Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban viszonylag kevés ügy van, amit, azt tudom mondani, hogy ciklusokat átívelően egyetértés övez, a Nyugat-Balkán integrációja ilyen. Ellenzéki és kormánypárti képviselők mindig töretlenül támogatták azt, hogy azok az országok, amelyek akár közvetlen, akár egy picit távolabbi szomszédaink, de a Nyugat-Balkánon helyezkednek el, minél hamarabb az euroatlanti integrációs szervezetek tagjai legyenek.

(10.20)

Valamennyi külügyi témával foglalkozó képviselő, illetve külügyminiszter, külügyi államtitkár, és ahol szükséges volt, nyilván ott a honvédelmi miniszterek, honvédelmi államtitkárok mindent megtettek azért, hogy ezek az országok minél hamarabb csatlakozhassanak akár a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. Éppen ezért örömteli  ahogy Németh Zsolt és Mesterházy Attila is mondta , hogy meglehetősen hosszú idő után, hiszen 1995-ben a békepartnerséggel indult el akkor még Macedónia folyamata, útja a NATO felé, eljutottunk a mai naphoz, amikor Magyarország végre vitatkozik erről a kérdésről, de talán nem is vitatkozik, inkább csak megbeszéljük ezt a törvényjavaslatot, és őszintén remélem, hogy azt, amit a külügyminiszter úr mondott, hogy 2020 tavaszán van arra esély, hogy valamennyi ország ratifikálja Észak-Macedónia csatlakozását a NATO-hoz, ez meg fog valósulni. Ez tényleg meglehetősen hosszú út, míg odaért ez az ország, sok-sok küzdelemmel, és valóban a preszpai megállapodás a Demokratikus Koalíció álláspontja szerint is egy fordulópont volt ebben a folyamatban. Természetesen a frakciónk támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, azaz az Észak-macedón Köztársaságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Itt Mesterházy Attila képviselőtársam volt az, aki említette, hogy persze értjük mi az érdekeket, ezek nagyon fontosak, de alapja minden ilyen együttműködésnek egy értékközösség, hogy vannak olyan ügyek, vannak eszmék, amelyeket közösen vallunk, és valóban nagyon fontos, hogy e tekintetben is megérkezett Észak-Macedónia közénk, olyan értékeket, olyan külpolitikai irányultságokat vall magáénak ez az ország végre, amely Magyarország és az észak-atlanti szövetség értékeit jelentik. 29 európai és észak-amerikai ország dönt most arról ezekben a hetekben, hónapokban  és reméljük, hogy már nem évek lesz, míg ez a döntés megszületik , hogy Észak-Macedónia csatlakozzon a NATO-hoz.

És egyetértek mindazokkal, akik arról beszéltek, hogy bár hosszú volt a folyamat, mégis azt látjuk, hogy kicsikét talán gyorsabb, mint az Európai Unió esetében. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció is azt szorgalmazza, hogy mindenki, akinek ebben van lehetősége fellépésre, erősítse meg azt az igényt, hogy a NATO-csatlakozást követően Albániával és Észak-Macedóniával is meginduljanak az európai uniós tárgyalások. Ha van ország, amelyik tudja, hogy milyen fontos, hogy a NATO-csatlakozást követően, amelyik egy politikai értékközösség és nyilván egy nagyon fontos védelmi közösség, de fontos az, hogy részesei lehessünk, és ahogy a mi esetünkben is történt, részesei lehettünk az Európai Uniónak, azt gondolom, hogy a folyamat kiteljesedése, amivel valóban végérvényesen a szabad világhoz csatlakozhatnak ezek az országok, az az európai uniós csatlakozás. Tehát örömteli az, hogy Albánia 2009-ben már tudott csatlakozni a NATO-hoz, most végre Észak-Macedónia esetében is megvalósul ez a dolog, de én azt gondolom, hogy a folyamat, amiről Mesterházy Attila beszélt, a Kelet és Nyugat közötti vita, ami megvan és küzdelem, az ezzel nem zárul le, ez csak egy fejezet vége, hiszen ha odaérünk valóban, akkor Észak-Macedónia jövőre csatlakozhat effektíve is a NATO-hoz, bár valóban, különböző missziókban folyamatosan részt vettek macedón katonák, és ezt köszönjük is meg nekik, de folytatni kell ezt a folyamatot annak érdekében, hogy az a küzdelem, ami ma a világot meghatározza, a szabad világ és a kevésbé szabad világ között, az sikeres legyen Észak-Macedónia és  hozzáteszem  Albánia számára is. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció támogatja a kormány és mindazok törekvését, valamennyi szövetségesünk törekvését, amely arra irányul, hogy minél hamarabb induljanak meg a csatlakozási tárgyalások ezekkel az országokkal.

Eddig tartott a jó hír, de azért beszélni kell itt az elmúlt hetek eseményeiről is. Azért kell erről a kérdésről beszélni, mert amikor a NATO-ról beszélünk, akkor nem csupán értékekről, érdekekről beszélünk, hanem bizalomról is. Mesterházy Attila képviselőtársam már megemlítette, hogy Macedóniában 2006 és 2016 között egy olyan miniszterelnök volt kormányon, aki nem mindig volt érdekelt abban, hogy Macedóniát, később Észak-Macedóniát hozzánk, magyarokhoz is közel hozza, sokkal inkább érdekelt volt abban, hogy eltávolítsa ezt az országot Magyarországtól, eltávolítsa a NATO-tól, és akadályozza és eltávolítsa az Európai Uniótól. Szerencsére ma már nem ez a helyzet, azonban nagyon szerencsétlen módon alakultak az elmúlt hetek eseményei, illetve már a tavalyi év eseményei is. Ahogy ez már itt említésre került, 2018. november 11-én a korábbi macedón miniszterelnök egészen egyszerűen megszökött Macedóniából a hatóságok elől, jogerősen szabadságvesztésre ítélték, és el kellett volna kezdeni a büntetésének a letöltését. Én azt hiszem, nagy hiba volt akkor a kormánypártok részéről és talán a Külügyminisztérium részéről is a némaság, hiszen ha akkor azokra a kérdésekre, amelyeket az ellenzéki képviselők feltettek, válaszoltak volna, akkor talán ma nagyobb lenne a bizalom ebben az ügyben, és jobban elhinném, hogy önök valóban tiszta szívből, őszintén, érdek és érték mentén is szeretnék Észak-Macedónia csatlakozását a NATO-hoz, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Észak-Macedónia csatlakozhasson az Európai Unióhoz is, ugyanis az információk, amelyek rendelkezésre állnak a tavalyi szökést illetően, azok egyértelműen arra mutatnak, hogy a magyar kormány tudtával, sőt külügyminisztériumi munkatársak segítségével szökhetett meg ez az ember a saját országából a törvény elől.

Azt most már tudjuk, hogy különleges bánásmódban részesült, hiszen ha jól emlékszem, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök, akit hazájában jogerősen börtönbüntetésre ítéltek, különleges bánásmódban részesült, ezért nem kellett a tranzitzónában tartózkodnia. Ezzel sajnálatos módon megsértették a saját maguk által alkotott törvényeket is annak érdekében, hogy védjenek egy olyan embert, aki a mostani szövetségesünket  a Demokratikus Koalíció legalábbis így tekint Észak-Macedóniára , Észak-Macedóniát távolította volna a NATO-tól, és ennek érdekében még törvényt is hajlandók voltak sérteni. Hiszen különleges bánásmódban az önök által elfogadott törvény értelmében felnőtt kísérő nélküli kiskorú, terhes, várandós nő részesülhet, illetve olyan személy, akit szexuálisan, pszichikailag vagy egyéb módon bántalmaztak, és ezért különleges igénye van a bánásmódra. Ahogy az elmúlt hetekben előkerültek a felvételek Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökről, úgy látom, hogy egyik sem az, egészen biztosan nem várandós nő, egészen biztosan nem kiskorú gyerek, de nem látszik rajta  különösen a szivarozós felvételek esetében , hogy őt pszichikailag bántalmazták volna.

Arról már szó esett, hogy az idejövetel törvénysértő volta, külügyminisztériumi segítsége  hiszen nem gondolom, hogy személyesen a külügyminiszter segített neki, bár tudjuk, hogy egy évvel korábban a magyar miniszterelnök találkozott Nikola Gruevszkivel, amikor ő már nem volt miniszterelnök, és akkor is folyt már az eljárás, merthogy itt nemcsak a korrupciós ügyről kell ám beszélni, képviselőtársaim, a volt észak-macedón miniszterelnök tekintetében, hanem több ezer lehallgatás ügyében is. És ez kifejezetten fontos bizalmi kérdés, mert a NATO-n belül nem pusztán katonai akciók vannak, ahol együttműködés van, hanem egyre szorosabbra fűzik a tagállamok a szálat, a kapcsolatot annak érdekében, hogy a titkosszolgálati együttműködés is még hatékonyabb legyen. Képzeljenek el egy olyan helyzetet, hogy jelen pillanatban Magyarország területén tartózkodik egy olyan volt macedón miniszterelnök, aki több ezer ellenzékivel szembeni titkos és illegális lehallgatást engedélyezett. Az már csak hab a tortán, hogy még korrupcióért is elítélték.

Ezek után érkeztünk el múlt hét péntekig, június 7-éig, amikor szerintem egy olyan eset állt elő, ami sem helyszínében, sem személyi összetételében, sem időzítésében, hogy finoman fogalmazzak, nem volt szerencsés. Nagyjából egy héttel ezelőtt Joó István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Nikola Gruevszki, ahogy itt elhangzott, találkozott egy internetes újság, a 444.hu szerkesztősége melletti lakásban, egy olyan lakásban, amely nemhogy a magyar állam tulajdonában van, hanem két kínai állampolgár tulajdonában van, akik közül az egyik letelepedési kötvényes volt. Tehát megérkezett ide egy másik szál is.

(10.30)

Aki ismeri ezt a világot, kvázi a titkos találkozók világát, az talán még rendben is találja; nem azt, hogy ez a két személy találkozik, hanem azt, hogy vannak ilyen lakások, itt vannak igazán érdekek, és vannak ilyen találkozók. De az, hogy ez nem a magyar állam tulajdonában van, hanem két kínai állampolgár tulajdonában van, akik közül az egyik letelepedési kötvényes, már önmagában kérdéseket vet fel.

Arra, hogy ez a találkozó egy héttel az Észak-macedón Köztársaságnak a NATO-hoz való csatlakozásával kapcsolatos törvényjavaslat vitája előtt történik, legalábbis azt tudom mondani, hogy nagyon rossz az időzítés, mert az ember azt gondolhatja, hogy van valami indok, amiért éppen akkor kell találkoznia Joó Istvánnak nem mással, mint Nikola Gruevszkivel, a volt macedón miniszterelnökkel.

Képviselőtársaim! Azt tudom mondani, hogy…  még egy zárójeles megjegyzést szeretnék hozzátenni: mindez a Margit körúton történt, ahol Nikola Gruevszki szabálytalanul parkolt. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy azért a pofátlanságnak tényleg nincsen határa. Szerintem helytelen ezt csinálni, helytelen ilyen találkozókat ilyen helyre szervezni, szerintem helytelen ilyen lakást fenntartani ilyen találkozókra, és őszintén szólva, bármennyire is önök azt gondolják, hogy teljesen rendben van, hogy ez az ember itt tartózkodik Magyarországon, a magyarországi szabályok rá is vonatkoznak, neki is szabályosan kell parkolnia. Az pedig, hogy aztán az ő embereinél milyen eszközök voltak a felvételek alapján, szerintem további, leginkább a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó kérdéseket vet fel.

Az üggyel kapcsolatosan  és őszintén sajnálom, hogy éppen ennél a törvényjavaslatnál kell erről a kérdésről beszélni, mert Észak-Macedóniának, annak az Észak-Macedóniának, amelyik hátrahagyta Gruevszki örökségét, ehhez köze nincsen. A támogatásunkat az ország bírja, de ezt a kérdést egész egyszerűen a jövőbeni együttműködés érdekében, a bizalom érdekében muszáj tisztázni, hogy mi dolga, mi köze van Joó Istvánnak ehhez, és kinek a megbízásából teljesítette azt a múlt heti akcióját, ami akciónak is gyenge volt, titkosnak meg, ugye, mint a végén kiderült, nem volt igazán titkos.

Akkor ezen az alapon igazán, hogy mondjam, itt is leülhettek volna beszélgetni, és akkor végre lehetne kérdezni a macedón miniszterelnököt, aki talán hitelesen elmesélné, hogy hogyan jutott ki Macedóniából, kinek a segítségével.

Azt hiszem, ez az ügy azért itt jelent egy problémát, bizalmi problémát mindenképpen. Azt szeretném kérni a kormánypárti képviselőktől  ebben az ügyben a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén több alkalommal kísérletet tettem, hogy ezt tisztázzuk, szerettem volna, ha a külügyminiszter úr eljön, ha a belügyminiszter úr eljön, a honvédelmi tárca képviselője eljön. Szerintem nagyon jó alkalom lenne, és nagyon örülnék annak, ha a külügyminiszter úr kezdeményezné, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottságnál, éppen azért, hogy Észak-Macedónia kapcsán a magyar és észak-macedón bizalmi viszonyok helyreálljanak, legyen egy ilyen napirendi pont; akár zárt ülésen is, hiszen lehetnek olyan információk, amelyekről mi nem tudunk, lehet olyan speciális nemzeti érdek, amit eddig nem osztottak meg velünk Nikola Gruevszki kapcsán. Ez azért lenne fontos, hogy az a csatlakozási tárgyalássorozat, amely sikeresen révbe ért, és aminek a ratifikációja magyar részről hamarosan megtörténik, párhuzamosan együtt járjon egy bizalom-visszaépítéssel is.

Nagyon örülünk annak, hogy Észak-Macedónia a NATO tagja lesz, és biztatunk mindenkit arra, hogy segítse mind Albánia, mind Észak-Macedónia európai integrációs lépéseit is annak érdekében, hogy aztán teljes lehessen az az értékközösség, amelyet Magyarország is magáénak vall. Köszönöm szépen.