Felszólalás adatai

Az egyik ilyen irány, hogy a hatályos közbeszerzési törvény, éppúgy, mint az elődtörvények, egészen 1995 óta nem elégítik ki azokat a kívánalmakat, amelyek egyébként a korrupció megelőzése, az átláthatóság biztosítása érdekében sok-sok évvel ezelőtt már megfogalmazódtak. A közbeszerzési törvény vitájában az LMP a teljes nyilvánosság pártján állt, azt képviseltük, és azt képviseljük most is, hogy Magyarországon érvényesen közbeszerzési pályázaton, de ugyanígy állami földbérletpályázaton vagy koncessziós pályázaton csak úgy lehessen eredményt hirdetni, hogyha az eredményhirdetéssel egyidejűleg valamennyi versengő ajánlat kérés nélkül az interneten hozzáférhető.

Ugyanígy a közbeszerzések átláthatóságának biztosítása érdekében, illetve a korrupciós nyomás csökkentése érdekében kezdeményeztük már a Háznál, tárgysorozatba is vette a plenáris ülés, viszont napirendre nem sikerült tűzetnünk, hogy az alvállalkozói háló legyen átlátható. Nem sokat érnek a közbeszerzési törvény átláthatósági szabályai addig, amíg az ajánlattevő utána olyan alvállalkozói szerződéseket köthet, olyan hálót szőhet maga köré, amelyik nem teljesen áttetsző, nem teljesen átlátható a nyilvánosság számára. Gyakran akadunk bele olyan közbeszerzésekbe, ahol elnyeri az ajánlatot valaki, és ez a valaki, ne tudd ki, nem is biztos, hogy a valódi ajánlattevő, hanem van mögötte egy olyan bonyolult alvállalkozói háló, ahol meg lehet látni, kik azok, akik adott esetben a kelleténél nagyobbat akarnak meríteni a közösből.

Éppen ezért előrebocsátom, hogy két ponton is szeretnénk módosító javaslattal élni. Egyrészt továbbra is indítványozzuk azt, hogy legyen egy olyan nyilvántartás a közbeszerzéseknél - ebben az irányban egyébként van pozitív elmozdulás a törvényjavaslatban -, amelyik a folyamatban lévő és a lezárt közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza könnyen kereshető formában, ingyenesen.

A másik módosító javaslatunk pedig éppen az alvállalkozói háló átláthatóságát hivatott biztosítani. Ne legyen illúziónk: amíg az alvállalkozói háló homályban marad, amíg a zavarosban lehet halászni, kis képzavarral ebben az alvállalkozói hálóban, addig a korrupciós nyomás elviselhetetlen, és amíg a korrupciós nyomás elviselhetetlen, addig elviselhetetlen mértékben visznek ki, szivattyúznak ki a korrupciós csatornák pénzt az adófizető polgárok zsebéből azzal, hogy a korrupciós nyomás drágítja a közbeszerzéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A másik fontos szempont az LMP számára, amiért mi hozzányúlnánk a hatályos közbeszerzési törvényhez, az nem más, mint a kormánynak, egész pontosan a kormánypártnak egy 2009-es választási ígérete, ami még a zöld Széchenyi-tervnek, amit Matolcsy György annak idején prezentált, volt szerves része, az a zöldközbeszerzés. Túl azon, hogy azt gondoljuk, nem rendeleti szinten, hanem itt, a közbeszerzési törvényben kellene rendelkezni a zöldközbeszerzés legfontosabb paramétereiről, azt látjuk, hogy az a rendelet, amelyik nagyjából egy hónap múlva hatályba fog lépni, egyelőre akadályozza a zöldközbeszerzés elterjedését.

