Felszólalás adatai

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. szeptember 26-án fogadta el Szerbia a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt. Ez a jogszabály rendezi a kommunista hatalom által elvett vagyonok visszaadásának, kárpótlásának a rendjét. Bár a törvényt Szerbia-szerte és Szerbián kívül is nagyon sokan várták, köztük a vajdasági magyarok is, akik számára a most elfogadott változat keserű csalódást jelent, az ugyanis a kollektív bűnösség elve alapján a teljes vajdasági magyar közösséget kizárja a kárpótlandók köréből. A kárvallottakat is tömörítő Vagyon-visszaszármaztatási Liga szerint csupán a Vajdaságban 130 ezer hold termőföldet, 8700 tanyát, 5500 házat, 430 gyárat, 2500 kisipari létesítményt, 550 vendéglőt, 90 szállodát és 12 termálfürdőt vettek el a kommunisták magyar, német és szerb tulajdonosaiktól.

A törvény tartalma, illetve annak késedelmes elfogadása azt mutatja, hogy Szerbia bizonyos tekintetben alig távolodott el a kommunista társadalom értékrendjétől, és a volt szocialista országok közül az utolsó, amely rendezi ezt a kérdést. Sok mindent elárul Bozsidar Gyelics, a szerb kormány miniszterelnök-helyettesének augusztus végi nyilatkozata, amely szerint nincs vagyon-visszaszármaztatás az árulók számára. Hatvanhat évvel a második világháború befejezése, hatvannégy évvel a párizsi békeszerződés aláírása után és tizenegy évvel a Milosevics-rendszer bukását követően úgy gondolom, hogy ez óriási visszalépés a magyar-szerb történelmi megbékélési folyamatban.

A nemzeti összetartozás bizottsága szerint jelen pillanatban nem is tudunk továbbmenni ezen a közös úton, egészen addig, amíg ezt az akadályt Szerbia el nem távolítja és nem módosítja a jogszabályt olyan formában, hogy az elfogadható legyen mind Magyarország, mind a vajdasági magyar közösség, mind pedig az Európai Unió számára.

Mindezekre tekintettel a bizottság a tegnapi napon a következő, egyhangúlag elfogadott állásfoglalást hozta, amelyet külön is szeretnék megköszönni a bizottságban helyet foglaló ellenzéki és kormánypárti képviselőknek. Ezt szeretném ismertetni.

"A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága elutasítja a Szerb Köztársaság nemzetgyűlésében elfogadott és Borisz Tadics államfő által aláírt vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A jogszabály szerint a Szerb Köztársaságban kizárják a kárpótlásból azokat a személyeket és leszármazottaikat, akik a második világháború idején a Szerb Köztársaság területén működő megszálló erők tagjai voltak. A kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben. Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel és a két nép közötti történelmi megbékélési folyamattal. Ellentétes továbbá a Vajdasági Autonóm Tartomány képviselőháza által 2003. február 28-án elfogadott és 2003. március 24-én kihirdetett 108. rezolúciójával, amelyet a kollektív bűnösség eltörléséről alkotott. A törvény egyes részei elfogadhatatlanok a nemzetközi jogi normák szerint, szöges ellentétben állnak az egyéni felelősségből kiinduló általános emberi jogokkal és az Európai Unió alapelveivel."

A nemzeti összetartozás bizottságának álláspontja szerint Magyarország érdekelt abban, hogy a Szerb Köztársaság tekintetében a bővítési folyamat fennmaradjon és előrehaladjon. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország nem tud lemondani semmilyen törvényes eszközről annak érdekében, hogy nemzeti közösségeinek érdekeit a határain kívül is képviselje és megvédje. Határozottan kérjük ezért a Szerb Köztársaság kormányát és a Szerb Köztársaság nemzetgyűlését - elismerve az ország elmúlt években tett erőfeszítéseit az európai integráció irányába -, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem a bizottságnak és a bizottságban helyet foglaló valamennyi pártból érkező képviselőnek, hogy egységesen fogadták el ezt a nyilatkozatot, egységesen léptek fel. Ha valóban Magyarország érdekében akarunk fellépni, akkor erre a legnagyobb esélyünk akkor van, akkor van a nemzetközi vagy kétoldalú tárgyalásokon a legnagyobb erő a magyar kormányzat szava mögött, ha amögött egy ötpárti támogatás is felmutatható. Ezért köszönöm a bizottságnak az előkészítését, a munkáját, az ott helyet foglaló képviselőknek és frakcióknak pedig a támogatást, hiszen így tudunk a határon túli magyarság érdekében a leghatékonyabban közösen cselekedni.

