Felszólalás adatai

Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1868. június 18-án született Kenderesen középbirtokosi család ötödik gyermekeként. Alapiskoláit Kenderesen és Debrecenben, gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte, ahol eltökélt szándéka lett, hogy haditengerésztisztnek tanul tovább. 1882-ben a birodalom egyik elitiskolájába, a Fiumei Haditengerészeti Akadémiára nyert felvételt.

Szolgálatát a vitorlás Radetzky fregatton kezdte, majd 1892 és '94-ben mint beosztott tiszt vett részt a Saida kelet-ázsiai és óceániai útján. 1900-ban sorhajóhadnagy, 1908-1909-ben a Taurus parancsnoka volt. Mint korvettkapitány, Ferenc József osztrák császár és magyar király szárnysegédje lett. 1914. január 20-án érte el a sorhajó-kapitányi rendfokozatot. Az I. világháború kitörésekor a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a flotta egyik legkorszerűbb egysége, a frissen épült Novara gyorscirkáló kapitánya lett.

1917. május 15-én vezetésével a Novara és más cirkálók, valamint a Balaton és a Csepel torpedórombolók áttörték az otrantói záróövet, ahol számos ellenséges hajót süllyesztettek el. A visszaúton megütközött egy antant hajórajjal. A harcban maga Horthy is fej- és lábsérülést szenvedett, de sebei ellátása után hordágyon a parancsnoki hídra vitette magát, ahonnan addig irányította a csatát, amíg el nem vesztette eszméletét. Már ekkor, a csatatereken megmutatkozott az az elszántság és hazaszeretet, amely később politikáját is mélyen áthatotta.

A háború után visszavonult kenderesi birtokára, miközben hazájában a liberális és nemzetromboló Károlyi Mihály és kormánya, majd a patkányköztársaság a sokat szenvedett országot még kilátástalanabb helyzetbe sodorta. A Tanácsköztársaság idején csatlakozott a Szegeden zajló ellenforradalmi szervezkedéshez.

A proletárdiktatúra bukása idején, 1919. augusztus 18-án a Szövetséges Katonai Misszió előtt jelentette be, hogy amint arra engedélyt kap, négy napon belül tényleges haderővel rendelkezik, és helyreállítja a rendet Magyarországon. Csapataival az antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult, főhadiszállását pedig Siófokon rendezte be.

A diktatúra bukása után, 1919. november 16-án Horthy a viseletéről darutollasnak nevezett haderő élén bevonult a fővárosba. 1920. március 1-jén a Nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta. Kormányzósága alatt mindvégig a nemzet érdekét, a magyarság ügyét tartotta szem előtt. A harmadára zsugorított, kifosztott országunk életét rövid idő alatt újjászervezték, felvirágoztatták gazdaságát, kiharcolták fegyverkezési egyenjogúságát, az ellopott területek egy részét pedig visszaszerezték. Közép- és felsőfokú oktatási rendszerünk, közigazgatásunk ekkor került a világ élvonalába.

És mit látunk most, tisztelt képviselőtársaim? Kormányzói hatalom helyett helytartók ülnek Magyarország élén, akik a politikai váltógazdaságra berendezkedve, egymást túllicitálva teljesítik a pénzügyi oligarchiák és háttérhatalmak politikai tömörülésének, az Európai Uniónak minden kívánságát. Olyanok, akik hol nyíltan, hol gazdasági szabadságharcot mímelve dobják oda megmaradt nemzeti szuverenitásunkat az idegen érdekköröknek.

A korábbi és jelenlegi kormánypártok és miniszterelnökök - köztük Orbán Viktorral - saját hatalmuk bebetonozására és megalomániás hatalomvágyuk kielégítésére használták fel azon erőforrásokat, amelyeknek a nemzet javát kellett volna szolgálniuk. Horthy Miklós vagyona kormányzósága alatt egyetlen fillérrel sem nőtt, míg számos, a rendszerváltást túlélő politikai matuzsálem a mai napig nem tud elszámolni hatalmas vagyonával. Horthy a nemzeti érdek mentén, mindent a magyarság ügyének szentelve kormányozta hazánk hajóját, míg az önök vitorláját idegen szelek fújják, a kormánylapátot idegen mancsok cibálják. Aktuális tehát a kérdés: és ki kormányoz ma, tisztelt képviselőtársaim?

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban. - Tállai András: Nem ti. Az biztos, hogy nem ti.)