Felszólalás adatai

DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt másfél évben öt különböző nemzetközi, a közoktatást felmérő felméréssel találkozhattunk, ezek nemzetközi felmérések, más-más, ám nemzetközileg is elismert és autentikusnak ítélt eredményeket hoztak. Több mint 40 oktatási rendszer, ország összehasonlító vizsgálata bizonyítja ezt.

Ilyen az olvasást, elsősorban az olvasás vizsgálatát vizsgáló úgynevezett PIRLS-felmérés vagy éppenséggel a természettudományokra nagyobb hangsúlyt fektető TIMSS-, a közvélemény előtt is talán legismertebb PISA- vagy az OECD-országokban az OECD által készített felmérés. Emellett számos hazai, nemzetközi viszonylatban is a helyét megálló felmérés látott napvilágot, és történnek meg ezek.

Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar oktatásügy, ezen belül a magyar közoktatás teljes és általános helyzetére ezekből a felmérésekből végkövetkeztetést levonni nem lehet, ugyanakkor nagyon fontos irányjelzők. Ennek ismeretében mondom el a részleteket. A TIMSS - tehát amelyik a természettudományokkal foglalkozó felmérés leginkább - 2007-es vizsgálatában a magyar tanulók nemzetközileg a 4. és 8. évfolyamon kitűnően teljesítettek, csak távol-keleti országok eredményei haladják meg szignifikánsan az ő eredményeiket.

(14.50)

Itt valamivel több mint negyven oktatási szisztéma összehasonlításáról volt szó. A 4. évfolyamon az eredmények nem változtak jelentősen a korábbi, 2003-ashoz képest, de az 1995-öshöz képest szignifikánsan, 28 ponttal magasabbak.

A matematikavizsgálat esetében a negyedikes magyar tanulók a nemzetközi átlagnál 2007-ben is jobban teljesítettek, de ezzel az eredménnyel nem tartoznak a legjobban teljesítők egyharmadába. A nyolcadikos tanulók eredménye is magasabb a nemzetközi átlagnál, rangsorban előrébb szerepelnek a negyedikeseknél, statisztikailag bizonyítható módon csak néhány távol-keleti ország ért el a magyar nyolcadikosoknál jobb eredményt.

Az olvasásra hangsúlyt fektető, úgynevezett PIRLS-felmérés 2000-ben és 2006 áprilisában a világ több mint negyven országában ugyanazon módszer szerinti felmérést jelentett. A tízévesek - nálunk ez a 4. évfolyamos általános iskolásokat jelzi - olvasását vizsgáló mérésben az összehasonlításban, hiszen 2006-ban is részt vettek már ilyen vizsgálatban, a tízéves hazai diákok nagyon jónak tekinthető eredményt értek el, az élmezőnyben szerepeltek.

A PISA, amely legutóbb 2006-ban került felmérésre, 57 ország közül Magyarországot a 19-23. helyre rangsorolta, az OECD-országokat figyelembe véve a 13-17. helyre került. Itt egypontos javulás - gyakorlatilag nem szignifikáns javulás, de nem romlás - az, ami megfigyelhető.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Szeretnék néhány mondatot mondani a hazai felmérésekről, és főleg az idegennyelv-tudásról. Számszerűsíthetően fontos eredményeket mutatnak az idegennyelv-tanulással kapcsolatos eredmények: az összes középfokú nyelvvizsgát tevők 42 százaléka középiskolás, míg a felsőfokú nyelvvizsgát tettek között még magasabb arányban, 47 százalékban vannak középiskolások. Sikeresen szerepeltek a nemzetközi összehasonlítású nyelvvizsgákon is.

Azt kell mondanom tehát, hogy a hazai és nemzetközi felmérések eredményeként a magyar tanulók eredményei vagy javultak az elmúlt öt évben, vagy romlást nem mutattak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)