Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt 2003-ban fogadta el a parlament, és tavaly január elsején lépett életbe. Azóta a törvény szövege már öt alkalommal változott. A legnagyobb mértékű változtatásra tavaly decemberben nyújtott be törvényjavaslatot a kormány. Az általános vita során akkor is elmondtam, hogy noha a törvény egyéves alkalmazása kapcsán felmerült igények kielégítését kellene szolgálnia a törvénymódosítás-tervezetnek, az alaptörvény néhány hiányosságát az akkori törvény-előterjesztés továbbra sem kívánta pótolni.

Most ugyanez elmondható, annak ellenére, hogy a jelenlegi törvényjavaslat is sok módosítást tartalmaz. Az igazi törvényi hiányosságok a jelenlegi törvénymódosításból is kimaradtak, pedig ezek a törvény hatálya alá tartozó jogterületek lennének. A törvény 2. §-a kodifikálja a törvény hatályát, amely nevesítetten kiterjed két olyan MVH-hatáskörre, amelyekre viszont a törvényi szabályozás sem korábban, sem a mostani szabályozás kapcsán nem tér ki. Melyek ezek? Az egyik ezen törvényben nem szabályozott igen fontos MVH-hatáskör, az MVH-nak mint intervenciós hatóságnak a törvényi kötelezettsége és az intervencióval kapcsolatos feladatköre. A másik, hasonlóan fontos és a törvényben hasonlóan mellőzött MVH-hatáskör a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségek és feladatok köre, amelyet pedig a törvény 2. §-ának d) pontja az MVH hatálya alá és ezáltal a törvény hatálya alá rendel.

Nem tekinthető véletlennek, hogy most már csaknem két év gyakorlatában éppen ebben a két, a törvény által nem szabályozott MVH-hatáskörben mutatkozik a legtöbb zavar és bizonytalanság. Ezeket a szándékosan lyukasan hagyott törvényi helyeket érdemes közelebbről is megvizsgálnunk. Tavaly a törvény hatályát rögzítő 2. § részletes indoklása szó szerint így fogalmazott: “A tárgyi hatály megegyezik a 81/2003. kormányrendelettel az MVH hatáskörébe utalt támogatásokkal kapcsolatos feladatokkal.ö Nézzük tehát a törvény tárgyi hatályát megfogalmazó 81/2003. évi kormányrendeletet!

A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdését idézem: “Az MVH ellátja az egyes közösségi termékpálya-rendtartások szabályozási eszközeinek működésével kapcsolatos feladatokat.ö Majd a 2. § (2) bekezdésének c) pontja az MVH hatáskörébe és ezáltal a törvény hatálya alá rendeli, visszajátssza “az intervenciós rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokatö. Miután a kormányrendelet az intervenciós rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat egyértelműen a törvény hatálya alá rendeli, némiképp meglepő a törvény 45. § (1) bekezdésének c) pontja, amely ezt a törvényi feladatot újra visszautalja a kormány hatáskörébe: “Felhatalmazást kap a kormány, hogy az intervenció szabályait kormányrendeletben szabályozza.ö Következésképpen ez az MVH-kulcsfeladat, az MVH mint intervenciós hatóság törvényileg szabályozatlan maradt. Ráadásul a visszautaltságból születő 102/2004. évi, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek intervenciójáról szóló kormányrendelet még egy kormányrendeleti szinten elvárható szabályozást sem ad. Pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyik Achilles-sarkát jelentő intervenciós felvásárlási rendszer ennél az oda-vissza utalásos szabályozás kijátszásánál többet érdemelt volna, hiszen az ebben rejlő termelői, piaci és feldolgozói biztonságot a termékpályák szereplői egyöntetűen várták és várják mind a mai napig. Ma már elmondhatjuk, nemhogy az intervenciós felvásárlás, de még annak törvényi háttere sem született meg ez idáig Magyarországon.

Az előterjesztő képviselője a mezőgazdasági bizottság ülésén azt mondta, hogy a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja, és döntően eljárási, technikai jellegű kérdéseket foglal magában. Pedig ha egy kicsit beleolvasunk, kiderül, hogy bőségesen vannak benne olyan módosítások, amelyek nem kapcsolódnak a Ket.-hez, ahogy már a bizottsági véleményben is elmondtam.

Nézzük csak a 8. §-t! “(1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az MVH-törvény 3. § a-c), valamint i-k) pontjai, a 4-5. §-ai, a 14. § (1)-(2) bekezdése, a 17. § (3)-(4) bekezdése, a 18-19. §-ai, a 21-28. §-ai, a 30-34. §-ai és a 37. §, valamint az azt megelőző alcím.ö - tehát amiről Herényi Károlytól is hallottunk. Mindössze három sorral a törvénynek mintegy 21 paragrafusát törli el, illetve módosítja a 37-ből. Talán nem is módosítani kellett volna, hanem egy új törvényt megalkotni.

Engedjék meg, hogy a szintén eltörlésre kerülő, az eljárás költségeit taglaló 37. § (1) bekezdését idézzem: “Ha a törvény másként nem rendelkezik, az MVH által lefolytatott eljárás költségeit az állam viseli.ö Ezt a következőképpen indokolták: “Az MVH-nak nincs meg a költségvetési fedezete a Ket. 153. §-ában felsorolt eljárási költségek viselésére.ö Érdekes módon például a 37/B. §-ban említett ügyfelek nem hivatkozhatnak fedezethiányra, amennyiben nem tudják az esetleges mulasztási bírságot megfizetni.

Összegezve azt mondhatom, amit már a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor is említettem, hogy ezt az immár darabjaira szedett törvényt nem érdemes tovább toldozni-foldozni, célszerűbb lenne egy újat alkotni helyette, amely a már említett hiányosságokat pótolja, visszásságokat kiküszöböli, és egyúttal megfelel az európai uniós elvárásoknak is.

Köszönöm a figyelmet.