Röviden összefoglalva: a zöldközbeszerzésnek az lenne a célja, hogy a beszerző, az ajánlatkérő ne csak a kezdeti bekerülési ár alapján választhasson az ajánlatok közül, hanem az adott termék élettartamköltségeit, illetve a környezetterhelő hatásokat is figyelembe vehesse. Ha a magyar gazdaság szerkezetét úgy kívánjuk átalakítani, hogy az életminőséget a Kárpát-medencében megőrizzük a következő generációk számára, hogy a magyar gazdaság szerkezete megfeleljen az ökológiai válság kihívásainak, akkor az egyik legfontosabb terület, ahol azonnal közbe kellene avatkozni, az a közbeszerzés. Nagyon nem mindegy az, hogy milyen szempontok alapján válogat az állam, illetve válogatnak az önkormányzatok és mindazok a szervek, amelyek egyébként a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak.

Az LMP mint ökopárt kiáll amellett, hogy nem elég és nem elfogadható a XXI. században egy ökológiai krízis kellős közepén, hogy pusztán a hagyományos közgazdasági szempontok azok, amelyeket egy állami önkormányzati szervnek figyelembe kell vennie. Igen, az államnak, önkormányzatnak egyrészt jó példával kell járnia, másrészt pedig tudatában kell lennie annak a felelősségének, hogy maga milyen hatással van a gazdasági környezet formálására, és éppen ezért az állami, önkormányzati megrendeléseknél hangsúlyosan a hagyományos költséghatékonysági szempontok mellett tekintetbe kellene venni a környezetterheléssel, illetve a termékek élettartamhosszával kapcsolatos szempontokat.

(18.10)

Pontosan látjuk, hogy annak a globális kapitalizmusnak - aminek a válságát megszenvedjük - a logikája pontosan azt mondja, hogy minél rövidebb élettartamú termékeket bocsássanak az egyes cégek piacra. Az egész rendszerválságnak az egyik oka éppen ez. Magyarország, ha előre akar menekülni ebből a rendszerválságból, akkor jól teszi, ha a saját kormányzati politikáját, gazdaságpolitikáját olyan irányba tereli, hogy például az állami megrendelések, az önkormányzati megrendelések menjenek szembe ezzel a diktátummal.

Viszont azt látjuk, hogy a júniusban hatályba lépő rendelet akadályozza a zöldközbeszerzések elterjedését, így például ennek a rendeletnek a hatálya nem terjed ki az önkormányzatokra, kimarad például a középületek jelentős része a zöldközbeszerzésből. Holott azt gondoljuk, hogy a Fidesz rezsicsökkentéses demagógiája helyett éppen hogy egy fenntartható rezsicsökkentésre lenne szükség, arra lenne szükség, hogy nagyméretű források bevonásával induljanak meg azok az energiahatékonysági, épületfelújítási programok, amiket szintén a zöld Széchenyi-tervben a Fidesz 2009 nyarán már beígért.

Ha ez a cél, vagy ha ez lenne a cél, akkor elkerülhetetlen, hogy ehhez a programhoz társuljon egy zöldközbeszerzési program, tehát ennek a rendeletnek a hatálya ki kellene hogy terjedjen az önkormányzatokra is. És ugyanígy problémás többek között az is, hogy ez a rendelet semmilyen előnyt nem ad például a "környezetbarát termék" állami védjegyet használó termékeknek.

Összességében azt látom, hogy ha hozzányúl a kormány a közbeszerzési törvényhez, akkor a korrupciós nyomás enyhítése mellett a legfontosabb cél, ami miatt változtatni kellene a nemrégen elfogadott közbeszerzési törvényen, az pontosan a zöldközbeszerzés törvényi feltételeinek a megteremtése. Nem utolsósorban azért, mert amíg rendeleti szinten lehet manipulálni a zöldközbeszerzés lehetőségeit, addig sokkal nagyobb az ellenérdekelt gazdasági érdekcsoportok nyomása.

A konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy összességében és fő irányaiban számunkra támogatható azzal együtt, hogy vannak benne aggályos elemek. Azért mondom, hogy támogatható, hiszen azok az irányok, amiket többségében ez a törvényjavaslat megfogalmaz, már ott voltak az LMP 2008-as antikorrupciós 12 pontjában, részben ott voltak azokban a módosító javaslatokban, amiket a közbeszerzési törvényhez előterjesztettünk.

Üdvözölni tudjuk azt, hogy ez a javaslat megpróbálja megelőzni azokat a trükköket, amikor az egyes beruházások szétaprózásával próbálták kikerülni a különböző megrendelők a közbeszerzési törvény hatályát. Üdvözöljük azt, hogy az Európai Bíróság gyakorlatában kimunkált műszaki, gazdasági, funkcionális egység mint irányadó szempont jegyében megváltoznak az összeszámítás szabályai, és ez csökkenti a trükközés lehetőségeit. Üdvözöljük azt, hogy a kis értékű beszerzéseknél az ajánlatkérőknek a beszerzés megkezdését megelőzően közzé kell tenni a honlapjukon egy tájékoztatást a közbeszerzés legfontosabb jellemzőiről. Üdvözöljük azt, hogy a közbeszerzésekre a kötelező adatszolgáltatás területe nő, ezeket egy egységes adatbázisban tárolják.

Üdvözöljük azokat a folyamatokat, amelyek valóban elvezethetnek oda, hogy létrejön az elektronikus közbeszerzés rendszere úgy, hogy egyben egy könnyen kereshető és átlátható, teljes értékű közbeszerzési adatbázis is az állampolgárok rendelkezésre állhat. Viszont nem értjük azt, hogy ha elindult ebbe az irányba a törvényalkotás, akkor miért nem lehet befejezni ezt a folyamatot. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy akkor menekül meg a korrupciós nyomástól a közbeszerzés, az állami, önkormányzati közbeszerzés, ha valamennyi versengő ajánlatot kérés nélkül az eredményhirdetés után az állampolgárok megismerhetik.

Nem tudjuk eldönteni azt, hogy a központi közbeszerzési eljárás kötelezettségének előírása, tehát a kormányzati mozgástér növelése mennyiben tesz jót az átláthatóság követelményének, és szintén kritizáljuk azt, hogy amennyiben az eljárás lebonyolításának feltételeiben, tehát a határidő-hosszabbítás dolgában, amit az imént már Göndör képviselőtársam kritizált, gyakorlatilag egy parttalan mérlegelési jogkört biztosít a törvényjavaslat az ajánlatkérőnek; ez megint csak az önkényeskedést és így a korrupciós kockázatokat növeli.

Ugyanígy kritikával élünk azzal kapcsolatban is, hogy a keretmegállapodások kötelező négyéves időtartamát illetően nem látjuk be, hogy miért kellene ez alól kivételeket támasztani. A négyéves időtartam épp eléggé hosszú, és nem látom be, nem látjuk be, hogy egyébként miért kellene további kivételeket adni a négyéves időtartam alól a közbeszerzési keretmegállapodásokat illetően.

Üdvözöljük azt, hogy jó módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat a közbeszerzési adatbázis tartalmáról, viszont szeretném jelezni azt, hogy hiába tartalmaz előrelépést az átláthatóság érdekében egy közbeszerzési törvényjavaslat, ha egyébként másik oldalon a jogorvoslati lehetőségeket ténylegesen a kormányzat - és azt gondolom, hogy szántszándékkal - az elmúlt két évben beszűkítette. Megint csak arról van szó, hogy van egy terület, ami nem törvényi szinten kerül szabályozásra. Ez a jogorvoslati díjak kérdése. Ha brutálisan megemelik a közbeszerzési jogorvoslati díjak mértékét, és ez történt az elmúlt két évben, akkor hiába lehet hozzáférni az alapvető adatokhoz, hiába vannak elvileg jogorvoslati jogai mindenkinek, nemcsak a Közgépnek, a kis tőkeerejű, tipikusan hazai kis- és középvállalkozások, akik egyébként az utóbbi években a levét megitták annak, hogy nagyjából egy-két oligarcha nyerte el a közbeszerzések nagy részét, egész egyszerűen anyagi okokból sem tudják a jogorvoslati lehetőségeket kimeríteni.

Hiszen tévedés ne essen, amit az LMP az elmúlt két évben kritizált, hogy nagyjából ugyanazok az érdekkörök nyernek a közbeszerzések legnagyobb részében, akkor, amikor azt kritizáljuk, hogy van néhány cég, például a Közgép, amelyik nem képes úgy elindulni egy közbeszerzési pályázaton, hogy ne nyerjen, a vesztesek rendre hazai kis- és középvállalkozások. Még véletlenül sem multinacionális cégek, sőt többször elmondtam, tavaly ősszel itt egy azonnali kérdésben a miniszterelnök úrnak is szegeztem, hogy milyen érdekes, hogy ráadásul a Közgép a közbeszerzési pályázatok jelentékeny részében úgy lesz nyertes, majdnem 50 százalékában az általa elnyert pályázatoknak, hogy konzorciumban van különböző multinacionális cégekkel, történetesen a Swietelskyvel és a gondolom, sokunk számára ismerős Strabaggal. Igen, azzal a Strabaggal, amelyik az előző kormányzati ciklusnak volt a zászlóshajója. A Közgép már akkor föltűnt különböző konzorciumokban, amelyek nyertesek voltak, most annyi történt, hogy zászlóshajót cseréltek: a Közgép került előre, a Strabag, illetve más multicégek kerültek hátra. Tehát addig, amíg a jogorvoslati lehetőségek kihasználása komoly anyagi korlátokba ütközik, addig hiába fér hozzá az érdeklődő állampolgár, illetve főként az érintett kis- és középvállalkozó a különböző információkhoz, valójában a jogtalanságokat, a visszaéléseket nem lehet jogorvoslattal helyrehozni.

Éppen ezért összességében, miközben ennek a módosításnak az irányait üdvözöljük, hiányoljuk azt, hogy nem bátrabb és nem következetes ez a törvényjavaslat az átláthatóság biztosítása érdekében. Tehát nem történik rendszerszintű előrelépés a közbeszerzési törvény egyszerűsítése, a kivételek és formai kizárási okok ritkítása, a mérlegelési jogkörök korlátozása, a részt vevő vállalkozások tulajdonosi szerkezetének átláthatósága tekintetében... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - egy perc hosszabbítást kérnék, elnök úr; köszönöm szépen. Kifogásoljuk azt, hogy nem biztosít teljes transzparenciát legalább az eredményhirdetéssel egyidejűleg valamennyi közbeszerzési ajánlat tekintetében, hogy összehasonlíthatóak legyenek ezek a versengő ajánlatok. És kifogásoljuk azt, hogy úgy nyúl hozzá jelentékeny arányban a közbeszerzési törvényhez a kormány, hogy a zöldközbeszerzés kemény törvényi feltételeit nem teremti meg.

De a legnagyobb problémának továbbra is azt látjuk, hogy még ebben az egyébként pozitív irányú törvényjavaslatban is megjelennek olyan kiskapuk, amelyek a korrupciós nyomást növelik. Ilyen az, ha önkényesen lehet határidőt hosszabbítani. Ilyen az, ha a négyéves keretmegállapodási időtartam alól lehet kivételeket tenni, és főként kifogásoljuk azt, hogy rendeleti szinten jelenleg Magyarországon a hazai kis- és középvállalkozások számára a kormányzat lehetetlenné teszi, hogy a jogorvoslati jogukkal éljenek. Így egy olyan közbeszerzési politika vonul végig ezen a cikluson, amelyik bizonyos oligarchákat és a velük szövetséges multicégeket hozza előnybe a hazai kkv-k kárára. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Osztolykán Ágnes tapsol.)

(18.20)