust. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a mostani szabályozás éppen a visszaélések kiszűrése érdekében rendkívül szigorú. Nem teszi ugyanis lehetővé azt, hogy felvegyenek olyan személyt a névjegyzékbe, aki nem igazolással megy el szavazni, illetőleg ha rendelkezik is igazolással, nem abban a szavazókörben kíván voksolni, ahová az igazolása szól. Ez a szabály az ára annak, hogy ki lehessen zárni az úgynevezett voksturizmus lehetőségét.

Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy korábban, az 1997. évi C. törvény miért nem szabályozott pontosan, miért úgy szól ennek a törvénynek a 66. § (2) bekezdés a) pontja, hogy fel kell venni a névjegyzékbe azt, aki igazolással rendelkezik. A b) pontja pedig még azt is kimondja, hogy azokat is fel kell venni, akik igazolni tudják, hogy az adott választókerület területén laknak. Ez utóbbi esetben egyébként még arra is lehetőség nyílik, hogy valaki korábban igazolással szavazzon, majd ismételten voksoljon, tudniillik nem írja elő a törvény azt, hogy ilyenkor, ha valaki szavaz, be kell vonni az igazolást. A ma előttünk fekvő törvényjavaslat viszont egyértelművé teszi, hogy amennyiben valaki egy fordulóra kéri az igazolást, akkor az igazolást be kell vonni, ha pedig két fordulóra, abban az esetben az igazoláson fel kell tüntetni, hogy az illető személyt felvették a voksolás során a választói névjegyzékbe (Folyamatos, nagy zaj. - Az elnök csenget.), illetőleg le is kell bélyegezni az igazolást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök politikai belátásán, megfontolásán múlik az, hogy eleget tudunk-e tenni az Alkotmánybíróság követelményének, meg tudunk-e oldani egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, avagy sem. Ebben a helyzetben félre kell tenni minden presztízsszempontot, és arra kell törekednünk, hogy a már meglevő megoldást támogassuk, még akkor is, hogyha ez - mint az előbb már jeleztem - rendkívül szigorú feltételeket tartalmaz, és arra kötelezi a választópolgárokat, hogy igenis figyelemmel kísérjék, hogy megkapták-e a választási értesítőt, megnézzék azt, hogy felvették-e őket a névjegyzékbe (Zaj. - Az elnök csenget.), és ha kihagyták őket, akkor éljenek kifogásolási, jogorvoslati jogukkal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindkét törvényjavaslatot a Szocialista Párt nevében elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket és a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Salamon László, a KDNP képviselője. Öné a szó, képviselő úr. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.)

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Wiener képviselő úr felszólalásában sok minden elhangzott, én egy elemmel szeretnék itt vitatkozni. (Zaj. - Az elnök ismét csenget.) A népszavazások sokféle fajtája kizárná azt a rendelkezést, amit egyébként maga a képviselő úr is megfogalmazott. Miért ne lehetne olyan szabállyal kiegészíteni ezt az alkotmánymódosítást, hogy ha az ügydöntő népszavazás következében az Országgyűlésre jogalkotói, törvényalkotói feladat hárul, akkor az adott idő számítása ennek a jogalkotói feladatnak a teljesítésétől kezdődik?

Megoldható ez a kérdés, mint ahogy most is fenntartom, hogy egyébként is az alkotmányos mulasztás kiküszöbölésének többféle szakmai lehetősége van. Most személyes, nem pártálláspont jellegű szakmai véleményt fogalmazok meg. Például nézetem szerint a clausula rebus sic stantibus elvének alkalmazása is megoldást jelenthet. Egy gyengéje volna ennek: kétségtelen, hogy az értelmezése konkrét esetekben vitákra adhat okot.

Csak jelezni akartam ebben a rövid kétperces megszólalásban, hogy a népszavazásra vonatkozó kérdés ügyében bizony volna még mit tárgyalnunk. Nem arról van szó, hogy nem akarjuk, hogy megszülessen a döntés, hanem azt szeretnénk, hogy minden szempontból jó és megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben, és valóban minőségileg megfelelő, adekvát megoldást találjunk az Alkotmánybíróság által előírt feladat tisztázására, rendezésére.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szerintem egy technikai hiba történt. Páva Zoltán két percre jelentkezett, de nincs is a helyén, úgyhogy kérném ezt törölni.

Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni a vitában; gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nincs ilyen képviselő.

Megkérdezem Ujhelyi István államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Ujhelyi István szólásra jelentkezik.) Úgy látom, hogy igen. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. Parancsoljon!

DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kis figyelmet szeretnék kérni, mert bár úgy tűnik, mintha a választási joghoz értő szakemberek és alkotmányjogászok vitatkoznának ebben a teremben, most egy pillanatra azért kell megálljunk, mert a dolog súlyosan politikai kérdéssé vált.

Súlyosan politikai kérdéssé, mert van egy, az Alkotmánybíróság által hozott, az Országgyűlést alkotmányos mulasztás kiküszöbölésére felszólító alkotmánybírósági döntés; ilyenből van még jó néhány, ezt is elismerem. De az ellenzék ma láthatóan arra játszik, hogy ebben a kérdésben a kormányzat felelősségét vesse fel majd később, hogy azt mondhassa, hogy egy esetleges jövő évi népszavazás után vita alakul ki az Országgyűlésben a tekintetben, hogy a kötőereje micsoda a népszavazás döntésének. Éppen ezért tisztelettel arra kérem a Magyar Országgyűlést - mind a kormánypárti padsorokban ülőket, mind pedig az ellenzéki padsorokban ülőket -, hogy azáltal, hogy az alkotmányhoz benyújtott kormányzati módosító javaslathoz nem érkezett semmilyen módosító javaslat, most utánam egy fél perc múlva lezárjuk a vitáját, és már csupán a jövő heti végszavazásra kerülhet sor. Ezért kérem a Fideszt, mint ahogy megtettem ezt szeptember 12-én, megtettem ezt szeptember 19-én a jegyzőkönyvek tanúsága szerint, utána megtettem, ahogy megbeszéltük telefonon, Nyitrai Zsolt felé több alkalommal, hogy végre mondjon á-t vagy b-t, segítsen abban, hogy ez a kérdés a következő év egyik legsúlyosabb politikai helyzetét ne hozza a Ház elé, hogy vajon mit jelent egy népszavazás kötőereje. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ezért, tisztelt hölgyeim és uraim, ahelyett, hogy válaszolnék most, hiszen a részletes vitában módom lesz válaszolni az összes olyan kérdésre, amely a másik jogszabály-módosítást érinti (Zaj. - Az elnök csenget.), azt kérem, hogy az alkotmánymódosításhoz, amely mindössze egy ponton való kötőerő, évszámnak a megjelölése az alkotmányban, járuljon hozzá a tisztelt Országgyűlés. Amennyiben ezt nem teszik, akkor a kormányzat nevében és a koalíciós többség nevében most jelzem, hogy a politikai felelősség nem minket terhel, hanem azokat, akik három hónapon keresztül nem voltak hajlandóak sem választ, sem a kormány javaslatára egyértelmű módosító indítványokat előállítani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom. Tájékoztatom önöket, hogy a T/4409. számú előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, így részletes vitára bocsátásról még a mai napon dönteni fogunk annak érdekében, hogy a részletes vitára holnap sor kerülhessen.

(19.40)

Ugyanakkor az alkotmány módosítását kezdeményező törvényjavaslathoz ilyen indítvány nem érkezett, így ennek részletes vitára bocsátásáról nem kell határoznunk.

Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott napirendi ajánlás szerint most a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló T/4409. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátása következik.

Indítványozom az Országgyűlésnek, hogy az előterjesztést bocsássa részletes vitára. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 181 igen szavazattal, 108 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta. (Jelzésre:) Ügyrendi kérdésben kér szót Göndör István, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Öné a szó, képviselő úr, parancsoljon!