Készült: 2024.09.21.10:03:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

213. ülésnap (2009.05.25.), 18. felszólalás
Felszólaló Tukacs István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:04


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a napirend előtti hozzászólásom témáját megjelöltem, arra gondoltam, hogy a munkahelyek megtartásának támogatása és a munkahelyek megtartása mint cél nagy egyetértést fog élvezni itt a Házban a következő időszakban is, hiszen nagy egyetértést élvez mindazok körében, akik ezt igénybe veszik; talán jóval nagyobb egyetértést, mint az előzőekben itt megvitatott adóelképzelések.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint bizonyára mindannyian tapasztalták, a tavalyi év végi pénzügyi válság után hazánkban is elsősorban a válságágazatokban, majd a hozzájuk kapcsolódó beszállítói körökben, később majdnem mindenütt drámai helyzet állt elő. Nagyon sok ágazatban - különösen a gépkocsigyártásban, a háztartási elektronikában, a gépiparban, az építőiparban - állt elő olyan helyzet, amikor minden vállalkozás azon gondolkodott, hogyan próbálja meg a túlélését biztosítani.

Ebben kétféle utat követtek. Az egyik út szinte minden esetben az volt, hogy csökkentették a költségeiket, és ez bizony keserves következményekhez, elbocsátásokhoz vezetett. Ennek a jeleit láttuk a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon is. A másik oldalról pedig görcsösen igyekeztek azon, hogy megpróbálják megtartani a piaci pozícióikat, megrendeléseiket, ezáltal is megpróbálva biztosítani a fennmaradásukat.

(14.00)

Ezenközben azonban szinte kivétel nélkül megfogalmazták a kormányzati szerepvállalás, a munkahelyek megtartásához szükséges kormányzati segítség igényét.

A munkahelymegtartó támogatás három körnek volt nagyon jó. Egyrészt nyilván azoknak, akik munkában maradtak, hiszen nem a különféle támogatásokból, hanem munkabérből élhettek, amelynek összege nyilván több volt, mint bármilyen álláskeresési támogatás, járulékbefizetéssel és jogosultságokkal járt együtt. Jó volt természetesen a vállalkozásoknak is, hiszen a vállalkozások megtarthatták azokat az embereket, akik begyakorlottságuk, tudásuk, tapasztalatuk révén a későbbiekben egy jobb piaci helyzetben nem lettek volna pótolhatóak. És természetesen jó volt a kormányzatnak is - egyébként mindannyiunknak -, hiszen minden kapukon belül maradó ember, aki dolgozik és munkabért kap, sokkal jobb helyzetben van, minthogyha a munkanélküliek táborát szaporítaná.

Ezek a munkahelymegtartó támogatások, az úgynevezett OFA-támogatással indultak, ez 6 milliárd forintot jelentett, és bár megjelenésekor is sokan illették kritikával a kiírás módját, az elbírálás ütemét, ez a keret igen hamar betelt. Ezt követte a regionális munkaügyi központok mintegy 10 milliárdos támogatása, nagyjából az OFA-hoz hasonló kiírási feltételekkel, és azt kell mondanunk, hogy a vállalkozások körében nagy - ha idézőjelben lehet ilyent mondani - népszerűségnek örvendett.

Tisztelt Ház! Ha feltesszük azt a kérdést, hogy nagy volt-e a politikai egyetértés abban, hogy meg kell tartani az embereket a munkában, akkor azt mondom, igen, bár hadd említsek két dolgot. Az egyik: természetesen voltak olyan szakmai vélekedések is, amelyek azt mondták, hogy olyan társaságokat támogatni, amelyek nem piacképesek, nem kell. Egyszerűbben fogalmazták meg ezt a véleményüket: aki meg akar halni, azt hagyni kell meghalni. Természetesen ezzel a változattal nem azonosulhatott sem a kormányoldal, sem pedig a munkahelymegtartó támogatásokat kiírók.

A másik oldalról természetesen vannak, akik - hogy úgy mondjam - éppen ellenkező szemszögből bírálják ezt a támogatási rendszert, és próbálják bizonyítani azt, hogy nem működik, nem elég hatékony. Köztünk ül az a képviselőtársunk is, aki egyébként ezt úgy teszi, hogy a saját választókerületében működő, több száz embert foglalkoztató üzem 400 millió forint ilyen típusú támogatást nyert el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a támogatások nem ingyen voltak. Ezek a társaságok, amelyek igénybe vették, azt vállalták, hogy továbbra is foglalkoztatják a dolgozókat. Ezért tehát azt szeretném megerősíteni, és nyilván a kormányzatnak is arra hívni fel a figyelmét, hogy a folytatásban az úgynevezett 4+1-es oktatással, képzéssel együtt járó támogatásban biztosítani kell, hogy gördülékeny, gyors pályázati lebonyolítással ezek a munkahelymegtartó eszközök megmaradhatnak, hiszen ez szolgálja mind a munkavállalók, mind pedig a nagy közösség, tehát hazánk érdekeit is.

Nagyon köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai