A felszólalás szövege:

A most tárgyalandó T/9234. számú törvényjavaslat ezen alapok lefektetését tűzte ki célul. A javaslat szerkezetét tekintve általános és különös fejezetekből épül fel. Az általános fejezetek határozzák meg azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek jellemzően minden honvédre nézve kötelezőek. Ez alatt többek közt a magatartási szabályokat, a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, illetve tartalmával, az illetménytámogatási és a juttatási rendszerrel, a fegyelmi és kártérítési felelősséggel, valamint a jogorvoslati jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket kell érteni.

A számos új rendelkezés mellett több helyen a hatályos szabályozást emeli át a javaslat. Ez történik például a XX. és a XXI. fejezet esetében, ugyanis itt található a honvédtiszti és -altiszti jelöltekre vonatkozó külön szabályok meghatározása. Ezzel összefüggésben fontosnak tartom kiemelni a XVII. fejezet 208. §-át, amely szorosan kapcsolódik a honvéd tisztjelöltek jogállásához. A (2) bekezdés kimondja: "az önként vállalt ideiglenes külföldi szolgálat esetén az állomány tagja külföldi napidíjáról előzetesen írásban lemondhat". A bizottsági ülésünkön az ellenzék ezt kifogásolta és nem tartotta helyénvalónak. Azonban a miniszter úr is rámutatott arra a bizottsági ülésen, hogy mikor válik fontossá a napidíjról való lemondás e formája, amely nem kötelező érvényű, hanem teljesen önkéntes alapon vállalható. Például a Ludovika Zászlóalj számos meghívást kap a külföldi országok katonai szervezeteitől, amely során a kiutazó hallgatók teljes ellátásban részesülnének a fogadó fél részéről. Azonban a zászlóalj tagjai az állomány részét képezik, így napidíjat kell számukra fizetni. Sajnálatos módon a mai gazdasági helyzet sok esetben nem teszi lehetővé a napidíjak teljes összegének kifizetését, így a tisztjelöltek nem tudnak eleget tenni a meghívásnak, pedig nagyon fontosak lennének ezek számukra, hiszen az ilyen jellegű tapasztalatszerzések, azt gondolom, kiemeltek. Azonban a javaslat lehetőséget biztosítana arra, hogy önkéntes alapon lemondjanak a napidíjról, és ezáltal részt tudnának venni a külföldi rendezvényeken. Ez volt egyébként a bizottsági ülésen is az egyik leghosszabban tárgyalt pont.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a honvédek jogállásának szabályozása számos más törvénnyel összefügg, így a javaslattal egy időben szükségessé válik további törvények módosítása is. Az előterjesztés természetesen mindezeket tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció a miniszter úr, az államtitkár úr által elmondottak és az általam ismertetett tények alapján támogatja a T/9234. számú törvényjavaslatot, és kérjük a tisztelt képviselőtársainkat, hogy szavazatukkal támogassák majd azt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a tegnapi napon megvitatta az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 12 igen, 5 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Összegezve azt mondjuk, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság többségi álláspontja szerint a törvényjavaslat célja, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényeknek a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémák alapján történő módosítása és a szabályozás pontosítása a törvényből eddig hiányzó rendelkezéseinek pótlását szolgálja.

Azt gondolom, mindazzal kiegészítve, amit államtitkár úrtól is hallhattunk, általános vitára alkalmasnak tarthatjuk a törvényt, és javaslom képviselőtársaimnak ennek támogatását. Köszönöm a szót, elnök úr.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Belügyminisztérium benyújtotta az Országgyűlés felé az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előttünk fekvő javaslat célja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényeknek a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémák alapján történő módosítása és a szabályozás pontosítása, a törvényből eddig hiányzó rendelkezések pótlása. A törvényjavaslat ezen túlmenően új lehetőségeket állapít meg a törvényben, megteremti például a teljesítményértékelés jogi alapjait.

Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam az előterjesztésben foglalt módosítások lényegét, és szóljak arról, hogy számunkra ezek miért fontosak. Mint említettem, a benyújtott javaslat a gyakorlatban felmerült nehézségek alapján pontosítja a hatályos törvény rendelkezéseit, illetve pótolja a törvényből hiányzó szabályokat. Ennek megfelelően újraszabályozza a vezénylés és a berendelés jelenlegi átláthatatlan szabályait egy egységesebb rendszer kialakítása és az egyes jogintézmények közötti alapvető különbségek törvényi szinten rögzítése érdekében.

(14.50)

A vezénylést két alcímre bontja: az országon belüli más szervhez vezénylést és a külföldre vezénylést önálló alcímekben szabályozza.

A fegyveres szerven kívüli más szervhez vezénylés a vezénylés alapesetén túl további három speciális vezénylést tartalmaz: a berendelés korábbi szabályait, az ügyészi szervezethez vezénylést és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez vezénylést.

Két új juttatás bevezetése is lehetővé válik a jövőben. Egyrészt egy, a hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét jutalmazó üdülési támogatás, másrészt a lakástámogatások egy új fajtája. A hivatásos állomány tagja, a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke a hivatásos állomány tagjának kiemelkedő munkateljesítménye alapján üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás részletszabályait miniszteri rendelet fogja rendezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011-es törvény mintájára lehetővé teszi a képzettségi pótlék vagy a munkaköri pótlék megállapítását is. A képzettségi pótlék vagy a munkaköri pótlék megállapításának részletszabályait szintén miniszteri rendelet fogja megállapítani. A munkaköri pótlék azonban csak abban a munkakörben fizethető a hivatásos állomány tagjának, amelyet munkakörelemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján.

Szabályozásra kerül a harmadik részben a teljesítményértékelés is olyan szabályi szinten, amelyeket törvényi szinten szükséges rögzíteni, míg a részletszabályok megalkotására további felhatalmazást ad.

A javaslat a személyügyi nyilvántartás részeként lehetőségként bevezeti egy adatbank létrehozását, amelynek célja, hogy a későbbiekben a vezetői beosztásokba kinevezendő vezetők kiválasztását megkönnyítse, illetve lehetővé tegye, hogy ezen beosztásokba az arra legalkalmasabb személyek kerüljenek kinevezésre.

A negyedik rész főleg technikai jellegű, pontosító módosító javaslatokat tartalmaz, illetve egy hosszabb részben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában kerül sor további pontosításokra.

Ezek közül talán érdemes kiemelni, hogy az Országgyűlési Őrség 2013. január 1-jétől olyan feladatokat fog ellátni, amelyeket addig a rendőrség vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv látott el, indokolt ezért a szükséges speciális rendelkezéseket az Országgyűlési Őrségre is kiterjeszteni.

Az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a törvény több módosítást is tartalmaz. Így például a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény és a személy- és tárgykörözésről szóló törvény módosításával az Országgyűlési Őrség jogosulttá válik, hogy a járműnyilvántartásból és a körözési nyilvántartásból adatot igényeljen annak érdekében, hogy a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatait megfelelően tudja ellátni.

Továbbá az Országgyűlési Őrség kártérítési és fegyelmi eljárása vonatkozásában egyfokú eljárást szükséges szabályozni, amelyben az első fokon meghozott határozat ellen panasznak nincs helye, ehelyett közvetlenül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért a hivatásos állomány tagja. A javasolt szabályozási koncepció esetén jogorvoslattal a hivatásos állomány tagja közvetlenül a bíróságnál élhetne.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadásával egy lépéssel közelebb kerülünk annak megvalósulásához, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai számára hivatásuk gyakorlása karrierpályát jelentsen, amelybe a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó előmenetel vagy a lakáshelyzet megoldása egyformán beletartozik. Ezért a módosítás támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is támogatásra alkalmasnak találjuk.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Dr. Kontrát Károly tapsol.)

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága február 18-ai ülésén megvitatta az előttünk fekvő előterjesztést. A bizottság a javaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen Vargha Tamás államtitkár úr ismertette a törvényjavaslatot, amelynek elfogadása esetén bevezetésre kerülnének a törvény 2011 tavaszán történt elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint az egyéb olyan törvénymódosítások, amelyek a külföldi állományt is érintették.

Tisztelt Elnök Úr! Azt tudom tehát jelenteni önnek, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság egésze általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, így javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. március 16-án került elfogadásra a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. A javaslat fontosságát akkor az indokolta, hogy az addigra már több mint tízéves NATO-tagságból kifolyólag számos olyan szövetségi programban vett részt Magyarország, amely révén hosszabb időszakra nagyobb létszámú külföldi katonai állomány állomásozott hazánk területén. Mindemellett 2009-ben egy NATO-kiválósági központ került felállításra, amely egy nemzetközi katonai parancsnokság, így sajátos jogállást élvez hazánk területén.

