Felszólalás adatai

Ehhez a javaslathoz viszonylag röviden szeretnék hozzászólni, egy fontos pontosítást, illetőleg két kiegészítést szeretnék mindösszesen hozzáfűzni. Az egyik: rögtön itt a szándékos bűncselekmény miatti jogerős szabadságvesztésre ítéléséről van szó. Az általános, illetve részletes indokolásból kitűnik ugyan, de megint ugyanaz a hiba, mint az előző törvényjavaslatnál, az előző napirendi pontnál, hogy ne az általános vagy részletes indoklásból derüljön már ki az, aminek egyébként a normaszövegben lenne a helye.

Itt arra gondolok, hogy egy gondolatjelben érdemes lenne belefűzni, ami egyébként jogvégzett ember számára egyértelműnek tűnhet, de amúgy meg félreérthető vagy rosszabb esetben félremagyarázható, miszerint, ideértve a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést is, hiszen a jogászok jól tudják, hogy akit végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, az a próbaidő időtartama alatt büntetett előéletűnek minősül, azonban ezt egy jogban járatlan ember nem kell hogy tudja, nyilván az emberek nem is tudják. Így nehogy azt feltételezzék, hogy ismételt kiskapukat akarnak megteremteni a parlamentben a politikusbűnözők számára, vagy legalábbis nem minden kiskaput akarnak bezárni.

Ráadásul értem én egyébként Szekó képviselő úr aggályait, hiszen őt majdnem minden bíróság előtt feljelentették már valósnak vagy valótlannak vélt indokokból. Ennek valóban gátat kellene szabni, ez igaz, de felhívnám arra a képviselő úr figyelmét, hogy az előzetes megmentesítés szabályait nem ennél a törvényjavaslatnál kell módosítani, hanem akkor a büntető törvénykönyvnek a meghatározott szakaszait kell megnyitni, hiszen az előzetes mentesítés szabályainak a megváltoztatása, módosítása, pontosítása a büntető törvénykönyvben kell hogy szerepeljen, ott van a helye, és nem az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításánál.

Felhívnám még a figyelmüket a 3/A. §-ra is, amikor is ugye tulajdonképpen a politikai pikszisből kieső vagy éppen kiesni készülő képviselőnek kötelezettségként írják elő, hogy a jogerős ítéletről az ítélet kézhezvételétől számított három napon belül tájékoztatnia kell a választási bizottságot, a közgyűlést, a képviselő-testületet, illetőleg a megyei vagy fővárosi kormányhivatalt.

Azért gondoljuk ennek az életszerűségébe úgy mélyebben egy kicsit bele: mi érdeke fűződik ehhez a képviselőnek, aki lehet, hogy pár nap múlva vagy néhány hét elteltével csak volt képviselő? Azt javasolnám önöknek, hogy akár ebben a törvényben, vagy ha követni akarom a saját logikámat, akár egy másik idevonatkozó törvényben, mondjuk, a bíróság számára írnánk elő kötelességként, hogy küldje meg az ítéletet, küldje meg a jogerős ítéletet a képviselő-testületnek, a közgyűlésnek, a kormányhivatalnak vagy a választási bizottságnak.

Mi van, ha a képviselőnek nem akaródzik tájékoztatni saját akaratelhatározásából, saját szándékából az itt felsorolt szerveket, illetőleg személyeket, hiszen úgy gondolja, hogyha nagy szerencséje van, nagyobb településen él, és korábban már sikerült megúsznia annak a nyilvánosságra kerülését, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban, úgy gondolja, úgy gondolhatja, feltételezheti, hogy a szerencséje még kitarthat egy darabig, és az egészet elsunyizhatja, elsunnyoghatja, és a világon semmi bántódása nem eshet, mert ha az egész titokban marad, akkor megússza, és már valójában méltatlanná válása után, a jogerős ítélet meghozatala után is folytathatja dicstelen tevékenységét?

Amire pedig nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmüket, hogy gondolkozzanak el ezen, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, úgyis önök fogják meghozni a végső döntést; mi itt kibeszélhetjük éppen a tüdőnket meg kitehetjük szívünket, lelkünket, ha önök azt nem találják elfogadásra vagy megfontolásra érdemesnek, úgyis csak pusztába kiáltott szó marad. Ha tovább akarjuk javítani, amire egyébként nagyon-nagyon nagy szükség lenne, nevezetesen a politikába vetett hitet meg a politika hitelességének visszaadását, a politikusok iránti bizalom növelését fontosnak tartjuk, akkor akár nem feltétlenül a szabadságvesztés jellegű büntetésekhez is fűzhetnénk súlyosabb jogkövetkezményeket.

(19.10)

Itt csak vitaindítóként arra gondolok, hogy például megfogalmazhatnánk egy olyan rendelkezést is, amelynek az a lényege, hogy a közbizalom vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetén - akár bővíthetnénk is a sort, bizonyos vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatban, az előbb sikkasztás és egyebek is elhangzottak -, ha bármilyen büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet születik, akkor az önmagában, az ítélet súlyosságától függetlenül eredményezze a méltatlanná válást. Ebben az esetben ha valaki a közbizalom vagy a közélet tisztasága ellen követ el olyan bűncselekményt vagy vagyon elleni bűncselekményt követ el, amelyből kifolyólag sem végrehajtandó, sem végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre nem ítélik, hanem megússza enyhébb büntetőjogi következménnyel - mert addig büntetlen előéletű volt, és egyéb különböző nyomatékos enyhítő körülmények állnak fenn a személyével és az elkövetett cselekménnyel kapcsolatban -, akkor lehet, hogy egy komolyabb pénzbüntetéssel mint főbüntetéssel megússza ezt az eljárást, de a közélet vagy a képviselői munkája, képviselői hivatása szempontjából már ekkor is méltatlanná válik, hiszen ha valamifajta vesztegetési ügybe keveredik, de nem zárják börtönbe vagy nem kap felfüggesztettet, csak megússza enyhébb szankciókkal, akkor bármilyen nonszensz is, de tovább folytathatja, holott az ítélet súlyosságától függetlenül valójában egy normális erkölcsi mérce meg egy normális politikai gondolkodás, emberi értékrend szerint ezzel már méltatlanná vált tisztségének a betöltésére, tisztsége vagy munkája folytatására. Hiszen ha őt bent hagyjuk ebben az esetben is a hivatalában, ha ezt nem rendezzük megfelelően ebben a törvényjavaslatban, akkor joggal gondolhatják azt a választópolgárok, amit az elmúlt 22 évben már nagyon sokszor megtapasztaltak és teljes joggal éreztek, hogy kecskékre bízunk káposztát.

Ennek a megfontolását kérem önöktől és ennek a megváltoztatását akár módosító indítványok, akár kapcsolódó módosító indítványok vagy bizottsági javaslatok formájában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)