Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. december 12-én a Magyar Országgyűlés 131 igennel, 2 tartózkodás mellett megszavazta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvénymódosítást, melyet a kormány kezdeményezett többek között azért, mert az Alaptörvény ötödik módosítása indokolttá tette. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény ötödik módosítása által a vallási közösségek egyházügyi törvény módosításával bevezetett új felosztása az Alaptörvényben is megjelent úgy, mint vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. Jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a bevett egyházak azok, amelyekkel az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb kedvezményeket nyújthat nekik.

Az Alaptörvény ötödik módosításával az Alaptörvény VII. cikkének (4) bekezdése alapján az állam a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2019. április 15-én hatályba lépő 2018. évi CXXXII. törvény a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit és a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit is érinti. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során 2019. április 15-től nem az egyházak parlamenti elismerésére, hanem a bírósági nyilvántartásba vételére kerül sor, a bevett egyház kivételével.

Mivel pedig a törvényi keretrendszer a fentiek szerint parlamenti elismerésről bírósági nyilvántartásba vételre változott, ezért az Országgyűlés módosuló szerepkörét és az eljárási szabályok változását az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat egyházakkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó alcímében is meg kell jeleníteni az alcím újraszabályozásával együtt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2019. április 15-én hatályba lépő 2018. évi CXXXII. törvény rendelkezése okán megszűnik a vallásügyekkel foglalkozó bizottság törvénykezdeményezési jogköre, de a tárgykör speciális jellege miatt indokolt, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját a jövőben is a vallásügyekkel foglalkozó bizottság  vagyis jelen pillanatban ez az Igazságügyi bizottság  folytassa le.

A bejegyzett egyházzal kötött átfogó megállapodás kihirdetése a bejegyzett egyház bevett egyházi státuszának elnyeréséhez szükséges, ugyanakkor az átfogó megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek már a megállapodás hatálybalépésétől kezdődően illetik meg, illetve terhelik a feleket. Erre tekintettel a törvényjavaslatnak az átfogó megállapodás kihirdetéséről szóló részéhez módosító javaslat nem nyújtható be. Indokolt azonban, hogy a megállapodás szövegét kihirdető törvényjavaslat és az aláírt megállapodás szövege közötti, eljárási vagy helyesírási hiba okán fennálló eltérések esetében az előterjesztőnek lehetősége legyen helyesbítési javaslat benyújtására. A HHSZ 2. mellékletének pontosítása és a 2. melléklet szerinti nem önálló indítványok felsorolásának kiegészítése szükséges a helyesbítési javaslattal. A hatályba léptető rendelkezés a 2018. évi CXXXII. törvény 2019-i hatálybalépéséhez igazodik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján kérem, hogy támogassák az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló H/4819. számú határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)