Ezen speciális helyzeteket három nemzetközi szerződés szabályozza. Az akkori javaslatnak két fő célja volt. Egyrészt az előbb említett három szerződés végrehajtásához kapcsolódó magyar szabályozás hiányosságainak pótlása és így a teljes körű végrehajtásuknak elősegítése. A három nemzetközi megállapodásnak csupán egyes rendelkezései tekinthetők önmagukban végrehajthatónak, mert számos más rendelkezései további belső jogalkotást igényelnek annak érdekében, hogy a bennük foglalt jogok valóban érvényesüljenek.

Másrészről pedig a javaslat bevezette a hazánkban állomásozó külföldi haderők, nemzetközi katonai parancsnokságok és azok tagjainak egységes nyilvántartási rendszerét. Ez egyrészt nemzetbiztonsági érdekeket szolgált, továbbá megalapozást jelentett olyan kiváltságok és mentességek biztosításának, amelyek elengedhetetlenek a tartósan a Magyar Köztársaság területén állomásozó külföldi haderők állományának és hozzátartozóik megfelelő életkörülményeinek biztosításához. Ezen okok miatt vált szükségessé akkor, 2011-ben a jogszabály elfogadása.

Az azóta eltelt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a bevezetett nyilvántartási és igazolási rendszer az elvárásoknak megfelelően teljesített. Megkönnyítette a hazánk területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és állományuk mindennapi életét, ugyanakkor hozzájárult Magyarország nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeinek garantálásához. Azóta azonban történtek olyan törvénymódosítások, amelyek a külföldi állományt is érintik, és szükségessé vált a törvény felülvizsgálata és az újabb gyakorlati igényekhez történő igazítása.

A hazánk területén működő NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ és az MH Pápa Bázisrepülőtérre települt nehéz légi szállítóezred is alátámasztja a javaslat jelentőségét. A törvényjavaslat megfelelő tartalmát igazolja továbbá a bizottság egyhangú támogatása is. Az ellenzék is egyetértett azzal, hogy a javaslat elősegíti a hazánkban szolgálatot teljesítő külföldi állományt és a Magyarországon tartózkodó hozzátartozóik itt tartózkodását. A törvényjavaslat kiegészíti az igazolásokra, a nyilvántartásokra, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket a hozzátartozók tekintetében. Mindemellett gördülékenyebbé és áttekinthetőbbé teszi a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézéseket.

Összességében tehát elmondható, hogy a T/9924.számú törvényjavaslat továbbfejleszti azon jogszabályt, amely a hazánk területén tartózkodó külföldi katonai állomány jogállásának valamennyi fontos kérdését átfogja. Véleményünk szerint a javaslat a nemzetközi és szövetségesi elvárásoknak teljes mértékben megfelel, és figyelembe veszi az állami szuverenitást is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció az államtitkár úr által elmondottak és az általam ismertetett tények alapján támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és arra kérjük tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal is támogassák.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági véleményt kell ismertetnem - az elnök úrra nézek.

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2013. február 18-ai ülésén megvitatta az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló 1227/2011-es kormányhatározat módosításáról szóló 1001/2013-as kormányhatározatban foglalt döntésről szóló J/10049. számú beszámolót. A bizottság a többségi vélemény alapján a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartotta.

Az Európai Unió Tanácsa 2010. február 3-án döntött a Szomáliát érintő misszió beindításáról.

(19.40)

A misszió a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányul, és jelenleg még Ugandában található, ahogy hallhattuk államtitkár úrtól. Az eredetileg két évre tervezett misszió a bekövetkezett csúszások miatt 2012 decemberében fejeződött be. Az EU azonban továbbra is szükségesnek ítélte a misszió működését, ezért a korábbi mandátumot 2015. március 31-éig meghosszabbította.

Hazánk aktív részt kíván vállalni az Európai Unió válságkezelő műveleteiben. Ennek megfelelően a Magyar Honvédség állományából 2013 márciusától minden szakaszban 10 fő vesz részt a misszió kiképzési feladatrendszerében, és az új mandátum miatt szükségessé vált a magyar szerepvállalás meghosszabbítása is. Ezért a kormány határozatában jóváhagyta a szomáliai feladatellátás időtartama meghosszabbítását 2015. december 31-éig. A most tárgyalandó beszámolóban pedig a kormány az alaptörvényben foglalt kötelezettségének tesz eleget.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Én is köszönöm. Azért voltam az előbb egy kicsit összezavarodva, mert miután a külügyi bizottság nem állított előadót, ezért az írásban előre bejelentett felszólalók listáján is ön az első, tehát most, hogy leült, meg is adom a szót másodjára is önnek; most mint frakció tagjaként, előre bejelentett hozzászólóként.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az 50 éve brit és olasz gyarmatokból alakult független Szomáliában évtizedek óta dúl a klánok, iszlamista szélsőségesek, puccsisták és kormányok csatája. Mindemellett aszály és éhínség fokozza a szomáliai lakosság keserű sorsát. A kalózkodás pedig óriási mértéket ölt. A nemzetközi szervezetek szinte tehetetlenek a felsorolt terrorista szervezetekkel szemben.

Szomáliában nincs hagyományos értelemben vett államszervezet. A jelenlegi, nemzetközileg elismert átmeneti szövetségi kormány próbál fenntartani egy hadsereget. Ezen szomáliai biztonsági erők kiképzése céljából indította az Unió 2010 áprilisában az első kiképző misszióját. Az eredeti tervek szerint az Európai Unió két félév alatt kétszer ezer főt kívánt felkészíteni a kormány számára tervezett haderő kiállításához.

Az időközben bekövetkezett csúszások miatt azonban a kiképzést nem sikerült befejezni egy év alatt, és eddig két féléves hosszabbításra volt szükség. Lényeges, hogy a kiképzés eddig nem Szomáliában, hanem Ugandában folyt, és az ugandaiak végezték az alapkiképzést is. Azok a szomáliaiak, akik itt elvégzik a fél év időtartamú, megterhelő kiképzést, jól felkészülten és fegyelmezetten hagyják el a kiképzőtábort, és hatékonyan vehetik majd fel a küzdelmet a Szomáliában működő terrorszervezettel.

Ehhez a kiképző munkához járult hozzá az EU rendszerszerű, speciális képzéssel. A spanyol vezetésű békefenntartó misszióban a Magyar Honvédség is szerepet vállalt egy jogász tiszttel és három kiképzővel. Az Európai Unió jelenlegi tervei szerint a misszió tovább folytatódik, azonban teljesen átalakult formában. Már nemcsak alapkiképzést, hanem magasabb szintű mentorálási és tanácsadási feladatot is folytatnak majd a szomáliai védelmi minisztérium és a vezérkar szintjén.

Mindemellett a kiképző misszió a biztonsági feltételek teljesülésével párhuzamosan át fog települni Szomáliába. Jelenleg a főparancsnokság vezetése folyamatosan, heti váltásban küldi ki az egyes szakterületi felelősöket szemrevételezésre, kapcsolatépítésre, a szomáliai mogadishui nemzetközi reptéren lévő előretolt főhadiszállásra. Hazánk továbbra is részt fog vállalni a misszióban: egyrészről az európai uniós tagságunkból fakadóan, hiszen hazánk támogatja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, és aktívan részt kíván venni az EU válságkezelő műveleteiben, a kontinensen és azon kívül is; másrészt pedig támogatnunk kell a szegénységgel és a gyarmati múlt miatti elmaradottsággal küzdő országokat, mint amilyen Szomália is, de természetesen anyagi forrásainkhoz és erőnkhöz mérten.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szomáliai misszió folytatása miatt született meg az 1001/2013. számú kormányhatározat, amely 2015. december 31-ig meghosszabbította immár emelt, 10 fős létszámkerettel a Magyar Honvédség részvételét a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló műveletben. A honvédelmi és rendészeti bizottság 2013. február 18-ai ülésén a bizottság többségi véleménye alapján benyújtotta a H/10081. számú határozati javaslatát a jelentés elfogadásáról.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a J/10049. számú beszámolót és az előttünk fekvő határozati javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Földesi képviselőtársam a lokálpatriotizmust említette, azt gondolom, hogy ennek kapcsán muszáj Vas megyei és szombathelyi képviselőként megszólalnom, hiszen köztünk van Szombathely díszpolgára is a teremben, aki, azt gondolom, hogy már felmutatta azt, hogy miért fontos, hogy ez a sportág ott legyen az olimpián, és miért tud ez fontos példakép lenni a fiatalok számára.

Bízunk abban, hogy valóban ez a sportág a továbbiakban is ott tud lenni az olimpián, már csak azért is, hiszen a közelmúltban egy újabb sikernek örülhettünk, hiszen Hatos Gábor a birkózó magyar Grand Prix keretében vehette át az olimpiai bronzérmét, amelyet még Londonban szerzett, de sajnos úgy alakult, hogy ezt csak most tudta megkapni. Bízunk abban, hogy azok a fiatalok, akik elkezdték, akár Szombathelyen, Vas megyében ezt a sportágat, azok később majd az olimpián is tudják űzni.

Ahogy a teheráni világkupa jelmondatával nyitotta meg Szombathely díszpolgára annak idején ezt a birkózó magyar Grand Prix-t, most is őt tudom idézni: "Olimpia birkózás nélkül soha, soha, soha." Így legyen!

Köszönöm, elnök úr. (Taps.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Elfogadom.

ELNÖK: Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja Kontrát Károly államtitkár urat válaszadónak. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem túlzás, amikor azt állítjuk, hogy az előző kormányok tevékenységének egyik legsúlyosabb bűne hazánk rendőrségének ellehetetlenítése volt. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hagyatékaként a közbiztonság elfogadhatatlan állapotba került. Ennek fő oka a rendőrségen belül keletkezett drasztikus létszámhiány, ami az állampolgárok mindennapi biztonságérzetének erőteljes romlásához vezetett.

Ezen évek legnagyobb bűne az volt, hogy a rendvédelmet nem az állam polgárainak, hanem szinte kizárólag a saját maga megvédésében volt képes értelmezni a szocialista hatalom. Települések és az ott élő emberek sokasága élte meg ekkoriban azt, hogy az állam az alapvető védelmet sem nyújtja számukra. A törvénytisztelő állampolgárok bizalma veszett el, hogy biztonságos jogállamban élnek, ahol nyugodtan hajthatják álomra a fejüket. A biztonságba vetett hit helyreállításához szigorú törvényekre, azok következetes betartására és betartatására van szükség. Az államnak védelmet és biztonságot kell szolgáltatnia, amire csak egy értékeiben, gondolkodásmódjában és mentalitásában megváltozott, megújult rendőrség képes. Elmondhatjuk hogy az új rendőrőrsök megnyitása és a 2010 óta állományba helyezett mintegy 3500 új rendőr ezt az új irányt mutatja.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján tisztelettel kérdezem, hogy miképpen értékeli a rendőrség szervezeti átalakítását célzó törvények hatályosulásának gyakorlati tapasztalatait, illetve csökkent-e ennek köszönhetően, és ha igen, milyen mértékben az erőszakos bűncselekmények száma hazánkban.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy az ön által felsorolt intézkedések és a rendőrség eddigi gyakorlata és tapasztalatai alapján leszűrhetjük azt a következtetést, hogy lezárult az a korszak, amikor a magyar állampolgároknak kételkedniük kellett abban, hogy számíthatnak-e a rendőrségre, lezárult az a korszak, amikor a rendőrséget politikai célokra használták - gondoljunk csak a 2006-os eseményekre -, és lezárult az a korszak, amely a rendőrség ellehetetlenítéséről szólt.

Azt gondolom, hogy mindezek az intézkedések hozzájárulnak a lakosság szubjektív biztonságérzetének a növeléséhez, és azok a fajta intézkedések, amiket a válaszában felsorolt, hogy a rendészeti szakterületen belül milyen fő hangsúlyok jelennek meg a közterületi jelenlét formájában és a reagálóképesség erősítésében, a továbbiakban is hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a bűncselekmények száma még inkább csökkenjen. Mi várjuk ezeket az adatokat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyan képviselő úr nem mondta ki, hogy elfogadja az államtitkári választ, de gondolom, hogy az elmondottak alapján ez egyértelműen következik.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Elnök Úr! Elfogadom a választ, bár ez nem interpelláció, itt tehát nem kell elfogadni.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vas megyei képviselőként azt gondolom, hogy ebben a témában meg kell szólalni, már csak azért is, mert egy elfelejtett régióról van szó, és valóban a 86-os út fejlesztése már egy régóta esedékes probléma. Most végre a kormány nagy intenzitással nekiállt ezen évtizedes helyzet megoldásának, és azt gondolom, hogy ez a mostani keretmegállapodás is hozzá tud járulni ahhoz, hogy Vas megye déli része, az Őrség ismét fejlődésnek induljon, ahogyan arról olvashattunk a keretmegállapodás indoklásában. Láthattunk kisebb-nagyobb anomáliákat az elmúlt években, évtizedekben, amelyeket nem sikerült megoldani. Szerencsére a kormány ennek nekilátott, gondolok itt például a Felsőszölnök és Kétvölgy közötti összekötő út megépítésére, itt egy 5,1 kilométeres útról van szó, amelynek az alapkövét 2007-ben már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a szlovén kollégája lerakta. Ennek ellenére nem indult meg a fejlesztés, most a 2013. januári közlemény szerint ez az év végére megtörténik, úgyhogy azt gondolom, hogy ez is és a mostani keretmegállapodás is mutatja, hogy Vas megye déli része, Zala megyéhez hasonlóan ismét a fejlődés útjára lépett.

Úgyhogy köszönjük ezt a keretmegállapodást. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a 2013. március 25-i ülésén megvitatta az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló J/10403. számú jelentést. A bizottság a többségi vélemény alapján a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartotta, és benyújtotta a jelentés elfogadásáról szóló H/10539. számú határozati javaslatot.

(18.50)

A bizottság ülésén a Honvédelmi Minisztérium képviselője tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az Európai Unió Tanácsa február 18-án döntött az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai misszió elindításáról. Az EUTM Mali központja Bamakóban lesz, míg a kiképzésre egy Bamakótól északkeletre található helyszínen kerül sor. A misszió megbízatása - ahogy államtitkár úrtól is hallottuk - kezdetben 15 hónapra szól. A tervek szerint a misszióban 200 kiképzőtiszt, valamint további támogató és haderővédelmi személyzet vesz részt. A Magyar Honvédség ehhez járul hozzá az állományból legfeljebb 15 fővel a művelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb 15 hónap időtartamban.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az arab tavasznak, különösen a líbiai polgárháborúnak jelentős következményei voltak Mali számára. A Kadhafi-rezsim haderejét a Maliból származó zsoldos tuaregek alkották, akik Kadhafi bukása után visszatértek az országukba, ahol 2012 januárjában felkelést robbantottak ki az ország északi részén. Céljuk a régió függetlenségének kikiáltása volt, ami meg is történt, de egyetlen ország sem el ismerte el annak létét.

Mali helyzetét tovább súlyosbította Touré elnök tehetetlensége is, aki ellen az ország tisztikara puccsot hajtott végre 2012 márciusában. A katonaság átvette a hatalmat, és csapatokat küldött a tuareglázadás leverésére. A függetlenségért harcoló tuaregek, miután fokozatosan szorították őket vissza, összefogtak a terrorista szervezetekkel. 2012 októberében az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította a lázadókat a terrorszervezetekkel való kapcsolatok megszakítására, illetve aggodalmát fejezte ki a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások miatt. 2012. december 20-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa egy francia javaslat nyomán engedélyt adott egy intervenciós haderő felállítására, amely a bamakói kormánnyal együttműködve visszaszorítja a lázadókat, és segíti az ország északkeleti területét felszabadítani a szélsőséges iszlamista milicistáktól.

Mindemellett a jelenlegi mali elnök levélben fordult segítségért Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárhoz és François Hollande francia elnökhöz. Franciaország azonnal támogatásáról biztosította Mali kormányát, és katonákat küldött az országba. Az Európai Uniót aggasztotta az Észak-Maliban fennálló biztonsági helyzet, ezért tavaly december 10-én válságkezelési koncepciót hagytak jóvá a Maliban létrehozandó uniós kiképzési misszióra vonatkozóan, amelynek célja, hogy támogassa az ország területi egységének és demokratikus rendjének helyreállítását.

