Felszólalás adatai

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottsági ülésen az a furcsa helyzet állt elő, hogy Kósa Lajos Fidesz-alelnök beterjesztésével szemben én Kolber Istvánhoz csatlakoztam, és elmondtam, hogy milyen veszélyeit látom egyébként ennek az előterjesztésnek. Azért is tettem meg ezt, mert körülbelül egy évvel ezelőtt Botka képviselő úr és Kósa képviselő úr is tett egy ugyanilyen jellegű előterjesztést, aminek az lett a következménye, hogy márciusról május 15-ére kitoltuk az átszervezés határidejét. Az az igazság, tisztelt képviselőtársaim, hogy szerintem ez annak idején egy jó kompromisszum volt, hiszen amikor elolvassuk azt a szót, hogy átszervezés, akkor elsősorban arra gondolunk, hogy intézménymegszüntetés, intézmény-összevonás, netán intézményátadás, mondjuk, másik fenntartónak, egyházi fenntartónak.

Azt hiszem, hogy ha erre a fő értelemre gondolunk, akkor teljesen jogos az az elvárás, hogy ez például ne a nyári szünetben történjen meg. Szerintem az egy elfogadhatatlan helyzet lenne, hogy elmegy június 15-e után a gyerek vakációra, a szülő szintén, és akkor júliusban valamikor az önkormányzat hoz egy döntést, hogy az iskola megszűnik, összevonja, más fenntartónak átadja. Ez a helyzet teljesen elfogadhatatlan szerintem a tanár számára is. A tanárnak is valamikor legkésőbb a tanév végéig tudnia kell azt, hogy most a nyáron neki az a feladata is van, mondjuk, a pihenésen és a kikapcsolódáson felül, hogy másik állás után kell néznie. Nem lehetséges egy tanár számára, hogy valamikor szeptemberben elindul az iskolába vagy augusztus végén, és akkor az ajtóra kiírva látja, hogy bocsánat, nyáron az intézményt megszüntette az önkormányzat. Tehát ez egy fenntarthatatlan helyzet.

Kósa képviselő urat meg is kerestem a parlamenti ülés előtt, és jeleztem neki ezt a problémát, hogy ez így nem megy. A képviselő úr elmondta, hogy ő egyébként döntően nem is erre gondol, hiszen az átszervezésbe még nagyon sok kérdés beletartozik a törvény szerint. Tehát átszervezés nemcsak az iskolamegszüntetés, -összevonás, illetve fenntartói átadás, hanem például férőhelyszám-bővítés, benne van például az, hogy a gyógytestnevelést hogyan szervezik meg és még nagyon sok egyéb kérdés is. Egy olyan kompromisszumos javaslatra jutottunk, hogy Kósa képviselő úr azt mondta, számára elfogadható, hogy az intézménymegszüntetés, -átadás, illetve összevonás marad az eredeti időpontban, vagy mondjuk, május 31-éig kell az önkormányzatnak dönteni, hiszen ebben az esetben nem áll elő az a helyzet, amiről én beszéltem. Az összes többi esetben pedig meghagyjuk az önkormányzatoknak, hogy ezekben a kérdésekben július végéig döntsenek.

Itt azonban szintén beleütközünk még egy további problémába, amely - hogy mondjam - indokolttá tenné azt, hogy még további módosító javaslatokat adjunk be, hogy ezekhez a viszonylag egyszerű módosításokhoz is, ami az alapító okiratot érinti, ugyanolyan szigorú egyeztetési előírásokat ír elő a törvény, mint mondjuk, az intézménymegszüntetés esetében. Nyilvánvalóan ezek a rendkívül szigorú előírások már olyan bürokratikus akadályokat jelentenek egy önkormányzat számára, amelyeket egyébként érdemes meggondolni, hogy helyes-e fenntartani, helyes-e, mondjuk, a gyógytestnevelés megszervezésével kapcsolatosan ugyanazokat az egyeztetési szabályokat előírni, mint egy intézménymegszüntetés esetén. Az én válaszom az, hogy nem, nem helyes, ez teljesen felesleges, adminisztratív, bürokratikus teher mind az önkormányzatoknak, mind mások számára. Ebből a szempontból szintén értelmezhető Kósa Lajos képviselőtársamék javaslata, ami azt mondja, hogy az ilyen típusú egyeztetéseket az iskola hatáskörébe utaljuk át, és az iskola bonyolítsa le ezeket az egyeztetéseket.

Azonban azt nem hiszem, hogy például egy iskolamegszüntetés, intézményfenntartói átadás esetén helyes, ha az önkormányzatról ez az egyeztetési kötelezettség átkerül az intézményre, mert ezeket az egyeztetéseket ilyen nagy léptékű átszervezés esetén teljesen egyértelműen szerintem továbbra is az önkormányzatnak kell lebonyolítani.

Az előttem szóló képviselő asszony felvetette, hogy miért is szükséges ilyen gyorsan meghozni ezeket a döntéseket. Azért szükséges meghozni ezeket a döntéseket, illetve ezt a döntést, ezt a módosítást, mert ebben az esetben még lehetősége van az önkormányzatoknak kisebb jelentőségű kérdésekben ezen a nyáron július végéig dönteni. Szerintem ez fontos kérdés. Itt többen elmondták, hogy bizonyos költségvetési kényszer is van az önkormányzatokon, és bizonyos kisebb jelentőségű átszervezések, akár osztályösszevonások, osztályindítások esetében az önkormányzat dönthet július végéig.

Valóban, például egy osztályindítás is átszervezésnek minősül, hiszen érinti az alapító okiratot, és ebben az esetben előállhat az a helyzet, hogy május elején vannak a beiratkozások, még egy-két gyerek valamikor júniusban beiratkozik az iskolába, és akkor hirtelen szembesül az intézmény, illetve az önkormányzat azzal, hogy a határidő már lejárt, ilyen kérdésekben május 15-e után nem dönthet, és mégiscsak dönteni kell, hiszen a törvény, a közoktatási törvény más paragrafusaival ütközik, hiszen például átlépte az adott osztályon, az adott évfolyamon a maximális osztálylétszámot a gyerekek közössége.

(15.50)

Ebben az esetben szintén helyes, hogy július végéig kitoljuk egyébként ezt a határidőt. Tehát én azt hiszem, hogy rugalmasabbá tesszük a rendszert, ha kisebb jelentőségű átszervezéseket megengedünk július végéig.

Hiller István felvetette azt a kérdést is, hogy miért történik ennyi apró-cseprő törvénymódosítás. És valóban, jogos is lenne a felvetés, csak hát az a helyzet, hogy most még nincs kormány, illetve nincs működőképes kormány, hiszen ma kezdett működni a kormány, viszont itt ránk égtek ezek a feladatok. Itt bizonyos értelemben tűzoltásról van szó.

Viszont Hiller Istvánnak a figyelmébe ajánlanám: számolja össze, hogy kormányzásuk nyolcadik évében, az utolsó három hónapban hány közoktatási törvényt módosító javaslat jött be a parlament elé. Amikor már működött a kormány, amikor már nyolc éven keresztül ők kormányoztak, akkor - el kell mondjam - az utolsó 3-4 hónapban 5 vagy 6 törvénymódosítással birkózott folyamatosan a parlament.

Itt teljesen másról van szó. Azt gondolom, a magyar közoktatási rendszer érdekében is fontos, hogy ezek a törvények, ezek a törvénymódosítások, amelyek a parlament elé kerültek, elfogadásra kerüljenek. És azt gondolom, méltányolható Hiller Istvánnak és az LMP-s képviselő asszonynak az a kérése, hogy ezt követően, ahogy a kormány elkezd működni, akkor egyben gondolja végig - meg is fogja tenni -, hogy a közoktatási törvényhez milyen pontokon kell koncepciózusan és tervszerűen hozzányúlni, és ezeket a törvénymódosításokat egyben kell beterjeszteni a parlament elé. Bízom abban, hogy ez így lesz, és hamarosan, még ebben az évben egy átfogó közoktatási törvénymódosításra sor fog kerülni. Ezekben a kérdésekben viszont képviselőtársaim úgy látták, hogy nem lehet várni az átfogó törvénymódosításig, ezekben a kérdésekben most, sürgősen dönteni kell, még az előtt, mielőtt érdemben az új kormány működni kezdene.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz, a KDNP és az LMP soraiban.)