Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Pest és Buda története hosszú múltra tekint vissza. Városképének meghatározó jegyei már a XVIII. század végén kialakultak, a XIX. század első felének nagyszabású építkezései pedig a későbbi nagy Budapest kibontakozását jelezték előre. A kiegyezést követően a közlekedés forradalma a vasúthálózat kiépítésével megnövelte a város szerepét az ország gazdasági vérkeringésében, a kereskedelmi tőkefelhalmozás pedig utat nyitott a nagyarányú iparfejlődés előtt. Az 1872-es városegyesítést követően létrejött Budapest az 1890-es évekre modern nagyvárosi formát öltött. A fejlődés következtében a főváros népességvonzó ereje ugrásszerűen megnövekedett, ami alapvetően meghatározta a következő évek városfejlesztési politikáját. Budapest a polgári Magyarország fővárosi követelményeihez igazodva a korszak igényeinek megfelelően kidolgozott tervek alapján fejlődött. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1872-ben készítette el a pesti oldal rendezési tervét, amelynek alapján két új főforgalmi út épült, 1874-ben adták át az Andrássy Gyula gróf által is kiemelten kezelt és ma nevét viselő pesti sugárutat, amely ma Andrássy út néven Budapest első európai színvonalú sugárútja lett.

A rendezési terv alapján 1896-ban a Nagykörút is megnyílt a nagyközönség előtt. Az építkezések révén új súlypontok jöttek létre Budapesten, a pesti oldalon kiépült a Dunakorzó palotasora, megépült számos nagyszabású épület. Ezen irányzat képviselőjeként írta be magát Budapest építészetének történetébe az a száz évvel ezelőtt elhunyt Quittner Zsigmond, aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács, majd a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökeként oroszlánrészt vállalt a főváros és Magyarország középítkezéseinek irányításában.

Quittner Zsigmond 1857-ben született Budapesten. Tanulmányait a müncheni politechnikumban végezte, az 1880-as évek elején érkezett haza Budapestre, ahol számos tervpályázatot megnyert. Az első jelentős műve a Budapesti Izraelita Hitközség Andrássy út 111. szám alatti fiúárvaháza, amelynek helyén ma egy Hajós Alfréd tervei szerint épült ház áll. Az utókor számára ismertebb, Quittner Zsigmond nevével fémjelzett épületek közül kiemelkedik a VI. kerületi Fasori Gimnázium, fasori szanatórium  ez volt később a belügyi kórház , majd pár hónappal később a magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb helyszíneként számontartott s ma is ezen a néven működő Centrál Kávéház és épülete.

(15.20)

1889-ben tervei alapján adták át az Örökmozgó Filmszínház épületét, majd a Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotáját az Alkotmány utcában. Az építész 1890-ben fejezte be a Budapesti Mentőegyesület székházát a Markó utca 22-24. szám alatt, amely eredeti rendeltetését megtartva ma is az Országos Mentőszolgálat központi épületeként funkcionál.

1891-ben épült fel a jelenleg Budapest VII. kerületi önkormányzatnak otthont adó korabeli Meteor Szálló, amelynek néhány hónapig Ady Endre is vendége volt. Quittner Zsigmond és Alpár Ignác keze nyomán 1905-re készült el Magyarország első bankjának, az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak az új székháza, amely épületben 1950 óta Magyarország Belügyminisztériuma működik.

Quittner Zsigmond és a Vágó-fivérek munkájaként 1907-ben fejeződött be a londoni Gresham Életbiztosító Társaság budapesti székházának építése, amelynek helyén 2004-ben épült fel a Four Seasons Hotel. Földszintjén az egykori híres Gresham Kávéház működött, ahol a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság tartotta összejöveteleit. A Gresham-palota 1987 óta számos más Duna-parti épülettel együtt a világörökség része.

Quittner Zsigmond a millenniumi kiállításra tervezett építészeti alkotásaiért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, majd a közügyek terén szerzett érdemeinek és építőművészetének elismeréseként a zsidó családba született építész magyar nemesi címet kapott, amelyhez a király 1905-ben a Vágfalvi előnevet adományozta. Nyughelye Budapesten a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található, amelynek felújítását jelenleg a kormány elkezdte, s reményeink szerint az elkövetkezendő időszakban Budapest egyik kiemelkedő idegenforgalmi és építőművészeti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) helyeként lesz megtekinthető. Köszönöm a türelmét. (Taps.)