Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Azt hittem, hogy valaki más is hozzászól kétperces keretében, ezért nyomtam egy normál hozzászólást, és köszönöm, elnök úr a lehetőséget. Egy dologra szerettem volna még reagálni, amíg itt van a miniszter úr. A szuverenitás kérdése nem attól függ, amiről ő beszél. Attól, hogy vannak gazdasági cégeknek különböző döntései, ez a világban mindenhol így van, de ettől függetlenül a kormánynak, a törvényhozásnak vannak eszközei, hogy ezeket a döntéseket befolyásolják, esetleg megakadályozzák. Ha jól emlékszem, volt a Belügyminisztériumnak egy előterjesztése, ami arról szólt, hogy magyarországi beruházásokat, befektetéseket nemzetbiztonsági szempontból is minősíthessenek; ami vitatható, akkor sok ellenzéki kritika is elhangzott, alapvetően egyébként a gondolat nem unikális, sok országban van ilyen lehetőség, hogy az adott kormány minősítsen egy-egy beruházást, hogy ez mennyire van összhangban a nemzetbiztonsági érdekeinkkel.

Tehát, amikor mi arról beszélünk, hogy igenis van szuverenitást, magyar nemzeti szuverenitást érintő aspektusa annak, hogy egy Budapest-Belgrád vasútvonalról egyezik meg 750 milliárd forintos hitel nagyságrendben a magyar kormány  mert igenis látjuk, hogy a világban hány helyen a kínai forrás, a kínai hitel hogyan próbál befolyást vásárolni, hogyan próbál geopolitikai előnyre szert tenni a források által, ezer példát lehetne mondani , akkor igenis, szerintem jogos ez a felvetés. És lehet erre világos magyarázatot adni, lehet persze azt mondani, hogy na, de hát a németeknél is így van, meg a nem tudom, kiknél, akiket még felsorolt miniszter úr, na de engem ez kevésbé érdekel.

Engem az érdekel, hogy Magyarországon mi ennek a hatása, hogy a magyar kormány felkészülte erre a helyzetre.

És ugyanez igaz adott esetben Oroszországra, de lehet más ország is, amelynek vannak ilyen ambíciói. Igen, ezek a kérdések is érintik a magyar nemzeti szuverenitást, és pontosan azért, mert önök mindig csak abban az aspektusban, abban a kontextusban beszélnek szuverenitási kérdésről, ami az Európai Uniót érinti, soha nem beszélnek ilyen más aspektusokból. Talán pont ezért alakul ki az a kép, hogy esetleg az önök elköteleződése értékalapon az euroatlanti együttműködés iránt csökkent az elmúlt években, vagy mindenféleképpen mondható, hogy változást hozott a külpolitikában.

A másik, hogy miniszter úr kioktatón a figyelmembe ajánlotta, hogy Trump beszédeit pontosan kell nézni, és nem mondott olyat az elnök, hogy elavult szervezetnek, vagy pontosabban: nem ilyen értelemben mondta, hogy elavult szervezetnek gondolja a NATO-t. Nézzék, én úgy látom, hogy ha csak beütöm itt az internetre  most nem akarnék angolul felolvasni önöknek jó pár cikket, gyorsan megtettem , szinte nincs olyan cikk, ami nem arról szól, hogy Trumpnak negatív a véleménye a NATO-ról, és akkor most ezt leegyszerűsítem, hogy ne húzzam jobban az idejüket. Tehát azt mondani, hogy a Trump az elejétől örök fanja volt a NATO-nak, és mindig arról beszélt, hogy ő szeretné megújítani, megerősíteni ezt a szervezetet, ez, azt gondolom, hogy nem igaz. Ezt ön mint volt NATO-nagykövet, pontosan tudja, még akkor is, ha nem mondhatja el, vagy arra kérem, ne is mondja el, mert mondja ugyanazt, amit a minisztere mondott.

Tehát magyarul, nagyon jó ez, hogy mindig abból a beszédből idézünk, ami éppen alátámasztja a saját hozzászólásunkat, de alapvetően mégiscsak a világban valahogy a biztonságpolitikával foglalkozó szakértő politikusok és diplomaták között az az érzés alakult ki és erősödött meg, mintha a NATO tekintetében Trump mégsem a legnagyobb támogatóként lépett volna fel. És erre reagált egyébként az amerikai kongresszus is azzal a határozatával, amit már az imént idéztem, és ezért most megkímélem államtitkár urat, hogy ezt megismételjem. Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.)