Felszólalás adatai

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Beterjesztők! A nemzeti együttműködés rendszerén belül a kölcsönös tisztelet kultúrájával összhangban engedjék meg, hogy idézzek a kormányprogramból - mint ezt már tettem -: a nemzeti ügyek kormánya az adminisztráció csökkentése mellett kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat is, a jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével, és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát.

Tisztelt Előterjesztők! Kérdezném önöktől, a szabályozás túlburjánzását megakadályozza-e ez a törvényjavaslat. Kellően előkészített-e ez a fajta jogalkotás, ahol a szakmai szervezetek véleményét nem veszik figyelembe mindenféleképpen? Átlátható-e az a törvényalkotás, ahol a törvénymódosítások során utalják majd egy későbbi kormányrendelet hatáskörébe azt a szabályozást, amit először törvényi szinten akartak szabályozni? Előzetes hatástanulmányokat készítettek-e, a jelenlegi gyakorlat hatásait megvizsgálták-e?

Mint azt már elmondtam többször is, és elmondtuk a bizottsági és az általános vita során, a cél jó, az igazolatlan hiányzások számát csökkenteni kell, de az eszköz nem elégséges, hiszen az előző Fidesz-kormány idején hatályban lévő hasonló jogszabály hatására csupán 1,9 százalékkal csökkent az igazolatlan hiányzások száma. Rendszerszintű változásra van szükség, mivel mind az oktatási rendszert, mind a gyermeket, mind a családokat is terheli a felelősség az iskolakerülésért. A jelen törvényjavaslaton nem látszik, hogy egy átfogó reform első lépése lenne. Egy lépés; talán egy jó lépés, de az utat nem jelöli ki, a problémát nem oldja meg.

(16.40)

A jelenség mélyebb okaival nem foglalkozik a jelen törvényjavaslat. A bizottságban és a többpárti viták során is egyértelműen mindenki amellett tette le a garast, hogy a szociális szakmai szervezeteket meg kell erősíteni ezzel a törvényjavaslattal összhangban. Ez előremutató. Most már csak az a kérdés, hogy a megerősítendő szociális szakmai szervezetek véleményét miért nem vették figyelembe a törvényalkotás során.

Hadd hangozzanak el itt a Házban is ezek a vélemények. A minisztérium felkérésére készült OEP-kutatás összefoglalójából szó szerint szeretnék idézni. Ez az a kutatás, amely az előző Fidesz-kormány idején érvényben lévő törvényjavaslat hatásait elemezte. "Összességében megállapítható volt, hogy a gyermekek iskolába járása és különösen ennek eredményessége semmiképpen sem érhető el az alanyi jogon járó támogatás felhasználásának esetleges ellenőrzésével, illetve szélsőséges esetben a gyermekek családból való kiemelésével. Ugyancsak nem biztosítható ilyen módon, hogy a szakemberek és az intézmények a törvényekben és szakmai szabályokban is jól megfogalmazott módon működjenek együtt a gyerekek érdekeinek minél sikeresebb képviseletében és jólétének biztosításáért. Az iskoláztatási támogatás bevezetésének tapasztalatai hangsúlyosan aláhúzzák a szükséges szakmai együttműködések mielőbbi kialakítását, a családok és a gyermekek érzékeny, szakszerű, sokoldalú és egyéni gondozásának jelentőségét, és megmutatják, hogy önmagában a jogi szabályozás nem lehet eredményes, ha nem jár együtt olyan lehetőségek biztosításával, amelyek az alapproblémát és nem a jelenséget célozzák."

A programról szintén egy másik szakmai vélemény, ez most hangzott el egy Tárki-konferencián, 2010 májusában. "A programról nem készült szisztematikus hatáselemzés, csak részleges kutatások. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az iskoláztatási támogatásnak nem volt érdemi hatása a gyerekek iskolába járására, és egyáltalán nem volt hatása az iskolai eredményességre." Ezenkívül a törvényjavaslat nem zár be kiskapukat. Az úgynevezett problémás gyermekeket magántanulónak minősítik majd, vagy esetlegesen igazolást a középosztálybeli gyermekek könnyedén szereznek majd, viszont szegénysorban élő társaik számára ez nehezen megoldható. Tehát így továbbra is kiskapuk maradnak nyitva.

A törvényjavaslat ilyetén formában való elfogadásának nyilvánvalóan nem szakmai, hanem politikai okai vannak. A Fidesz így akarja kiszolgálni a közhangulatot, és érdemi reformok, valamint többletforrások biztosítása nélkül úgy tesz, mintha tenne valamit a szegénység újratermelése ellen. Köszönöm a szót. (Szórványos taps az LMP soraiban.)