Felszólalás adatai

Viszont ebben az esetben mindenképpen fontosnak éreztem rámutatni, és erre egyébként Z. Kárpát Dániel képviselőtársam a legjobb példa, aki a legkeményebb kritikával szokta illetni az Európai Uniót, és ő is elismerte, hogy ez a rendszer egy jó irányba tett lépés, és hasznos lehet a magyar hatóságok, a magyar állampolgárok számára. Egyébként egyfajta védelmet is jelent, mondjuk, egy idelátogató munkavállalóval szemben, egy gyors és hatékony szűrést jelent arra vonatkozóan, hogy neki a megfelelő képesítési követelményei megvannak-e arra az adott állásra, vagy egyéb korlátozó intézkedés hatálya alatt nem áll-e.

Tehát mindenképpen fontos leszögezni, hogy ez egy jogi együttműködés, amelynek az alapja - ahogy elhangzott - az az IMI-rendelet, amely rendeletként közvetlen hatállyal bír, viszont ehhez a rendszerhez, ami egy informatikai keretet ad az együttműködésnek, különböző irányelvekkel kerülnek hozzácsatolásra azok az információkörök, tehát azok a különböző területek, amelyeken ezt alkalmazni lehet. Ilyen formában természetesen ez később bővíthető is, és ahogy azt egyébként szintén Z. Kárpát képviselőtársam elmondta, még bővíteni is lehetne a jövőben.

Azt is elmondtuk, volt szerencsém az európai ügyek bizottságában felszólalni - a bizottság erre lehetőséget nyújtott, bár jómagam az alkotmányügyi bizottság tagja vagyok -, és ott elhangzott és szintén kértem, hogy az irányelvek esetében, ahol az átültetés lehetősége a Magyar Országgyűlésen nyugszik, úgy is fogalmazhatnék, hogy egy tól-ig tartományban a magyar jogalkotásnak is lehetősége van eldönteni, hogy milyen módon építi be a magyar jogrendszerbe ezeket az irányelveket. Ezekben az esetekben, én minden fórumon elmondtam, hogy a maximális nemzeti érdekek védelmét várjuk el, és olyan szabályokat, amelyek a tól-ig tartományban inkább ahhoz a részhez közelítenek, amelyek Magyarország érdekeit leginkább szolgálják.

(16.20)

Sok esetben ez nem így valósult meg, akár a menekültügyi szabályozások esetében is elég kritikát fogalmaztunk meg. Ezt egyébként Navracsics miniszter úrnak is elmondtam, és ő is ígéretet tett arra, hogy a hivatalban próbálja majd ezt a mentalitást közvetíteni. Ugyanezt kérném egyébként a jelen lévő Külügyminisztériumtól is és a külügyminisztériumi államtitkártól. Azt szeretném kérni, hogy ha olyan joganyagok kerülnek önökhöz, ahol egy irányelvet át kell ültetni, akkor következetesen, a magyar érdekek szempontjából legszigorúbb módon tegyék azt.

Amit viszont ebben a rendszerben, ha itt a részletekre rátérünk, ki kell emelni, hogy itt a szolgáltatási tevékenységekről szóló törvény, ami a magyar szabályozást már eddig is megteremtette, csak ennek a kiegészítésére kerül, itt legfőképpen én úgy érzem, vagy ahogy én ezt áttekintettem, azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor a magyar hatóságok kapják a megkereséseket, ezt bizonyos szempontból érteni is lehet. Viszont én némi ellentmondást érzek vagy nem volt számomra teljesen tiszta a jelen javaslatban, ami a 4. §-ban szabályozásra kerül, a 4. §-nak is, ahol a szolgáltatási törvény 41. §-át módosítják, a (3) bekezdés c) és d) pontja esetén merül fel. Itt a köztartozásokról, egy magánszemély köztartozásáról beszélünk, annak a fennállásáról, vagy egy cégnek a csőd- és felszámolási eljárásáról vagy végelszámolásáról, illetőleg jogutód nélküli megszűnéséről.

Itt a magánszemélyek esetében magyarországi lejárt köztartozásról beszél a törvény. A cégek esetében a "magyarországi" kitétel nem kerül be, itt egy vagylagos kitétel van. Tehát a cégek esetében a csőd- és felszámolási eljárás nem csak Magyarország területére terjed ki. Itt most vagy mindkettő esetében indokolt lenne ezt betenni, vagy amit én javasolok inkább, egyik esetben se kerüljön egyfajta területi megkötés, és jó lenne, ha ez olyan formában kerülne - ez lehet, hogy már egy hosszú távú kodifikáció - megfogalmazásra, amiből az derülhet ki, hogy ez egy magyar hatóság számára is ugyanúgy kölcsönösen nyitva áll, ami elméletileg ma is megvan, én tudom, hogy egy külföldi hatósághoz forduljanak, de úgy gondolom, hogy amikor a jogalkalmazó hatóságok kinyitják ezt a törvényt, akkor talán könnyebben tudnák ezt alkalmazni, ha egységes szabályrendszer lenne a megkeresések és a megkeresések teljesítése vonatkozásában.

Itt úgy érzem, hogy ebben némi anomália vagy ellentmondás figyelhető meg. Ha természetesen ez tudatos, akkor erre majd várnék valamilyen formában egy tájékoztatást, amennyiben itt esetleg korrekcióra szorul, akkor erre egyébként egy módosító javaslatot is benyújtottam.

Tehát szó, ami szó, azt szeretnénk, ha ez a rendszer egyrészről kibővítésre kerülne, másrészről hatékonyan alkalmazásra kerülne a magyar hatóságok részéről. Nem bukna meg az alkalmazása azon - elhangzott, hogy tán 130 megkeresésre került sor az elmúlt időszakban. Én ezt még nagyon alacsonynak tartom. Nyilván a hatóságainkat is rá kell venni arra, hogy éljenek ezzel a módszerrel, és éljenek ezzel a lehetőséggel, ezzel megkönnyítve egyébként az állampolgárok életét és lehetőségeit is, és önmagukat is megvédve attól, hogy mondjuk, nem megfelelő információkhoz jussanak.

Szó, ami szó, azt szeretnénk, ha akár az IMI-koordinátor, akár a Külügyminisztérium, ha már hozzájuk tartozik ez a törvény, és ők hozták ide be, akkor megfelelő tájékoztatással is éljenek a magyar hatóságok felé. Egyúttal, talán utolsó kérdésként én államtitkár asszonytól kérdezném is, hogy erre esetleg a múltban milyen lépések történtek, mármint a magyar hatóságok tájékoztatására, és milyen módon kívánják esetleg a jövőben a magyar közigazgatás részére is nagyobb körben elérhetővé és használhatóvá tenni ezt a rendszert, amely, valljuk be, végre olyan lehet, ami az Európai Uniónak valamiféle előnyét is kecsegteti, és higgyék el, hogy ha ezt mi, jobbikosok mondjuk, akkor talán ezt el is lehet fogadni, és úgy gondolom, hogy ez egy olyan rendszer, amely valóban a magyar állampolgárok előnyére is válhat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)