Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amint ezt már több kérdésre, interpellációra adott válaszomban kifejtettem, most sem tudok mást mondani, a büntetőeljárásról szóló törvény 170. § (1) bekezdése szerint az ügyész kizárólag a hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre rendelhet el nyomozást.

A képviselő úr interpellációjában annak a véleményének ad hangot, hogy amennyiben bírák, ügyészek a sértettek, az ügyészség más joggyakorlatot folytat, mint ha a sértettek - idézőjel - hétköznapi polgárok. Szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy ez a vélekedése nem valós, adatok is cáfolják.

A bírákat és ügyészeket érintő szóban forgó cselekményekkel kapcsolatban annak idején a szakminisztérium államtitkára által kezdeményezett hivatalos szakmai értekezlet megtartására került sor, ahol a Legfőbb Ügyészség képviselői is részt vettek. A bűncselekmény elkövetésére utaló adatok akkor, tehát hivatali hatáskörben jutottak az ügyészség illetékes munkatársainak a tudomására, vagyis a sértett ügyészek és bírák esetében is az eljárási törvény rendelkezéseivel összhangban került sor a büntetőeljárás megindítására.

Arról is tájékoztathatom a képviselő urat, hogy a személyes adattal visszaélés miatt az ügyészség kizárólag annak a négy bírónak és egy ügyésznek a sérelmére látta megalapozottnak a bűncselekmény elkövetését, akiknek a nevén és fényképén kívül egyéb személyes adatait is közzétették. Továbbá azt is megjegyzem, hogy a jogosulatlan vagy céltól eltérő adatkezelés csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha az elkövető ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

Ezzel szemben nem került sor vádemelésre azoknak a bíráknak, ügyészeknek a vonatkozásában, akiknek csak a neve, beosztása, szolgálati helye, tárgyaláson készült fényképe vált felismerhetővé, hiszen ezek az adatok bárki számára jogszerűen hozzáférhetők. Nem valósult meg bűncselekmény azon bírák, ügyészek sérelmére sem, akiknek nem a valós vagy aktuális lakcímét, telefonszámát tüntették fel a cikkben.

Tehát mindebből az is következik, hogy a képviselő úr által állítottakkal szemben a személyes adatok jogsértő módon történő megjelenítése önmagában bűncselekménynek nem minősül, ahhoz az is szükséges, hogy azonosításra minden tekintetben alkalmasak legyenek, és az elkövetési magatartás alkalmas legyen a jelentős érdeksérelem előidézésére.

Végül tájékoztatom a képviselő urat arról, hogy Horn Gábor képviselő úr más által hozzám eljuttatott nyílt levelében már felhívta a figyelmemet arra, hogy a szóban forgó honlapon különböző személyes adatok találhatók még jelenleg is. Ez a nyílt levél, amely tartalma szerint feljelentésnek tekinthető, megalapozhatja nyomozás elrendelését, ezért az abban foglaltak kivizsgálása érdekében megtettem a szükséges intézkedéseket.

Kérem képviselő urat, szíveskedjék elfogadni a válaszomat. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)