Felszólalás adatai

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája arról tanúskodik, hogy képviselőtársaim fontosnak tartják mindazokat a változásokat, amelyeket a törvényjavaslat rendelkezései tartalmaznak. A benyújtott módosító javaslatok szinte kivétel nélkül arra irányulnak, hogy még jobbá és alkalmazhatóbbá tegyék az egyes törvényeket módosító új rendelkezéseket.

Úgy tűnik, hogy a többség, a többségi vélemény elfogadja azt a javaslatot, hogy a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezetek maradványföldjei a jövőben a Nemzeti Földalaphoz kerüljenek. Ezzel inkább biztosítani lehet ugyanis, hogy a termőföld eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosuljon, mint ha árverésen értékesítik. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy csak olyan földekről lehet szó, amelyek tekintetében a földkiadási eljárás már korábban jogerősen, véglegesen befejeződött, tehát nem fordulhat elő olyan eset, mint arra egy módosító javaslat egyébként utal, hogy a visszamaradt föld tekintetében per legyen folyamatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel kísértem a vitát mindkét alkalommal, mert az állattartó telepek üzemeltetői részére a termőföldtörvény módosításával biztosítani igyekszik az elő-haszonbérleti jogot. Úgy tűnik, hogy ezt az intézményt a képviselők többsége támogatja. Tulajdonképpen, és itt szeretném megerősíteni azokat a véleményeket, hogy az agrárkerekasztal, az Agrárgazdasági Tanács, a Metesz, a különböző szakmai fórumok mind üdvözölték azt az elképzelést, hogy a jövőben talán megoldódhat, és ha a politika oltárán nem áldozzuk föl, hogy az agrárium egyik régi problémája, nevezetesen az a probléma, hogy az állattenyésztéssel foglalkozók számára minden esetben lehetővé tudjuk tenni, a törvény lehetővé teszi, hogy takarmány-termőterülethez jussanak... Illetve van neki még két nagyon fontos mozzanata, az egyik, amiről szintén képviselőtársaim szóltak, amikor a szakmai értékrend mentén folytatták a vitát, hogy az állattartó telepen nyilván trágyaelhelyezési probléma is keletkezik, környezetvédelmet szolgáló beruházásokat is meg kell valósítani.

És aki, tisztelt képviselőtársaim, közelről látta már az állattenyésztést, a mezőgazdaság nagyiparát látta, az tudja, hogy egy tőkeigényes ágazat, és tekintettel erre is nagyon fontos, hogy hosszú távra bérleti biztonsága legyen az állattartó telepnek, mert ha azt mondjuk, hogy versenyképessé kell tenni az állattenyésztést, akkor annak a feltételeit is törvényi garanciákkal, tisztelt képviselőtársaim, meg kell teremteni. Ezt nagyon fontosnak tartom, ne csak beszéljünk róla, hanem a törvényalkotás során próbáljuk megteremteni a feltételeket.

Azért hadd jelezzem azt is tisztelt képviselőtársaim felé, hogy az elmúlt másfél évtizedben, amikor is a földkárpótlás-privatizációk révén a faluból elment a földtulajdonjog, másé lett a földtulajdon, másé az állattartó telep, másé az élelmiszeripar, másé a kereskedelem, akkor még inkább nagyobb figyelemmel kellene fordulnia az ilyen törvénymódosításokhoz a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimnak is, mert az egyik lehetőség a sok elszalasztott közül, hogy végre az állattartással foglalkozó családi vagy bármilyen gazdálkodók biztonságot kapjanak.

A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely a lehetőséget kiterjeszti a halastavak üzemeltetőire is, mert ugyanis a haltermelésnél is kell a biztonság, tisztelt képviselőtársaim, mert ha nincs biztonsága a termelőnek, a gazdálkodónak, akkor nem fog beruházni, akkor nem tud versenyképes lenni, és akkor szidni fogja a politikusokat, hogy annyit nem tudtak megoldani 15 év alatt, hogy stabilizálják az állattenyésztés helyzetét. Jó, tudom, választás előtt vagyunk fél évvel, ilyenkor sok minden elhangzik a parlamentben, ami nem oda való.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak kellő érzelemmel túlfűtve hallgattam végig a bortörvény módosítására irányuló javaslatokat, ami érthető, hiszen a forgalombahozatali járulék új jogintézményként kerül az ágazat szabályozásába. A 2006. január 1-jével megszűnő jövedékiadó-fizetési kötelezettség helyébe lépő forgalombahozatali járulék az ágazat egészének érdekét szolgálja, ugyanakkor körültekintőnek kell lennie a szabályozásnak, hogy egyes termelői csoportokra nézve ne eredményezzen méltánytalan helyzetet. Egyébként ahány borásszal vagy pincészettel találkoztam, nem mint politikus, hanem mint magánember, egyértelműen azt mondták, hogy na, végre valami; bár ez a vitából most nem igazán tűnt ki.

Így mindenekelőtt a kistermelők esetében indokolt lehetővé tenni azt, hogy részletekben fizessék meg a járulékot; erre van egyébként kezdeményezés. Másrészt indokolt az is, hogy akik eddig nem fizettek jövedéki adót, mert terméküket nem Magyarországon értékesítették, tehát exportálták, az adó helyébe lépő járulék ne jelenthessen olyan terhet, amellyel a termelők nem számoltak, illetve a piacon nem tudnak érvényesíteni. Így tehát erre is van kezdeményezés, hogy aki exportál, ne fizessen járulékot. Tehát az ilyen módosító javaslatot, ami az igazságosság elvén működik, a kormány támogatni fogja.

(21.30)

A bortörvénnyel kapcsolatban a minőségvédelmi bírságra vonatkozó szabályok szigorítása mellett az is indokolt, hogy a jövőben a bor jövedéki adója megszűnésével továbbra is jövedéki eljárás és jövedéki bírság alá tartozzanak azok az esetek, amikor a termék nem tekinthető bornak, hanem más szesztartalmú italnak, ami után jövedékiadó-kötelezettség áll fenn. Az ilyen értelmű módosító javaslatot is támogatja a kormány. Remélhetőleg ezzel is az ágazat szereplőinek érdekét szolgálja a szabályozás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bár nem volt hosszú ez a törvénymódosítás, megköszönöm mindenki javaslatát, tiszteletben tartom mindenki véleményét, még akkor is, ha nem fog dicsekedni vele, ha visszaolvassa öt-hat év múlva az illető képviselőtársam, és nem szolgálta az ágazat fejlődésének az érdekét, de a politikai színtéren azért vagyunk itt, hogy ki-ki elmondja a véleményét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a jobbító szándékú minden hozzászólást, minden véleményt és javaslatot, módosító javaslatot, de leginkább azokat, amelyek az ágazat sorsát, ügyét előreviszik.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)