Az EUTM Mali katonai kiképzést és tanácsadást nyújt a mali fegyveres erőknek, hogy ezáltal javuljon azok katonai képessége és operatív eredményessége. A misszió mali katonai zászlóaljakat képez ki, és segítséget nyújt a polgárok és az emberi jogok védelméhez. Emellett a misszió a hadsereg logisztikai és operatív parancsnoki láncainak működésén is javítani kíván, továbbá abban is segít, hogy a mali hadseregen belül javuljon a humán erőforrások kezelése és kiképzése. A misszió harci műveletekben nem vesz részt. Ez az új misszió a Száhil-övbeli válsággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítés részét képezi, amely megközelítés a következőket foglalja magában: fejlesztési együttműködés, humanitárius segítség, diplomáciai intézkedések, valamint a biztonság fokozására irányuló konkrét támogatás.

(19.00)

Ehhez a misszióhoz járul hozzá a Magyar Honvédség tíz kiképzőtiszttel: hat mesterlövésszel, három egészségügyi szakemberrel és egy összekötőtiszttel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig elhangzottak alapján és a tények ismeretében arra kérjük frakciónk nevében képviselőtársainkat, hogy támogassák az előttünk fekvő indítványt. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan javaslat fekszik előttünk, amely iránt, azt gondolom, hogy nagy társadalmi elvárás van. Még akkor is nagy igény van rá, ha bizonyos szervek nem teljesen így gondolják. A XX. század embertelen diktatúrái ugyanis kitörölhetetlen sebeket hagytak a magyarokban. Az önkényuralmak végigkísérték a mögöttünk hagyott évszázadot, és milliók életét tették tönkre. Megbocsátani lehet, azonban elfelejteni nem tudják érthető módon nyilván ezeket a bűnöket.

Az itt ülő képviselők közül sokaknak és felmenőiknek is megvan a maguk története, és így nemcsak a történelemkönyvek alapján, hanem családjuk sorsán keresztül tudják, miről szóltak a nyilas, náci és a kommunista vörös diktatúrák szörnyűségei. Számunkra emberi tartásból, nemzetszeretetből ezek az emberek példát nyújtanak. Jómagamnak nagyapja ilyen példa volt, aki 1956-ban harcolt, és utána börtönbüntetésre ítélték. De ilyen példa lehet mindannyiunk számára Menczer Erzsébet képviselőtársunk édesapja, Menczer Gusztáv, aki feleségével együtt megjárta a Gulágot. Közös felelősségünk, hogy továbbvigyük ezeknek az embereknek az örökségét, fejet hajtsunk emlékük előtt, és soha ne felejtsük el az ő áldozatukat. Mi, a Fidelitas tagjai ezért veszünk részt évről évre Az élet menetén, és ezért állunk ki azok ellen, akik tagadják a nyilas és náci rémtetteket.

A fejet hajtás okán és az áldozatok örökségének továbbvitelének céljával kötöttünk együttműködést a kommunista diktatúra áldozataival is, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szövetségével, a Recski Szövetséggel és az 1945-1956 között elítélt politikai elítéltekkel. Országos együttműködésünket helyi és megyei szervezetek tovább mélyítik, hogy ezáltal az új nemzedéknek át tudjuk adni a diktatúra ellen küzdő emberek üzenetét.

Az áldozatok, akik közül hála istennek még sokan itt vannak, ma is világosan vallják a hitüket, hátsó szándék nélkül szeretik a hazájukat, és nem alkudnak meg erkölcsi kérdésekben. Itt vannak, hirdetik az értékeiket, emlékeztetnek egy megveszekedett ideológia bűneire. Sőt győztesek, hiszen az őket megnyomorító diktatúrák már rég nem léteznek, ők pedig még ma is itt vannak köztünk, kihúzott derékkal. Mi, politikusok is erőt, kitartást és hitet kaphatunk tőlük. Emiatt került megfogalmazásra ez a törvényjavaslat, és emiatt kötelességünk támogatni az indítványt.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága április 22-ei ülésén megvitatta a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló H/10645. számú országgyűlési határozati javaslatot. A bizottság a javaslatot 14 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen államtitkár úr ismertette az országgyűlési határozati javaslatot, melynek elfogadása esetén a parlament a Magyar Honvédség maximális létszámának engedélyezéséről döntene.

Tisztelt Elnök Úr! A honvédelmi és rendészeti bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a határozati javaslatot, így javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Honvédelmi Minisztérium 2013. április 5-én nyújtotta be a tisztelt Háznak a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslatot. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessem az ezzel kapcsolatos álláspontunkat.

Szükségesnek tartjuk új határozat elfogadását, tekintettel arra, hogy a jogszabályi környezet megváltozott. Ezért a javaslat a Hjt. rendelkezéseinek megfelelően állománykategóriánkénti bontásban tartalmazza a Magyar Honvédség maximális létszámát. Ahogy államtitkár úrtól is hallhattuk, ez a létszám 29 700 fő.

(13.10)

A Magyar Honvédség szervezeteinek békeidőszakban is teljes állománytáblával kell rendelkezniük, amihez a szükséges létszámot az országgyűlési határozatban szereplő létszámnak tartalmaznia kell. Az engedélyezett létszám a Magyar Honvédség szervezeteinél rendszeresíthető beosztások számának felső határát határozza meg, a javaslat megenged szükség szerinti átcsoportosításokat, az összlétszám megadott százalékos arányainak túllépése nélkül.

Továbbá a határozati javaslat arról is rendelkezik, hogy az önkéntes tartalékosok, valamint a rendelkezési állományba tartozók létszáma nem terheli a Magyar Honvédség engedélyezett létszámát, mivel ezek speciális jogállással rendelkező személyi kategóriák. Végül a határozati javaslat jogtechnikai pontosításokat tartalmaz annak érdekében, hogy a szükséges hatályon kívül helyezések és visszavonások végrehajtásra kerülhessenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció az államtitkár úr által elmondottak és az általam ismertetett tények alapján támogatja a 10645. számú országgyűlési határozati javaslatot. Ennek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal is támogassák azt.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság a mai ülésén megvitatta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A bizottság a javaslatot 13 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője tájékoztatta a bizottságot a javaslatról. Elfogadása esetén - mint ahogy itt is szó volt róla - a megtett úttal arányos tarifarendszer kerülne bevezetésre, amelynek eredményeként a hazai úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnának a terheléssel. Így a használók jelentős megtakarítást érhetnének el az e-matricás útdíjakhoz képest.

Az elektronikus díjszedést a gyorsforgalmi és az országos közúthálózat főúti külterületi szakaszain vezetnék be, kivéve az M0-n belüli utakat és az M31-et. Ez 6318 kilométeres díjköteles úthosszt jelent. Az útfenntartás költségeit az utakat használók az igénybevétellel arányoson fedeznék a javaslat szerint. Fontos megjegyezni, hogy a közlekedők egy fedélzeti eszköz beépítése után kapuk és megállítás nélkül haladhatnának a díjköteles szakaszokon. Úthasználatuk mértékét, jogosultságukat elektronikusan ellenőrzik. Ez több szempontból megkönnyítené a járművek közlekedését.

A törvényjavaslat elfogadása esetén megtörténne a teherforgalom kiegyensúlyozottabb díjterhelése és legalább részben ellentételezhetővé válna az országon áthaladó kamionok által okozott útállapotromlás és környezetszennyezés. Az előterjesztő ismertette, hogy az e-útdíj bevezetése után fél évvel kedvezményrendszer indulna a gyakori használók számára. A kedvezmény mértéke az uniós szabályozással összhangban legfeljebb 13 százalék lehet.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság június 10-én, a tegnapi ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

A mi bizottsági ülésünkön is elhangzott, hogy ez az indítvány a választás lehetőségét kínálja fel; és azt gondolom, hogy azokat az ellenzéki felvetéseket, amelyeket itt is hallhattunk, jól, a személyes tapasztalatain keresztül mutatta be Lanczendorfer Erzsébet képviselőtársunk, aki orvosként évtizedeken keresztül dolgozott olyan emberekkel, akik elvesztették a szeretteiket. Azt gondolom, hogy azok a példák, amelyeket felsorolt, alátámasztották azt, hogy erre a javaslatra, illetve annak a támogatására szükség van.

A bizottság így a törvényjavaslatot 13 igennel, 0 tartózkodás mellett és 5 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a szót.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! a 112-es hívószám megjelenéséig a segélyhívó számok az Európai Unió minden országában különböztek. Baleset, katasztrófa, bűncselekmény esetén a polgárok a nemzeti segélyhívó számokon érték el a készenléti szerveket.

(14.10)

A 112-es hívószám bevezetésével más országokban a segítségnyújtás sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá vált, és annak ellenére, hogy a nemzeti hívószámok továbbra is elérhetők, Európán belül bárhová utazunk, elég egyetlen segélyhívószámot megjegyezni.

Jelenleg a segélyhívásoknál az egyik leggyakoribb probléma a bizonytalan helymeghatározás. A lakott területeken kívül történt baleseteknél vagy bűncselekményeknél gyakran még az sem tudja pontosan meghatározni a helyszínt, aki ott ismerős. A másik probléma az, hogy jelenleg nem alkalmaznak elektronikus űrlapot, amelyet minden érintett szervezet látna, hanem több kézen át megy az információ. Az új rendszer kiépülésével végre lehetővé válik, hogy a bejelentő telefonszáma és a helyzete azonnal megjelenjen az operátor számítógépén, aki az elektronikus adatlapon rögzíti az eseményt, és ez a mentésben részt vevő összes szerv számára láthatóvá válik. Továbbá mód nyílik arra, hogy az intézkedés közben keletkezett pontos információkkal frissítse az operátor az adatlapot. Ez pedig hozzájárul a sikeres életmentéshez.

A projekt keretében Miskolcon és Szombathelyen már elkészültek a hívásfogadó központok. Mindkét esetben állami tulajdonú épületek kerültek hasznosításra, hiszen Miskolcon egy volt honvédségi, valamint Szombathelyen egy korábbi határőri, majd rendőrségi objektumban alakították ki a központokat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem öntől, milyen további előrelépéseket eredményez az új, 112-es segélyhívó rendszer kialakítása. Tisztelettel várom válaszát.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy Vas megyei országgyűlési képviselőként és a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként örömmel hallottam az államtitkár úr által elmondottakat. Azért is, mert a két központ, a miskolci és szombathelyi létrehozásával 800-850 új munkahely jön létre, ami, azt gondolom, hogy rendkívül fontos számunkra, Vas megyeiek számára is.

Mindemellett fontos kiemelni, hogy a kormány hozzátette ehhez a saját részét, hiszen 6 milliárdos uniós forrásból valósul meg ez a kezdeményezés, amelyhez 1,4 milliárd forintot ad az állam.

Mindemellett az új rendszer nemcsak a központokban kerül fejlesztésre, hanem emellett a járőröket is, az ő technikai eszközeiket is ellátják fejlesztésekkel.

Bízom abban, hogy ezáltal valóban gyorsabb lehet a mentés, és így nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy például egy mentőautó rossz és téves címre megy ki.

Köszönöm.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék hinni abban, hogy mi, akik itt dolgozunk a parlamentben, mindannyian büszkék vagyunk a hazánkra, de ezen belül kiemelt szeretettel tekintünk arra a helyre, arra a térségre és megyére, amelyet a szülőföldünknek tudhatunk, amelynek polgárait itt, az ország házában képviselhetjük. Ezeket a helyeket nemcsak a személyes élményeink és emlékeink emelik közel a szívünkhöz, hanem az ott élő emberek megbecsülése, a táj szeretete, történelmének ismerete, valamint az onnan származó kiemelkedő személyek tisztelete. Utóbbiak az emlékezés és az emlékeztetés kitüntető kötelességét is ránk róják.

Jómagam a vasi embereknek köszönhetően vehetek részt e Ház munkájában. Ők az elmúlt hét végén különösen büszkén ünnepeltek, hiszen ebben a megyében száz éve született az a költő, akinek már serdülőkorában megjelentek a versei, s 19 évesen a legendássá vált Nyugatban publikált. Weöres Sándor volt e nyelvi zseni, akit magyar Orpheusnak is hívnak. Nemcsak költő volt, hanem író, filozófus, irodalomtudós és műfordító is egyben.

Nézzük, hogy miképpen jellemzik az irodalomtudományi enciklopédiák. Ezek szerint a posztmodern, azaz a kortárs irodalom egyik legnagyobb lírikusa, akinek költészetét a sokszínűség, a sokféleség, a világ végtelen tarkaságának tükrözése jellemzi. Lírájának gazdagsága az egyszavas alkotásoktól, a pársoros játékversektől a hosszú terjedelmű gondolati költeményekig és a verses regényekig terjed. Versei a lírai személytelenségnek egy különleges változatához tartoznak, amit a görög mitológia átváltozásokra képes varázslójáról, Próteuszról próteuszi, alakváltó költészetnek is neveznek. A szakkönyvek eme jellemzése egy olyan alkotói pályát foglalt össze, amely méltó az elismerésre. 1970-ben kapott Kossuth-díjat, ekkoriban jelentek meg először a művei angol és német fordításban. Huszonnégy évvel ezelőtt, 1989 januárjában hunyta le a szemét.

Halálával egy komoly műfordító pályafutása is lezárult. Olyan különleges nyelvekből is ültetett át magyarra, mint a kínai. Talán ez a nyitottsága azért is volt a világ felé, mert huszonévesen egy irodalmi díjnak köszönhetően beutazhatta a fél világot.

Járhatott bármerre, sodródhatott bárhova, szívében a szülőföldje mindig kiemelt helyet foglalt el. Szombathelyen született, Csöngén gyermekeskedett, a megyeszékhelyen volt Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, költő kosztos diákja. A Vas megyei üdvözlet című versében így vall minderről: "Sokszor megyek Szombathelyre, / gondjaimtól szabad helyre / és mellette Oladra / békességem fogadva, / sűrű fák közt Kámonban / elmerülök álomban / és ha vágyom völgyre-hegyre, / tovább utazom Kőszegre, / - végtére hazatérek Csöngére."

(17.50)

Ez a falu valóban egy kis békés szigetet jelenthetett számára, mint az egész világot bejáró ember számára is. Erről tanúskodnak barátai visszaemlékezései is. Amerikából való hazatérése után a kérdésre, "Milyen volt hát az az Amerika?", így válaszolt: "...tudod, az azért nem Csönge!"

Vas megye mellett sok más város is magáénak mondhatná a költőt, és büszke lehet rá, hiszen Sopronban, Győrben és Budapesten, valamint Pécsen vannak olyan állomások, amelyek az életéhez kötődnek.

Weöres Sándor üzenete azonban nemcsak nekünk, Vas megyeieknek és a többi város szülöttének szól, Weöres Sándor ugyanis mindannyiunké: a gyerekeké, akik már óvodáskorban fejből tudnak tőle legalább négy-öt verset; a szerelmeseké, akik esküvői meghívóra is illő gondolatokra lelnek nála; az útkeresőké, akiket a teljesség felé irányíthat, ahogy fogalmaz: "egyetlen ismeret van, a többi csak toldás, alattad a Föld, fölötted az ég, benned a létra."

Tisztelt Országgyűlés! Ezúton szeretnék köszönetet mondani a kormánynak, hogy útjára indította Weöres Sándor születési centenáriumán az országos emlékévet, amelynek kezdeményezésében jómagam is részt vehettem. Köszönet illeti Balatoni Mónika államtitkár asszonyt és csapatát, Baranyai Ernő csöngei polgármestert és a község lakóit, valamint Parais Istvánt és a szombathelyi agorás szervezőket, Jordán Tamást és a Weöres Sándor Színház társulatát, hogy nekik köszönhetően ünnepien indulhatott útjára a megemlékezéssorozat a hétvégén Vas megyében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Számos weöresi gondolat lenne, amelyet egy mondatban át lehetne adni a képviselőknek a születési centenáriumon. Egy fiatal egyetemista, Lehoczki Ádám által ajánlott gondolatot szeretnék megosztani önökkel. Eszerint idézem: "Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek a javára tegyél!"

Köszönöm a figyelmet, képviselőtársaim. (Taps.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-frakció részéről mi is szeretnénk kifejezni a gratulációnkat a magyar birkózósport múlt heti sikereiért. Ahogy államtitkár úr is elmondta, a versenyzőink valóban megérdemlik, hogy az ország Házában is kifejezzük az elismerésünket és büszkeségünket.

Nehéz év mögött áll a birkózósport, minket is megdöbbentett annak a lehetősége, hogy az évezredes hagyományokkal rendelkező birkózás esetleg megszűnhet olimpiai sportág lenni. Ezért nyújtottuk be és szavaztuk meg - ahogy államtitkár úr is utalt rá - a birkózás sportág a nyári olimpiai játékok programján való megőrzésének támogatásáról szóló határozati javaslatot. Ahogy a frakciók képviselői is elmondták, egyöntetűen támogattuk mindezt itt az Országgyűlésben.

Tisztelt Ház! Emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy a mi politikai családunk mindig is kiemelt helyen kezelte a sport ügyét, és minden eszközzel támogatni igyekezett azt. Így tett a mindennapos testnevelés bevezetésekor, az évtizedes elmaradásban lévő, düledező stadionok felújításakor vagy az öt látványcsapatsport javára leírható társaságiadó-kedvezmény lehetőségének megteremtésekor. Emlékeztetőül: csak a 2011-12-es támogatási időszakban 33,5 milliárd forintról adtak ki támogatási igazolást, amelyből összesen 1550 jóváhagyott sportfejlesztési program valósult meg.

Mindemellett - ahogy államtitkár úr is elmondta - 16 sportág indult meg a fejlődés útján a miniszterelnök úr és Simicskó államtitkár úr egyeztetéseinek köszönhetően, amelyek keretében a sportágak fejlesztési lehetőségeiről, a megoldandó problémák felméréséről volt szó, és emellett döntés született a jelentős anyagi támogatásukról is, amelyek hozzájárulnak az utánpótlási rendszer megteremtéséhez és ahhoz, hogy a támogatások valóban el tudjanak jutni a végekhez is. Ezek között volt a birkózás is, amely szereplőinek az elmúlt hétvégén nyújtott teljesítményéhez szeretnék ismételten gratulálni a Fidesz nevében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és sok sikert kívánunk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.20)

ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság a tegnapi napon megtárgyalta a "Nemzeti drogellenes stratégiáról - Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen" című határozati javaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot 16 igennel, 5 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

Az új nemzeti drogstratégia megalkotását alapvetően az is indokolta, hogy hazánk a korábbi tranzitország helyett célország lett a drogfogyasztás és -terjesztés területén. Az új stratégia szükségességét az is erősíti, hogy egyre fiatalabb korosztályok lesznek hazánkban drogfelhasználók. Az új nemzeti stratégiában megfogalmazott fő cél az illegális és a visszaélésszerű legális szerhasználat visszaszorítása célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével. Az új stratégiában az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet kap a megelőzési tevékenység, valamint a családok és a helyi közösségek bevonása azzal, hogy minél erősebb védő szerepet tölthessenek be a megelőzésben és a már függővé vált emberek visszavezetésében, kezelésében.

Az előterjesztés társadalmi egyeztetésre is került, amelynek keretében az egyházak, szakmai és civil szervezetek egységesen támogatták a nemzeti stratégia középtávú feladatait meghatározó dokumentumot. Az előterjesztés az új stratégiában nem titkolt célként jelölte meg a drogok visszaszorításának a lehetőségét, ami hozzájárulhat a függőség hatékony csökkenéséhez is. Magyarország Kormánya a kábítószer problémakörének egészét új szemlélettel közelíti meg, ugyanakkor sürgeti a bűnmegelőzési és a bűnüldözési eszközök hatékonyabb alkalmazását.

A bizottság kormánypárti szakpolitikusai mindezek alapján általános vitára alkalmasnak találták és támogatják a határozati javaslatot.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2012. március 29-én Budapesten megalakult az emberi jogi munkacsoport. A kormány határozatában rendelkezett az emberi jogi munkacsoport életre hívásáról, amelynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson ennek érdekében civil szervezetekkel, érdek-képviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai konzultációt és kommunikációt. Tudomásom szerint számos nagynevű szervezet is jelentkezett a kormány mellett működő munkacsoportba.

A bizonyos esetekben hiperérzékeny jogvédők gondolkodásában ez idáig jelentős változást nem sikerült tapasztalni. A Gyurcsány-kormány ideje alatt elkövetett 2006-os rendőri brutalitást és szemkilövetést végig néma csendben figyelő nemzetközi jogvédők folytatják a hagyományt, és nem tesznek semmit akkor, amikor Bajnai és csapata - akik egy része PM néven a parlamentben is helyet foglal - megítélésünk szerint hol nyíltan, hol burkoltan gyűlöletkeltő, rasszista vagy éppen cigányellenesnek tűnő akciókat hajtanak végre. A miniszterelnök hungarocell szobrának ledöntése és fejének a rugdosása, szurkálása, '56 emlékének a meggyalázása nem érte el a liberális jogvédők ingerküszöbét. Mint ahogy az sem, hogy a bajai megismételt önkormányzati választást megelőzően Bajnaiék olyan internetes játékkal rukkoltak elő, ahol - különböző internetes portálok tájékoztatása szerint is - roma emberekre utaló figurákat gázolnak el autókkal. A bajai választási bizottság egyébként jogsértőnek találta a játékot, miközben például az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság meg sem nyikkant. Gyurcsány Ferenc megnyilvánulása esetében, amelyben az MSZP kampánypénzeinek homályos eredetére utalt, sem voltak olyan hangosak a máskor oly aktív korrupcióellenes szervezetek.

Az elhangzottakra tekintettel tisztelettel kérdezem államtitkár urat, mit gondol, a felsorolt esetekben miért hallgatnak a nemzetközi jogvédő szervezetek. Bajnainak és csapatának a megnyilvánulásai sértenek-e emberi jogokat? Vajon megvan-e a szükséges jogi tudás ezeknél a szervezeteknél, hogy felismerjék a jogsértő eseteket, vagy ez is hiányzik? De utalhatnánk a most hét végén történt videós botrányra is. Azt gondolom, ez mind ráutal arra a kétarcúságra, amelyet ezektől a szervezetektől tapasztalhatunk.

Tisztelettel kérdezem államtitkár urat ezekről. (Taps a Fidesz soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy a hallgatás cinkossá tesz. Mindazok a példák, amelyeket államtitkár úr is felsorolt, bizonyítják azt az állítást, hogy valóban meg kellett volna szólalni ezeknek a jogvédő szervezeteknek, hogyha hitelesnek akarják magukat tartani. El kell ítélni azokat a baloldali hangokat, amelyek ilyen kirekesztő módon tudnak megnyilvánulni akár az interneten, akár a nyilvánosságnak más színterein is. Ezért nekünk fontos, hogy minden egyes ilyen helyzetre felhívjuk a nyilvánosság figyelmét, hogyha már az arra kötelezett nemzetközi jogvédő szervezetek ezt nem teszik meg, és hallgatnak és ezáltal cinkosok.

Köszönöm államtitkár úr válaszát, amelyet elfogadok, és mindenkinek ajánlom a figyelmébe a gordonelete.hu weboldalt, amelyet a Fidelitas indított annak érdekében, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyeket a nyilvánosság elé tudjuk tárni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/12415/222. számú költségvetési módosító javaslat kapcsán, amely többletforrást kíván biztosítani a kiemelt közbiztonsági feladatok ellátására, a következőket szeretném elmondani.

A belügyminisztériumi fejezet 2014. évi költségvetése kiemelt ügynek tekinti a közbiztonság megerősítését, az emberi élet és értékek védelme érdekében a katasztrófavédelem fejlesztését, a kis értékű bűncselekmények felderítését és a büntetések végrehajtását. A kormányprogramban meghatározott célokkal összhangban a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek alapvető feladata a rend és a közbiztonság megerősítése, az állampolgárok védelmét, közbiztonságát szolgáló fejlesztések és szervezeti átalakítások következetes végrehajtása. A kormány álláspontja megalakulása óta világos: a rend és a közbiztonság az egyik legfontosabb terület, ahol az államnak meg kell felelnie, így ezzel összhangban a jövő évi költségvetésben is kiemelt jelentőséget kap a közrend, a közbiztonság kérdése.

Megállapítható az is, hogy stabil a rendőrség központi támogatása, sőt a rendőrség feladatellátását összesen 15,8 milliárdos pluszforrás segíti a 2013-as évhez képest. Ez a pluszforrás lehetőséget biztosít a rendőrség további számának növeléséhez, a hatékony bűnmegelőzéshez és bűnüldözéshez. 2014-ben fokozott elvárásként jelentkezik a rendőrségnél a korrupció és a belső szabálytalanságok kiszűrése, azok szigorú szankcionálása, illetve az objektív felelősségen alapuló közigazgatási hatósági eljárások közlekedésbiztonságra gyakorolt pozitív hatásának, kimutatható eredményeinek megtartása, a személyi sérüléses balesetek és a balesetben meghalt személyek számában bekövetkező csökkenés ütemének javulása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés biztosítja a közrend, közbiztonság folyamatos megerősítésének kormányprogramban foglalt céljait, hiszen a törvényjavaslat a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében készült. A középpontjában a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése áll.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 86-os út kapcsán polgármester úr már elkezdte ismertetni azokat a tényeket Magyar Zoltán képviselő úr felvetésére, amelyek valóban tények, hiszen az elmúlt évtizedben nagyon sokan beszéltek arról, hogy valamit kezdeni kell a 86-ossal. Most végre források is vannak erre biztosítva. Engedjék meg, hogy ismertessek pár számot. A Szombathely-Vát közötti 9,2 kilométeres szakaszra 2,3 milliárd forint, a szelestei elkerülő 3,76 kilométeres szakaszára 2,54 milliárd forint volt biztosítva, a Szeleste-Hegyfalu közötti 7,5 kilométeres sávra 15,9 milliárd forint, a majd épülő Hegyfalu-Csorna közötti szakaszra, ami 33,4 kilométer, több mint 65 milliárd forint, a csornai elkerülőre, amely 12,5 kilométeres szakasz, közel 30 milliárd forint, és emellett épül a Körmend-Egyházasrádóc közötti szakasz is 1,6 milliárd forintért.

Azt gondolom, hogy ezek fontos tények. Tehát már egy meglévő beruházás folyik itt, amelynek fontos az, hogy valóban minden párttól támogatást kapjon. Gondolom, ez egy jelzés volt Magyar Zoltán képviselő úr részéről, hogy ő is fontosnak tartja ezt az ügyet, de szeretném jelezni, hogy jó ütemben halad ez a fejlesztés.

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jómagam is üdvözölni tudom azt a módosító indítványt, amelyet Kőszegi Zoltán képviselőtársunk ismertetett, és elmondása alapján a kormány is támogat. A Határtalanul-program egy olyan kezdeményezés, amire azt gondolom, hogy mindannyian büszkék lehetünk. Jómagam a Fidelitas elnökeként azért, mert 2004-ben a december 5-ei népszavazást követően a Fidelitas országos választmánya Schmidt Csaba képviselőtársunk, Tatabánya város polgármestere indítványára terjesztett elő egy olyan kezdeményezést, amelynek keretében a fiatalok határon túli osztálykirándulását elősegítő programot kívántunk kidolgozni. Ezt akkor önkormányzati szinten sikerült megvalósítani.

A kormányváltást követően került sor arra, hogy állami támogatásból egyre több fiatal tud eljutni a Kárpát-medencébe, és mint láthatjuk ebből a mostani módosító indítványból is, nőni fog azoknak a fiataloknak a száma, akik számára ezen osztálykirándulások által a Kárpát-medence nem csupán egy térkép lesz, hanem valódi kapcsolatokkal átszőtt egység. Ehhez kérem én is a támogatásukat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ÁGH PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő törvények módosítására tesz javaslatot.

Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy idén szeptember 1-jén lépett hatályba a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat, amely egyik előzménye az indítványomnak. A szociális igazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban elsőként erre a módosításra utalnék. Eszerint, ha a közösségi szálláson vagy befogadóállomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, akkor az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását megszünteti.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy abban az esetben, amennyiben a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei továbbra is fennállnak, a külföldi számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. Korábban az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek esetében a törvény nem állapított meg határidőt az intézményben történő tartózkodásra és az ahhoz kapcsolódó ellátások biztosítására. Ez azt vonta maga után, hogy az illegális beutazás vagy jogellenes tartózkodás miatt eljárás alá vont személyek évekig hazánkban tartózkodtak, és az állam gondoskodott róluk. Emellett a korábbi szabály nem igazán ösztönözte a külföldieket a hatósággal történő együttműködésre. A módosítással ez a helyzet megszüntetésre kerül.

Az említett jogszabály azt a lehetőséget is megteremtette, hogy azok a külföldiek, akik bár jogellenesen tartózkodnak Magyarországon, de velük szemben a visszaküldés tilalma fennáll, pénzbeli támogatást vehetnek igénybe az önálló életvitel feltételeinek megteremtése érdekében. Emellett megnyitotta számukra a munkavállalás lehetőségét is, és hazánk jelentős összegekkel támogatja a tartózkodási joggal nem rendelkező külföldiek önkéntes hazatérését.

Mindemellett a menedékjogról szóló törvény módosításai következtében 2014. január 1-jétől egyes ismételt menedékkérők is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy bár újabb eljárásuk időtartamáig Magyarország területén maradhatnak, a menekültügyi hatóságnak nem lesz velük szemben elhelyezési és ellátási kötelezettsége, így elszállásolásuk is megoldatlan lesz. Annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen az utcán tölteni az éjszakát, alapvető humanitárius érdekből meg kell teremteni annak a jogszabályi lehetőségét, hogy a hajléktalanok részére nyújtható állami szociális gondoskodás bizonyos formáit, ha csökkentett tartalommal is, térítésmentesen vehessék igénybe. A fenti cél elérését szolgálja a szociális igazgatásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat.

A szabálysértési törvény módosítására álláspontom szerint két ok miatt van szükség. Az új szabálysértési jog rendszerében a járási hivatalok általános hatáskört kaptak a szabálysértési ügyekben történő eljárásra. A járások azonban meghatározott munkarendben, munkaidőben látják el a feladataikat. Előfordulhat, hogy egy járási hivatal hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetőjét tettenérés során a helyszínen intézkedő hatósági személy azonnali eljárás lefolytatására előállítaná a járási hivatalhoz, azonban a hivatal munkaideje már lejárt, ügyelet pedig nem biztosított. Emellett tapasztalható, hogy az egyes járási hivatalok között nem arányosan oszlik meg a munkateher. Ezekre figyelemmel célszerű lenne a szabálysértési törvényben már ismert, a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságoknál alkalmazott megoldás bevezetése a járási hivatalok vonatkozásában is.

(19.00)

Fontos, hogy a járási hivatalok gazdaságosan és gördülékenyen lássák el tevékenységeiket. Ennek és a hivatalokra háruló ügyteher alakulásának figyelembevételével az illetékességi szabályok módosítására lenne szükség. Ezzel meg lehetne teremteni egyben az ügyeleti munkarend kialakításának a lehetőségét is. Az egyes járási hivatalok tehermentesítése érdekében vagy a koncentrált ügyintézés előnyeinek kihasználása érdekében eljárási központok kialakítása is lehetővé válna. A szabálysértési törvény egy másik irányú módosítására tett javaslat pedig a közérdekű munka végrehajtásához kapcsolódik.

A bűncselekmény miatt a büntetőbíróság által kiszabott közérdekű munka esetében az állam viseli a munka elvégzéséhez szükséges orvosi szakvélemény díját. Ezzel összhangban indokolt lenne, hogy a bíróság vagy szabálysértési hatóság által önállóan büntetésként kiszabott közérdekű munka esetében is a bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munkával kapcsolatos költségvetési szabályok kerüljenek bevezetésre. A javasolt módosítás eredményeképpen a jövőben a büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény kötelezettségét így az állam viselné, azonban a szabálysértési bírság meg nem fizetése okán vállalt közérdekű munka esetén továbbra is az elkövetőt terhelné a szakvélemény díja.

A szabálysértési eljárásban véleményem szerint indokolt annak a jelenleg hatályos szabálysértési törvényben alkalmazott szabálynak a fenntartása, hogy azok az elkövetők, akik a terhükre kiszabott bírságot önkéntesen közérdekű munkával kívánják megváltani, kötelesek a foglalkoztathatósági szakvélemény költségeit viselni. A gyakorlatban előfordul továbbá, hogy a kiszabott közérdekű munka teljesítése nem kezdhető meg, mert nincs az elkövető számára alkalmas kijelölhető munkahely. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv ismételt megjelenésre kötelezi az elkövetőt. Amennyiben a megjelölt időpontban az elkövető nem jelentkezik, úgy akadályozza a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését.

A szabálysértési törvény végrehajtási rendelete ilyen esetekre az állami foglalkoztatási szerv kötelességeként előírja, hogy az elkövető távolmaradásáról értesítse a szabálysértési hatóságot. E kötelezettséget azonban indokolt törvényi szinten is előírni, hogy ezáltal a szabálysértési hatóság a közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását kezdeményezze, mivel a meg nem jelenés lényegében a közérdekű munka alóli kibúvással egyenértékű.

Végül a javaslat tartalmazza az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításának a javaslatát is. Ez a szabálysértési törvényben újonnan bevezetett szabálysértéshez kötődik, amely szerint: aki egységes európai segélyhívó számot, illetve nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból szándékosan felhív, szabálysértést követ el. A szabálysértési hatóságként eljáró rendőrség adatkezelési felhatalmazását a rendőrségről szóló törvény megteremtette, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a rendőrség adatigényléseinek a szolgáltatók nem tesznek maradéktalanul eleget. A kedvezőtlen joggyakorlat és a téves jogértelmezés kialakulásának megakadályozása, valamint a szabálysértés hatékony felderíthetősége érdekében ezért indokolt az adatkezelési felhatalmazásnak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben történő megjelenítése is.

