Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Természetesen a Jobbik is támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, illetve annak elfogadását, elvi vita nincs is közöttünk sem a táncművészet megítéléséről, sem pedig ennek a javaslatnak a támogathatóságáról.

Ugyanakkor néhány észrevételt szeretnék tenni, egyrészt ezzel a törvénnyel kapcsolatban, másrészt pedig egy kicsit tágítva ennek perspektíváját, általánosságban a táncművészek helyzetével kapcsolatban Magyarországon. Egyrészről le kell szögezni, hogy óriási lehetőségek vannak a magyar kultúra számára magában a táncban, mind a külföldi megjelenések tekintetében, Magyarország megítélésének vonatkozásában, másrészt pedig belföldön is. Nekem szívügyem, hogy minél több gyermeket minél korábban szoktassunk néptáncra, járassunk néptáncra, mert egyszerre a zenei érzéket fejleszti, egyszerre a mozgást fejleszti, egyszerre pedig hagyományőrzésben is részt vesznek. És azoknak a készségeknek köszönhetően, amelyeket így elsajátítanak, az élet más területein is, más tudományterületeken is akár jobban tudnak teljesíteni ezek a gyerekek. Ezért is van talán nagyobb jelentősége ennek a törvényjavaslatnak, mint amennyi figyelmet kap, akár bizottsági szinten is maga a tánc vagy a táncművészet, és itt az Országgyűlésben is.

Az első kérdésem az lenne, hogy egy kicsit furcsa az a jogi helyzet, hogy két miniszter, illetve Dunai Mónika képviselő asszony csatlakozik, és ők nyújtják be a javaslatot. Mi volt az oka annak, hogy a kormány nem kívánt állást foglalni ezzel kapcsolatban első körben? Hiszen itt nem nagyon merült fel az ellenzék részéről sem ellenérv, olyan óriási költségvetési vonzata ennek nincsen, ahogy miniszter úr is mondta, ráadásul, ha évente egy-négy emberről van szó, akkor gyakorlatilag egy kvázi személyre szabott törvényhozásról van szó. Tehát egy kevés embert érintő, de nagy jelentőségű változtatásról van szó.

Miniszter úr is említette, hogy szigorú feltételekhez van kötve ennek az életjáradéknak a folyósítása. Érdemes átgondolni azt, hogy ez helyes‑e, hogy így van. Tudom, hogy van egy feltételrendszer az előadó-művészeti törvényben az együttesekre vonatkozóan, a különböző kategóriák, és lehet ehhez kötni nyilvánvalóan a táncművészeti életjáradék folyósítását. Ez egy logikus, érthető és mindenki számára világos érvelési rendszer.

Csakhogy, ha már ilyen kevés emberről van szó, évente egy-négy emberről, ahogy miniszter úr említette, akár az felmerülhet, hogy egyedi elbírálás alapján más táncművészek is, akik akár nem ezeknek az együtteseknek a tagjai, de olyan kiemelt jelentőségű és magas színvonalú művészeti tevékenységet fejtenek ki, ami alapján érdemesnek tartanánk őket arra, hogy erre az életjáradékra jogosultak legyenek; felmerülhet, hogy akár miniszteri elbírálás alapján ők is jogosulttá váljanak ennek az életjáradéknak a folyósítására. Tehát ezt a szigorú feltételrendszert talán egy kicsit rugalmasabbá lehetne tenni, talán mások számára is meg lehetne nyitni a lehetőséget azzal, hogyha nemcsak ezekhez az együttesekhez kötnénk, és nem zárnánk ki a többi művészegyüttesben tevékenykedő művészeket ebből.

A második, ami szintén egy kisebb bővítést rejthet magában, az az, hogy ha a képzési idő alatt kifejtett művészeti tevékenységet is figyelembe vennénk. Akár itt is lehet egyedi elbírálást alkalmazni, tehát nem feltétlenül kell azt mindenki számára figyelembe venni, hogy a képzési idő beleszámítson az életjáradék folyósításába.

(9.40)

Bár, megjegyzem egyébként, emellett is szólhatnak érvek, hiszen nagyon sok művész már a képzési idő alatt olyan színvonalú művészeti tevékenységet fejt ki, amit mások, mondjuk, a későbbiekben sem. Tehát itt, mivel művészetről van szó, és mivel kis létszámú maguknak a táncművészeknek a társadalma Magyarországon, ezért ilyen egyedi elbírálásra, ilyen rugalmasabbá tételre szerintem a képzési idő vonatkozásában is lehetőség lenne, ha ezt is figyelembe vennénk bizonyos esetekben, az itt kifejtett művészeti tevékenységet is elismerve ezzel.

Ezek olyan felvetések, amelyeket inkább továbbgondolásra javaslok az előterjesztők figyelmébe. Természetesen ezek nélkül is támogatni tudjuk az előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)