Felszólalás adatai
| 168. ülésnap (2012.03.05.), 56. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Simon Gábor (MSZP) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:06 |
Felszólalások: Előző 56 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányzat lassan kétéves felelősségteljes munkájának egyik nagy és világraszóló produkciója a Malév csődbe vitele volt. A 66 éve üzemelő nemzeti légitársaságot sikerült egy tollvonással felszámolni, és ezzel Magyarországot is ilyen módon lesöpörni a térképről. Ezzel a lépéssel sikerült pillanatok alatt több ezer család mindennapi megélhetését jelentősen veszélybe sodorni vagy ellehetetleníteni. A csőd bejelentésével egy időben sajnálatos módon azonnal megszűnt 2600 Malév-dolgozó munkája. Ha a mindennapokat nézzük, akkor ez az intézkedés több ezer család mindennapi megélhetését érinti. Mondjuk azt, hogy egy kisvárosnyi ember került létbizonytalanságba és egyfajta lehetséges szociális válságba.
Ennél még súlyosabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy milyen további negatív hatásai vannak a nemzeti légitársaságunk gyors felszámolásának. Előzetes hírekkel szemben a Malév leányvállalatainál is megkezdődtek a drasztikus leépítések. Sorra jelentik be, hogy nincs más választásuk, mint az, hogy már évtizedek óta ott dolgozó, jól képzett munkavállalóikat az utcákra küldik. A földi kiszolgálást végző Malév Ground Handling 75 százalékos, a repülőgép-karbantartó Aeroplex pedig 50 százalékos leépítést tervez az első körben. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a cégeknél is még többen vesztik el a munkahelyüket.
A napokban jelentette be a Budapest Airport, hogy a Malév-csőd következtében egy csoportos létszámleépítésre kényszerül, mert elveszítette a Malév által bérelt irodákat, helyiségeket, parkolókat, és kiesett a budapesti javítóbázis is, továbbá elveszített másfél millió átszálló Malév-utast. A kényszerű, 250 reptéri dolgozó elbocsátása a Budapest Airport dolgozóinak körülbelül 20-25 százaléka. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a reptér, a Malév és az őket háttérben kiszolgáló vállalkozásokban a foglalkoztatottak jelentős része a főváros XVIII. kerületében él, akkor már egy súlyosabb helyzet előtt állunk, mint azt a kormányzat állítja. A kerületben élő több száz család sorsa került most veszélybe, akik kormányzati segítséget várnak.
Ez számomra - mint a XVIII. kerületben dolgozó országgyűlési képviselőnek - elfogadhatatlan, éppen ezért felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a csődbe ment Malév-dolgozók sorsa, hogyan fognak új munkát találni. Vannak-e olyan elképzelések, amelyek az állásba kerülésüket segítik? Vannak-e olyan elképzelések, amelyek a pilóták mellett a légi kísérők, a karbantartók, az irodai alkalmazottak vagy egyéb kiszolgáló szolgáltatásban alkalmazottak sorsára választ adnak?
Ezért kérdem a tisztelt államtitkár urat, hogyan segíti a kormányzat a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül alkalmazott Malév-munkavállalókat abban, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a saját dolgozóik? Mikor teremti meg a kormányzat, hogy a Bérgarancia Alapból a bajba jutott kölcsönzött munkavállalók is részesülhessenek? Mennyibe kerül mindezen lépés a vállalkozásoknak, az államnak, amelyet a kormányzat meg kíván tenni? Államtitkár úr, mint XVIII. kerületi lakos is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) várom az ön válaszát.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
Felszólalások: Előző 56 Következő Ülésnap adatai