A törvényjavaslat legfontosabb elemeinek rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat helyes célt szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatunkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen képviselőtársaimnak az elmondott véleményeket, hozzászólásokat, alapvetően a törvényjavaslat-csomag egy-egy pontjához szóltak hozzá. Ennek kapcsán az államtitkár úr is elmondta, hogy ideiglenes megoldásról van szó annak érdekében, hogy a közeledő tél kapcsán egyfajta megoldást nyújtson ez.

Köszönöm szépen azt is, hogy különböző módosító javaslatokat fogalmaztak meg, ezeket nyilvánvalóan a részletes vita során meg fogjuk tárgyalni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tagja, el szeretném mondani azt, hogy azért nem volt kormánypárti megszólalás azon a bizonyos bizottsági ülésen, mert egyetértünk a javaslattal, így a támogatásunkat szavazatokkal is kifejeztük, ahogy a honvédelmi és rendészeti bizottságban is.

Ennek az előadásában szeretném elmondani a tisztelt Háznak, hogy november 25-én tartottunk bizottsági ülést, amelyen sor került az előttünk fekvő törvényjavaslat megtárgyalására. A bizottság a javaslatot 18 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta, és arra biztatjuk az Országgyűlést, hogy fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslatban jól elhatárolhatóan három célt tűztünk ki, elsősorban annak megteremtését, hogy akik gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével kapcsolatos tevékenységet. Másrészt a javaslat a gyermekvédelmi törvény módosítását célozza a megelőző pártfogás mint új jogintézmény bevezetésével. Ebből a szándékból következik, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet is módosítani kell.

A javaslat a fentiek mellett a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés jogi szabályozási eszközeinek meghatározását is célul tűzte ki. A foglalkoztatási szabályok átfogó módosításával elérni kívánt cél annak megteremtése, hogy akik a gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet. A módosítás hatékony végrehajtása érdekében jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a 18. életévet be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző szervezet csak olyan személlyel létesítsen munkaviszonyt, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyt, aki kiskorú sérelmére elkövethető bűncselekmények tekintetében hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem szerepel ezen bűncselekmények valamelyike miatt a bűntettesek nyilvántartásában, nem áll ugyanezen bűncselekmények valamelyike elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt.

A javaslat három jogszabály módosítására tesz javaslatot, figyelemmel arra, hogy nincs minden foglalkozásnak olyan ágazati törvénye, amely szabályozná az adott foglalkozáshoz kapcsolódó foglalkoztatási feltételeket, ezért szükséges az általános foglalkoztatási jogállási törvények egységes módosítása. A benyújtott törvényjavaslat módosítja, lényegében meghosszabbítja a hátrányos jogi következmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelendő adatok nyilvántartási idejét az egyes büntetések lehetséges tartalmára, valamint az új Btk. mentesítésre vonatkozó szabályainak módosulására tekintettel. Az új foglalkoztatási követelmények a fennálló jogviszonyban az alkotmányossági követelményeknek megfelelően csak részben érvényesülhetnek, teljeskörűen csak a törvényi szabály hatálybalépésétől keletkező új jogviszonyokra alkalmazandók.

A megelőző pártfogás a védelembe vételi eljárás keretében, annak specifikus kiegészítéseként kerülne bevezetésre, amelyről a gyámhatóság határozna, és a szükséges intézkedések, magatartási szabályok előírását is a védelembe vételi eljárás során rendelnék el.

(12.40)

A pártfogó részt venne mind az elrendelés szükségességéről való döntés megalapozásában, mind tartalmi elemeinek meghatározásában, és szükség szerint a módosítás megteremti a közreműködés lehetőségét a végrehajtásban is. Három személyi körre vonatkozik a szabályozás: büntetőjogi és szabálysértési felelősségre nem vonható, tényállásszerű magatartást megvalósító gyermekkorúak, az elzárással is sújtható szabálysértést elkövető fiatalkorúak, valamint a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárásban keletkezett iratokat megismerhesse, a büntetőügyben eljáró bíróságtól, ügyésztől, nyomozó hatóságtól felvilágosítást kérjen.

A javaslat olyan törvénymódosításokat is kezdeményez, amelyek segítségével szűrhetővé válik azon internettartalom, amelyekhez a gyermekek hozzáférnek. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy az internetszolgáltatók egy könnyen letölthető és kezelhető szűrőszoftver használatát biztosítsák a honlapjukon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének tanácsadó testületeként a gyermekvédelmi internet-kerekasztal jön létre, a szolgáltatók és kiskorúak érdekeit képviselő civil szervezetek képviselőiből. A javaslat továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy a személyiségi jogok kiskorú jogosultjai, illetve a kiskorú jogosultak törvényes képviselői egy precízen szabályozott eljárási rend szerint még a polgári peres vagy a büntetőeljárás előtt vagy helyett hatékony módon léphessenek fel a kiskorú személyiségi jogainak védelme érdekében.

A törvényjavaslat széleskörűen megteremti a gyermekvédelem új eszközeit, megerősítve a meglévő eszközöket, egyben blokkolva a veszélyt jelentő nemzetközi internetes információkból származó támadásokat. Ezért is tisztelettel kérjük képviselőtársainkat, hogy fogadják el a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság a november 25-i ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és 20 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője és Csóti András vezérőrnagy úr tájékoztatta a bizottságot a javaslatról, amely több mint három évtizede alkotott törvényerejű rendeletet váltana fel. Az új büntetés-végrehajtási kódex javaslatának az egyik alapvető szemléletmódja az, hogy ne értelmetlenül eltöltött idő legyen az az idő, amelyet a fogvatartott a büntetés-végrehajtási intézet falai között eltölt. Ezért kívánják létrehozni a kockázatelemzési és -kezelési rendszert, amely a fogvatartott megismerésén át, a személyiségváltozásának figyelemmel kísérésén keresztül tartalmaz minden olyan műveletet, amely elősegíti a reintegrációs cél megvalósulását és a visszaesések számának csökkenését. Hiszen fontos, hogy a fogvatartottak ambicionálva legyenek a foglalkoztatásra, és hasznosan teljesen a mindennapjaik, tehát például oktatásban részesüljenek vagy munkát vállaljanak.

Mindemellett a javaslat foglalkozik a zsúfoltság égető problémájával. Mint tudjuk, jelenleg 140 százalékos a bv. intézetek telítettsége, amely többek között számos konfliktushoz vezet, így hosszú távon mindenképp leszorításra kerül ez a magas arány.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának egyhangú véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a Háznak annak elfogadását.

Köszönöm a szót, elnök úr.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A 86-os út az elmúlt években észak-déli tranzitúttá alakult át, és folyamatosan növekedett az erre közlekedő járművek száma. A sűrű forgalom növeli a balesetveszélyt, és zavarja az út mentén lakókat. A felújításokra bőven van ok, mert a kilencvenes évek óta folyamatosan emelkedett a 86-os út forgalma, amiben jelentős arányt képviselnek a kamionok is. '95-ben a napi átlagos járműforgalom 3564 volt, míg a személygépkocsi-egységérték száma 4636. A Magyar Közút Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2010-re ezek a számok 5594-re, illetve 8484-re növekedtek, ami az eredeti értékek 56 és 83 százalékos emelkedésének felel meg.

A számításokból levont következtetések hatalmas forgalomnövekedésre utalnak az elmúlt másfél évben. 2010-ről 2011-re 10,8 százalékkal nőtt az átlagos napi járműforgalom, míg 2011-ről 2012-re már 69,7 százalékkal. Ezzel az ugrással idén már naponta átlagosan 11 244 jármű közlekedett a 86-os úton, aminek egy jelentős hányada tehergépjármű volt. A teherforgalom másfél év alatt több mint duplájára nőtt, amivel felülmúlta az átlagos forgalomnövekedést.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerint is jelenleg az átlagot jóval meghaladó forgalom is mérhető a főút egyes szakaszain. A NIF szerint a térség főútjainak számító 85-ös és 86-os úton naponta átlagosan több mint 12 ezer jármű közlekedik. A tranzitforgalom által súlyosan terhelt Csornán pedig naponta több mint 23 ezer gépjármú hajt át. Közútjaink állapota és különösen a 86-os főút helyzete tehát különösen indokolja a felújítási munkálatok gyors haladását.

A fentiekre tekintettel kérdezzük államtitkár urat, hogy mikorra várható a 86-os út felújításának befejezése. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)