Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kicsit sajnálom, hogy menekülőre fogták az államtitkár urak, én abban bíztam, hogy ha most ezen a kései órán itt vannak, akkor esetleg majd kapok választ a felvetésemre. A mai napon nagyon sokat beszéltünk már és még nagyon sokat fogunk beszélni a demokráciát érintő támadásokról. Viszont ebben a rövid időben én ezt nem fogom megtenni, hanem kifejezetten egy olyan kérdésről szeretnék sokadjára beszélni a magyar Országgyűlés előtt, ami nem pártpolitika kérdése, és amiben a problémarendszer kapcsán nincs is helye a pártpolitikának. Egy nagyon-nagyon komoly rendszerproblémáról, egy rendkívül súlyos rendszerproblémáról szeretnék szólni, ami megoldást kíván, és ez a megoldás gyakorlatilag itt van most a Ház előtt, csak napirendre kéne venni és lépni kéne az ügyben.

Miről is beszélek? A víziközmű-ágazat rendkívül nehéz, mondhatni, hogy összeomlás körüli helyzetéről van szó. Önök 2010-ben mandátumot kaptak kétharmaddal a kormányzásra, és a probléma azóta, azt kell mondani, hogy sokkal súlyosabb lett. Azt viszont mindenképpen el kell ismerni, és szeretném erre kifejezetten felhívni a figyelmet, hogy ez egy hosszú-hosszú, több évtizedes elmaradás. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy 2010 óta, amióta önök kormányoznak Magyarországon, nemhogy egy kicsit lépéseket tettünk volna a megoldások irányába a helyzet javítása érdekében, hanem a helyzet sokkal-sokkal rosszabb lett, s mára eljutottunk abba a helyzetbe, hogy a legfontosabb közszolgáltatás, a vízügyi szolgáltatás fenntartása az összeomlás szélére került. Egész pontosan 2010 óta duplájára nőtt a víziközmű-rendszerben a meghibásodások száma. Mára 20 százalék alá csökkent a statisztikák alapján a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszerek száma. 25 százalék a hálózati veszteség, tehát a megtermelt ivóvíz 25 százaléka egyszerűen a rossz minőségű csőhálózat miatt elfolyik.

Önök végrehajtottak egy nagyon-nagyon komoly koncentrációt a vízügyi ágazatban. Több mint háromszáz vízszolgáltató cég volt, majd az évek alatt egyre növelték a szükséges ellátási méreteket, és mára negyvenegynéhány szolgáltató cég maradt; jelentős részben állami és önkormányzati cégekről beszélünk. Ugyanakkor ezeknek a cégeknek a gazdasági működése gyakorlatilag ellehetetlenült. A jól ismert problémák mellett tetézte ezt a helyzetet az önök által bevezetett ágazati különadó, a közműadó, ami egészen irreális terheket ró egy nem is túl igazságos rendszerben a szolgáltatókra és az ellátásért felelősökre. Jellemző ezekre a cégekre a rossz gazdasági helyzet miatt az óriási szakemberhiány. Ez is veszélyezteti az ágazatot. Egyre több szakember a rossz bérek, az alacsony bérek, a megbecsülés hiánya miatt elhagyja az ágazatot, és a későbbiekben  s ez ijesztő dolog  esély sem lesz arra, hogy ezeket a szakembereket újra be lehessen hozni a rendszerbe, és ki lehessen képezni, és egyáltalán esély sem lesz arra, hogy ezt a meglévő tudást, a szakembergárdában meglévő tudást meg lehessen menteni.

A legsúlyosabb probléma talán a vízi közművek fenntartásával, pótlásával, a karbantartással kapcsolatos helyzet során fogalmazható meg. Két becslést mondok önöknek, és ezt nem először fogom megtenni. A Magyar Víziközmű Szövetség 15 éves távlatban 1500 milliárd forintra teszi azt az összeget, ami a most látható forrásokon túl hiányzik ahhoz, hogy a legfontosabb közszolgáltatás tudjon működni. A Megyei Jogú Városok Szövetsége ugyanezt az összeget 3000 milliárdra becsüli. Tehát látszik, hogy egy óriási hiányról, óriási problémáról van szó. Jellemző, hogy a szolgáltatásért felelősnek egy úgynevezett gördülő fejlesztési tervet kell kialakítania, amelyik 15 éves távlatban gondolkodik. Ezeknek a gördülő fejlesztési terveknek az összesített hiányáról beszélünk. Tehát ennyi pénz hiányzik a rendszerből, hogy működhessen a vízszolgáltatás és a szennyvízszolgáltatás.

Jellemzően a megoldás mindig csak egy kommunikációs húzás, hogy majd pályázati forrásból lehet ezeket a hiányzó óriási összegeket megteremteni, de ne legyenek illúzióink, sehol nincsenek ilyen pályázati források. Erre konkrét választ egyetlenegy kormánytagtól sem kaptunk még. Tehát az alapvető feladat az, hogy egy olyan újratervezést kell végrehajtani a víziközmű-rendszerek tekintetében, amely megállíthatja ezt a leszakadást, és megállíthatja azt a folyamatot, ami rövid távon már oda vezethet, hogy akár a jövő év tavaszán több állami cég dőlhet be.

Ennek kapcsán előterjesztettünk egy konkrét javaslatot, amely nem szól másról, mint hogy az ágazati különadót a vízügyi rendszerből vonjuk ki. Ismétlem, hogy ez nem egy ellenzéki pártnak a javaslata vagy nem több ellenzéki pártnak a javaslata, hanem ezt a javaslatot több más javaslat mellett maga a szakma fogalmazta meg. Tehát a szakma kérését, ha jól számolom, harmadik alkalommal terjesztettük az Országgyűlés elé.

Ez arról szól, hogy a vízügyi ágazatból kivezetésre kerülne a közműadó. Ez körülbelül 30-40 milliárdos könnyebbséget jelentene éves távlatban a vízszolgáltatóknak, ennyivel több juthatna, mondjuk, a szakemberek megtartására, a bérfejlesztésekre, illetve rekonstrukcióra. Óriási szükség van erre az összegre, hiszen elmondtam ezeket a hatalmas ezermilliárdos becsléseket.

Ezzel szemben az idei évre is és a jövő évre is mindössze másfél milliárdos rekonstrukciós kerettel számol a kormány, ez szerepel a költségvetésben, és a számok ismeretében nyugodtan el tudjuk mondani, hogy ez igazából semmire nem elég.

Tehát a baj nagyon nagy, kedves képviselőtársaim. Kérem, engedjék, hogy ez a javaslat tárgysorozatba kerüljön, hogy egyáltalán tárgyalni lehessen róla, és akkor a megfelelő módosító javaslatokat, ha szükségesnek érzik, meg tudják tenni önök is. Köszönöm szépen.