Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ukrajnában mostanáig minden kisebbségnek joga volt ahhoz, hogy az óvodától az egyetemig szabadon az anyanyelvén tanuljon. Sajnos az oktatási törvény, amit a közelmúltban fogadott el az ukrán parlament, lényegében 10 éves kor fölött ezt a jogot megvonja, tehát az általános iskola 4. osztályától az anyanyelvű oktatás gyakorlatilag megszűnhet.

Ahogy a képviselő úr is említette, az ukrán fél érvelésének középpontjában az áll, hogy az államnyelv ismeretét segítse elő, azonban ahogy ön is megállapította, a kettőnek tulajdonképpen nincs egymáshoz köze, hiszen ahogy elhangzott, közel tíz éve érvelnek a kárpátaljai magyar szakmai szervezetek, pedagógusszervezetek azzal, hogy az ukrán nyelv metodikája, oktatásának módszere nem alkalmas arra, hogy a nem ukrán anyanyelvű diákok ezt kellőképpen elsajátítsák. Ugyanakkor viszont sajnos az oktatási hatóságok, a politikusok ezt folyamatosan figyelmen kívül hagyták. Tehát valóban az lenne a cél, hogy egy olyan oktatási metodika alakuljon ki egy rossz oktatási törvény helyett, amely elősegíti azt, hogy a nem ukrán nemzetiségűek is kellőképpen elsajátítsák az ukrán nyelvet.

Kárpátalján 71 iskolában zajlik magyarul oktatás. Ezeket az intézményeket az új törvény gyakorlatilag a létükben fenyegette meg. Félő, hogy azokra a tanárokra, akik ezekben az iskolákban tanítanak, elbocsátás vár, a kárpátaljai magyar fiatalokat pedig az identitásvesztés felé tereli az új törvény, amely jelentős mértékben leértékeli az anyanyelv értékét és használati lehetőségeit.

A kormány alapvető álláspontja az, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyekben azt tesszük, amit jelen esetben a kárpátaljai magyarok és általában a határon túli magyarok kérnek. Tehát amíg a helyi magyar közösség úgy érzi, hogy nem elégedett a helyzettel, addig mi sem mondjuk azt, hogy rendben van a helyzet. Ha azt kérik, hogy ne hátráljunk, akkor nem is hátrálunk meg. Tehát ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezéséig Magyarország továbbra is azt az álláspontot vallja, hogy nem támogatja sem azokat az ukrán kezdeményezéseket, sem azokat az Ukrajna számára fontos ügyeket, amelyeket bármely fórumon előterjesztenek. Így addig, amíg ez a helyzet nem rendeződik, addig ebben a vitában mi egyértelműen a kárpátaljai magyarság mellett tesszük le a voksot.

Magyarország kezdeményezte a tegnapi napon, október 16-án az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán, hogy az EU-Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálata történjen meg, mivel álláspontunk szerint Ukrajna súlyosan megsértette ennek a megállapodásnak a 4. cikkelye (e) pontját. Az az elvárásunk, hogy a Társulási Tanács decemberi ülésén az Európai Unió tűzze napirendre ezt a kérdést, hiszen a társulási megállapodás is kimondja, hogy Ukrajnának kötelessége a kisebbségi jogok védelme és erősítése, ehelyett azonban, úgy véljük, hogy jelen pillanatban azok durva megsértése zajlik.

A társulási szerződés megszegése szankciókat vonhat maga után, hiszen magához ehhez a megállapodáshoz egy szabadkereskedelmi megállapodás is tartozik, ami megnyitotta korábban az EU-s piacokat Ukrajna számára.

A tegnapi tanácskozás örvendetes tapasztalata volt, hogy sem Federica Mogherini főképviselő, sem Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos nem emelt semmilyen kifogást a magyar javaslat ellen, és mivel ezeket a napirendi javaslatokat az uniós Bizottság terjeszti elő, így reményeink vannak arra és úgy készülünk, hogy az ukrán oktatási törvény ügye napirenden lesz decemberben a Társulási Tanács ülésén.

Végezetül szeretném leszögezni, hogy továbbra is nyitottak vagyunk a kétoldalú viszonyban bármilyen konzultációra, azonban ennek fontos előfeltétele az, hogy Ukrajna a kisebbségek számára sérelmes részeket visszavonja vagy felfüggessze az oktatási törvényben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(10.00)