Ez a törvény, amit Szerbiában elfogadtak, teljes hideg zuhanyként ért mindnyájunkat, hiszen Szerbia az utóbbi években jól láthatóan törekedett arra, hogy az Európai Unióhoz folyamatosan közeledve a vajdasági magyaroknak és minden más kisebbségnek, ahol csak lehetett, igyekezett olyan jogokat és lehetőségeket biztosítani, amelyek jó irányba vitték Szerbia politikáját. A most elfogadott kárpótlási törvény mindezzel szemben áll.

(9.30)

Ez mindenkinek rossz véleményem szerint. A benne foglalt diszkrimináció pont a magyarokat rekeszti ki a kárpótlásra jogosultak köréből, a korábban élt emberek gyermekeit és unokáit; teljes mértékben elfogadhatatlan mind az egyetemes emberi jogok alapján, a diszkriminációmentesség alapján, mind pedig az Európai Unió alapelvei alapján. Ez rossz Szerbiának, hiszen nyilvánvalóan hátráltatja a tagjelölti státus elnyerését. Rossz Magyarországnak is, az ottani magyaroknak is - ezt a kettőt talán magyar nemzetként egybe is vehetjük -, hiszen kirekeszti őket egy olyan folyamatból, egy olyan kárpótlási folyamatból, amint a képviselő úr is említette, nagyon régóta vártak, és voltak pozitív várakozásaik ezzel kapcsolatban. Rossz az egész Európai Uniónak is, hiszen egy újabb konfliktust szül, egy újabb, biztatóan induló tagjelölti státustárgyalási folyamatot akaszt meg ebben a fázisában, legalábbis jelen állás szerint ez így tűnik.

Magyarország azonban nyilvánvalóan ebben a kérdésben azonnal lépett. Először Németh Zsolt államtitkár úr kérette be a budapesti szerb nagykövetet, és kért tőle tájékoztatást egyrészről, másrészről tájékoztatta őt is a magyar álláspontról, hogy Magyarország számára ez a jogszabály elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan Szerbiának az európai uniós integrációja sem folyhat tovább ebben a mederben.

Martonyi János külügyminiszter úr október 13-án kiemelte nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy Magyarországnak világos erkölcsi, jogi és politikai álláspontja van ebben a kérdésben. Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azokat az embereket, akik kényszersorozás útján bekerültek egy hadseregbe, sőt, a gyerekeiket, unokáikat is bűnösnek tekintsék. A mi felfogásunkkal, amint mondta, ez nem egyeztethető össze. Ugyanilyen lenne, ha azokat a magyarokat, szerbeket, szlovákokat, románokat, szlovéneket, bunyevácokat, horvátokat és mindenki mást, akit Milosevicsék besoroztak, most kollektív bűnösség pecsétjével bélyegeznénk meg.

Ezenkívül nemcsak a magyar politikusok, de Štefan Füle bővítési biztos úr is egyértelművé tette, hogy ez a jogszabály valamelyest revízióra szorul, és bár az Európai Unió hivatalosan nem hozta nyilvánosságra tiltakozását, de ezzel a törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy a végrehajtása teljes mértékben diszkriminációmentes kell hogy legyen, magyarul: nem lehet a magyarokat megkülönböztetni ezen a területen. Ezek után a szerb vezetés is valamelyest új hangnemet ütött meg a magyarokkal való tárgyalásban, és azt állították, hogy meg fogják találni december 9-éig - ez, ugye, az a nap, amikor Szerbia tagjelölti státusáról döntenek -, december 10-ig megtalálják a megoldást erre.

A tegnapi nap folyamán került sor talán az egyik legfontosabb találkozóra, Pásztor István VMSZ elnök és Borisz Tadics szerb elnök között, amelyről Pásztor István elnök úr a mai délelőttön fog sajtótájékoztatót tartani, és ismerteti az ott elhangzottakat, de a tegnapi tájékoztatása szerint olyasfajta irányba indultak el a tárgyalások, hogy ezen törvénynek valamilyen módon egy olyan változtatása, értelmezése vagy visszavonása történjen meg, részleges legalábbis, amelyik kiiktatja Magyarország aggályaira okot adó törvényi paragrafusokat.

Én tehát annak örülök, hogy a szerb álláspont valamelyest változott, bízom benne, hogy december 9-éig megoldódik ez a probléma, és a határon túli magyarok és az ottani szerbek valamiféleképpen konszenzusra tudnak jutni. A magyar kormány álláspontja ebben a kérdésben is az, hogy azt támogatjuk, ami a határon túli magyaroknak jó, az ő álláspontjukat foglaljuk el, de természetesen, ha erre nem kerülne sor, akkor Magyarország nemzetközi színtéren, az európai népek családjában, az Európai Unió tagjaként ki fogja fejteni az álláspontját, hogy addig Szerbia tagfelvételi, tagjelölti eljárása nem indulhat el, amíg ezt a szélsőségesen diszkriminatív, a magyarokat megbélyegző és az Európai Unió alapértékeivel össze nem egyeztethető törvényt vissza nem vonják vagy nem módosítják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai