Felszólalás adatai

SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelmi tárca kiemelt feladata, hogy a globális környezeti felelősségünkből eredő kötelezettségek, a hazai adottságok és érdekek alapján meghatározza a hosszú, közép- és rövid távú környezeti céljainkat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. Ennek a folyamatnak fontos eleme az éves költségvetés tervezése és elfogadását követően a megfelelő végrehajtása.

Korunkban világszerte számos környezeti, társadalmi és gazdasági kihívással kell szembenézni, és ez Magyarország számára is fejlődésének új alapokra helyezését kívánja meg. A környezeti problémákat a kiváltó okok szintjén kell orvosolnunk, amelyekhez szemléletváltásra s ennek az élet minden területén való hatékony érvényesítésére van szükség. Biztosítanunk kell, hogy a társadalmi jóllétet szolgáló fejlődés a jelen és a jövő nemzedékek érdekében, a fenntarthatóság követelményei mentén menjen végbe.

A 2010. évi költségvetés, ahogyan itt az már többször is elhangzott a költségvetési vita során, számos területen az állami kiadások mérséklését irányozza elő, így a környezetvédelmi tárca is kisebb támogatási előirányzattal számol, mint az elmúlt évben. Ennek ellenére kijelenthetem, hogy a szigorú állami gazdálkodás mellett 2010-ben figyelmet és forrást biztosítunk mindazon ügyekre, amelyek környezetünk megóvása érdekében halaszthatatlanul szükségesek, és amelyek a környezet fejlődését szolgálják. Ezt a környezetvédelmi tárca jövő évi költségvetése is tükrözi. A tárca egyrészt számol a világgazdasági válság következményeivel, ugyanakkor célkitűzésünk, hogy nem a központi intézményrendszer működésére, hanem a jövőt szolgáló beruházásokra fordítsuk a rendelkezésre álló forrásokat.

A környezetügy, a természet- és környezetvédelem területén előrelépést, minőségi változást csak átfogó programok végrehajtásával érhetünk el. Ezek megvalósítása körültekintő kormányzati koordinációt igényel, különösen igaz ez azért, mert a feladatok megoldásához már nemcsak egyedi és elkülönült hazai és külföldi források állnak rendelkezésünkre, hanem ezek számos érdekeltségi körbe tartozó kombinációja. Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartom kiemelni, hogy változatlanul rendelkezésünkre állnak a környezet és energia operatív program keretében megvalósuló környezetvédelmi fejlesztések forrásai, amelyek az uniós fejlesztések fejezetben szerepelnek.

Ezekből az előirányzatokból olyan fontos területen kerülhet sor fejlesztésre, mint például a szennyvízelvezetés és -tisztítás, az ivóvízminőség javítása, a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, az árvízvédelmi fejlesztések, a komplex vízvédelmi beruházások, az ivóvízbázis-védelem, a rekultivációs programok, az élő és élettelen természeti értékek védelme, valamint az élőhelyvédelem, és természetesen a Magyar Köztársaság költségvetésében van forrás a rendkívüli káresemények elleni védekezésre, illetve a helyreállításra is.

A KvVM-fejezet 2010. évi javasolt kiadási előirányzata 41,4 milliárd forint, ebből 31,6 milliárd forint az állami támogatás, és 9,8 milliárd forint a saját bevétel, a központosított bevételek értéke 33,7 milliárd forint. Kijelenthetem, hogy intézményeink dologi kiadásainak mérséklése nem okoz működési problémákat, de valóban szigorúbb gazdálkodásra van szükség. A tervezés során figyelembe vettük a szakmai prioritásokat, ezért inkább a minisztérium költségvetésének terhére valósítottunk meg jelentősebb támogatáscsökkentést, így a hatósági ügyek, illetve a más alapvető feladatok ellátása nem kerül veszélybe.

Külön kívánok szólni a zöldberuházási rendszerről, tekintettel arra, hogy mind a környezetvédelmi bizottság ülésén, mind itt, a plenáris ülésen számos alkalommal tettek fel kérdéseket ezzel kapcsolatban képviselőtársaim. A vonatkozó törvény értelmében a magyar állam által folytatott nemzetközi kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló intézkedésekre kell fordítanunk. Így támogatás adható az épületek energiahatékonyságának növelését és a megújuló energia felhasználásának elterjesztését szolgáló projektekre. E projektek támogatásával csökken az ország kibocsátása, további munkahelyek jönnek létre - jelentősen az építőiparban -, és élénkül a gazdaság. Továbbá fontos, hogy a projektek demonstrációs szempontokat is szolgáljanak, azaz minél hatékonyabban erősítsék a környezettudatosságot. A pályázatok pozitív szociális hatásokat eredményeznek, például a lakosság számára költségmegtakarítás érhető el az energiahatékonyabb otthonok kialakításával.

Visszatérve fő feladatainkra, a tárca a 2010. évben egyrészt folytatja a korábbi években megkezdett programok megvalósítását, biztosítja a hazai és uniós nemzetközi jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését, másrészt számos területen tervez előrelépni a kitűzött célok megvalósítása érdekében.

Csak röviden és felsorolás jelleggel emelem ki: folytatódik az ivóvízminőséget javító program, a nemzeti szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program ütemezett megvalósítása, a vízkár-elhárítási művek fenntartására és fejlesztésére mintegy 1,5 milliárd forintot tervezünk fordítani. Ez a forrás azon árvízvédelmi művek védbiztonságának fejlesztését szolgálja, amelyek még nem felelnek meg az elvárható árvízvédelmi biztonsági szintnek. Az árvizek elleni védelmet a mindenkori kormány az ország biztonságpolitikája részének tekinti. A folyószabályozási beruházások az árvízi mederben, elsődlegesen a folyómederben a vizek, valamint a jég szabályozott körülmények közötti levonulását célozzák, védik az árvízvédelmi műveket az elmosás ellen. A beruházások a nagy folyókra összpontosulnak, de mindezek mellett a mellékágak rekonstrukciója, a nagyvízi visszaszállító képesség növelése is kiemelkedő feladat, ami a mellékágak revitalizációja révén az ökológiai szempontú folyógazdálkodást is szolgálja.

Az előirányzat műszaki tartalmának része a dombvidéki vízrendezés is, ahol a lehetséges vízkárok mérséklésének egyedüli módja a preventív védekezés, amely a domboldalon a felszíni lefolyások késleltetését, a víz visszatartását jelenti, a völgyekben pedig a vízfolyásoknak megfelelő biztonságuk kiépítését a 4100 kilométer hosszúságú, kizárólag állami tulajdonú vízfolyásokon.

Kiemelt prioritást kell kapjon a belterületi csapadékvizek, a nemzeti szennyvíz-elvezetési, -tisztítási program során keletkező tisztított vizek befogadása. Meg kell valósítanunk a kül- és belterületi víz rendezésének összehangolását, a síkvidéki vízvisszatartási és -tározási lehetőségek kialakítását, az öntöző és természetvédelmi vízigények kielégítését. Egyszerre kell védekeznünk, gazdálkodnunk. A mezőgazdasági hasznosításra kevésbé alkalmas földterületeket szükségtározásra, vizes élőhelyek kialakítására kell igénybe venni, ahol ezt követően a védekezés felhagyhatóvá válik.

Folytatódnak az EU víz keretirányelve végrehajtásának feladatai is. Ez a forrás az 1996-ban megkezdett, folyamatban lévő vízbázisvédelmi feladatok folytatását szolgálja. A folyamatban lévő beruházások negyvenhárom darab üzemelő és három távlati vízbázist érintenek. Fontos feladatunk a víz keretirányelv alapján a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó ökológiai állapotának megőrzése és a vízminőség javítása, ezért nagy tavainkon kiemelt monitoringrendszereket működtetünk a vízminőségi és ökológiai állapotfelmérésekre, ezzel segítve a szükséges beavatkozásokat.

Kiemelten fontosnak tartom megemlíteni, hogy nagy múltú nemzetipark-hálózatunkat is továbbfejlesztjük. Az igazgatóságok 2010. évi feladatainak ellátásához 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A nemzeti parkok egy ország számára kiemelt jelentőségű területek, a nemzet parkjai, ezért fenntartásuk állami feladat. A hazai nemzetipark-igazgatóságok kis létszámú intézmények, amelyek ellátják többek között a védett és kiemelten védett természeti értékek és területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat. A többi ágazathoz viszonyítva alacsony költségvetéssel nagy értékeket őriznek meg, és mindezek mellett jelentős szerepük van a környezeti nevelésben. Szervezik és irányítják az igazgatóságok szervezetében működő természetvédelmi őrszolgálatot is. Az igazgatóságok közreműködnek az erdővagyon-védelmi tevékenységben, a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított, vadon élő természetes növény- és állatvilág, az ősi magyar háziállatfajok és -fajták védelmében.

(2010-ben is folytatódik az Unióban gyakorlatilag egyedülálló nemzeti biodiverzitás monitorozó-rendszer működtetése.)

CsE/Világosi-Nyakó/(Szabó Imre)/bl

(13.10)

2010-ben is folytatódik az Unióban gyakorlatilag egyedülálló nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer működtetése, amelyhez kapcsolódóan jött létre a természetvédelmi információs rendszerünk. Ez ma már mind a hatósági, mind a természetvédelmi munkához ad nélkülözhetetlen, objektív döntésre alkalmas információkat. Jövőre is számos nemzetközi természetvédelmi uniós pályázaton vesznek részt az igazgatóságaink, ezzel is hozzájárulva a térség fejlesztéséhez, fejlődéséhez, az ökoturisztikai szempontok érvényesítéséhez.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)