Felszólalás adatai

Soron következik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Ha esetleg kíváncsiak rá, akkor elmondom, hogy kik terjesztették be a javaslatot.

Úgy látom, hogy nem sokan kíváncsiak rá - keresek olyan szempárokat, akik idenéznek és esetleg figyelnek rám - rögtön találtam kettőt. Aradszki András, Balla György, Koszorús László, Rogán Antal, Kupcsok Lajos képviselők önálló indítványát a T/7357. számon ismerhették meg.

Előterjesztői expozéval kezdünk. Aradszki András képviselő urat kerestem a szememmel, de ő már ott van, a mikrofonja is fel van csíptetve. Várjunk egy fél percet, képviselő úr, mert ebben a zajban egészen biztos, hogy nem fogjuk hallani, amit mond.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a kérésem, hogy a telefonálást, a szomszéddal való beszélgetést, a politika napi kérdéseinek gyors megtárgyalását a további munkahelyszíneken, az irodáikban vagy a folyosón tartsák meg. Aradszki úr, segít nekem a kollégákat elcsendesíteni? Innen fentről úgy látszik, hogy nincs hozzá kellő lehetőségem. (Novák Előd: Őrség!) Az őrséget nem erre találták ki, és még nincs.

Képviselő úr, elnézést, elkezdjük, hátha az ön hangjára elcsendesednek. Aradszki András képviselő úr expozéval kezd, 20 perces időkeretben öné a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat előzményeként elmondom, hogy a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény új közterhet vezetett be, a katasztrófavédelmi hozzájárulást. Ezt a veszélyes létesítmények üzemeltetői, illetve a veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek kötelesek megfizetni a veszélyes tevékenységből származó árbevételük alapján. A hozzájárulás mértéke az ebből származó árbevétel 0,1 százaléka.

A Széll Kálmán-terv 2.0-ban foglalt adóintézkedések a katasztrófavédelmi hozzájárulás eltörlését irányozzák elő. A megszüntetés indoka egyrészt a viszonylag kis összegű tervezett várható bevétel, amely mindössze 1-2 milliárd forintot tesz ki. A terv emellett a kisadók megszüntetésével kapcsolatos adminisztrációcsökkentésre is hivatkozik. Hozzá kell tennem, hogy e tekintetben a kormánynak volt ezzel egyező kommunikációja. A katasztrófavédelmi hozzájárulás költségvetési szerepe már csak az összegnél, a várható bevétel miatt is marginális.

A hozzájárulásból származó tervezett bevétel, mint említettem, 1-2 milliárd forint, amely már önmagában is olyan nagyságrend, amelynél felvetődik az a kérdés, hogy összevetve a bevallásával, illetve a beszedésével, az ellenőrzésével kapcsolatos költségeket, kérdéses, hogy a nettó bevétel pozitív irányban mozdul-e el. Emellett a Széll Kálmán-terv, mint említettem, tervezte ennek az adónak a kivezetését. A katasztrófavédelmi hozzájárulás jelentős adminisztratív terhet jelent. A katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjának meghatározása jelentős problémát okoz, hiszen az érintett gazdálkodó szervezetek nyilvántartási rendszerei jellemzően nem tartalmazzák az árbevétel szükséges megbontását, hogy veszélyes tevékenységből származik-e az adott bevétel, vagy sem, emellett számtalan gyakorlati és jogértelmezési probléma merül fel, amely növeli a jogbizonytalanságot.

Emellett a hozzájárulás beszedésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok a hatóságnál, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőségnél is jelentős teherként jelentkeznek, hiszen ilyen jellegű feladata eddig még nem volt ennek a szervezetnek. Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulást 2013-ban valóban kivezetik, akkor a támogató rendszerek, folyamatok egy évre történő kialakítása összességében az erőforrások pazarlásával egyenértékű.

A javaslatunkat az is indokolja, hogy álláspontunk szerint a katasztrófavédelmi hozzájárulás ellenőrzése nem lesz megfelelő. Utaltam rá, hogy az OKF jelenleg nem rendelkezik a szükséges ellenőrzési gyakorlattal. Ez önmagában a fizetési hajlandóság alacsony szintjét fogja eredményezni. Ez kiegészül azzal, hogy 2013-ban, mint mondtam, a hozzájárulást kivezetik, így 2012-ben szinte egyetlen érintett év ellenőrzése lényegében értelmetlenné válik, ami a fizetési hajlandóság további erodálásához vezet.

Mindezek alapján nyújtottuk be az indítványt. Remélem, hogy az indokaink alapján meggyőződhetnek a tisztelt képviselőtársaim, hogy az indoklásban leírtak alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás eltörlését támogatni tudják.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Az előterjesztői expozét hallottuk. A kormány nevében - látom a mozdulataiból ítélve - Kontrát Károly államtitkár úr kíván hozzászólni, felszólalni. Tízperces időkerete van, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a törvényjavaslatot támogatja.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ebben az esetben kis időt megtakarítva a honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontját kérdezem. Tóth Gábor a bizottsági előadó. Képviselő úr itt van. Nem szükséges gombot nyomnia, mindjárt megkapja a hangját. Öné a szó.

(10.00)

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a 2012. május 31-i ülésén megvitatta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/7357. számú törvényjavaslatot, és azt 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta.

Az előttünk fekvő javaslat a katasztrófavédelmi törvény valamennyi olyan rendelkezését hatályon kívül helyezi, amely a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos. Rögzíti, hogy annak ellenére, hogy a katasztrófavédelmi törvénynek a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó szabályai 2012. január 1-jén hatályba léptek, a nyilatkozattételi és katasztrófavédelmi hozzájárulási fizetési kötelezettség a katasztrófavédelemi hozzájárulásra kötelezett szervezetet a 2012. évben sem terheli.

Azt gondolom, mindazzal kiegészítve, amit Aradszki András képviselőtársam elmondott, általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és azt javaslom a Háznak elfogadásra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az előre bejelentett felszólalóknak adok lehetőséget szólásra. Elsőként Koszorús László képviselő úr, Fidesz, öné a szó.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi törvény értelmében 2012-től katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetnie a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, létesítményt működtetőnek, a veszélyes áruk tárolását, gyártását, feldolgozását végző gazdálkodó szervezetnek.

A hozzájárulást a veszélyes tevékenységből eredő árbevétel után kell fizetni, ha azonban ez nem mutatható ki, akkor az adó alapja a hozzájárulást fizető társaság teljes tevékenységének nettó árbevétele. A hozzájárulás mértéke az adóalap 0,1 százaléka. A hozzájárulás legfeljebb 25 százalékát a kötelezett a veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentésére kell hogy fordítsa.

A hozzájárulásra kötelezett vállalkozások számára azonban jelentős nehézséget okoz, illetve sok esetben teljesen lehetetlen annak meghatározása, hogy a teljes árbevételük mekkora részét képezi a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjának tekintendő veszélyes tevékenységből eredő árbevétel. Ezért a jogalanyok, amennyiben nyilván jogszerűen kívánnak eljárni, rákényszerülnek arra, hogy teljes árbevételük után fizessék meg a hozzájárulást.

Tisztelt Ház! Ezért a hozzájárulás a jogalkotó eredeti szándékával, miszerint a fizetési kötelezettség legyen arányban a veszélyes tevékenységgel, ellentétes. A fizetési kötelezettség mindössze egy jelentős, a fizetésre kötelezettek gazdasági pozícióját rontó többletköltséget generál. A fizetési kötelezettséghez mindemellett pedig részletszabályaira figyelemmel rendszeres adminisztratív kötelezettségek - ilyen például a bejelentkezés, nyilatkozattétel, előlegfizetés, hozzájárulás-fizetés - is kapcsolódnak, amelyek költsége sok esetben kisebb vállalkozások esetén például aránytalanul magas a fizetendő közteher összegéhez képest.

2012. június 30-áig kell megfizetni az előző évi árbevétel után számított adó 40 százalékát, a teljes hozzájárulást pedig 2012. december 31-ig kell fizetni. Erre figyelemmel indokoltnak tartjuk, indokolt a célját be nem töltött katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó valamennyi törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése. Mindemellett pedig megjegyezném, a Széll Kálmán-terv 2.0 is előirányozza, hogy több kisadó, közte a katasztrófavédelmi hozzájárulás is szűnjön meg.

Mindezen érvek alapján javaslom a tisztelt Háznak, képviselőtársaimnak, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogassák annak érdekében, hogy ezen cégek a jövőben nyugodtabban és értelemszerűebben tudjanak működni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr, a tisztelt figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Mi is megköszönjük képviselő úrnak, hogy elmondta álláspontját, és továbblépünk, az MSZP frakciójából Harangozó Tamás jelentkezett. 15 perces időkerete van neki is.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetésének, pontosabban be nem vezetésének története szomorú bizonyítéka annak, hogy két évvel a diadalittas fülkeforradalom után a Fidesz-kormányzás teljes kudarcba fulladt. A kormányzati munka koordinációja szétesett, az összkormányzati szempontok felismerhetetlenek. Az Orbán-kormány nemhogy egy átfogó nemzetgazdasági stratégia megalkotására, de még egy új adóterhet megállapító jogszabály tisztességes összerakására is képtelen.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat bizonyítja, hogy ezt a véleményt már nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem a Fidesz-frakció egyes politikusai is osztják. Rogán Antal frakcióvezető úr és a kormánypárti képviselőtársai világosan fogalmaznak a törvényjavaslat indokolásában. A katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésére azért van szükség, mert a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjának meghatározása, idézem: "nem utolsósorban a fizetési kötelezettséget megállapító norma jogbizonytalanságot okozó szövege miatt jelentős nehézséget okoz, illetve sok esetben teljesen lehetetlen". Koszorús képviselőtársam is valami hasonlókat mondott most kormánypárti hozzászólásában.

Tehát nem a gazdasági, üzleti környezet gyors megváltozása, az uniós kötelezettségszegési eljárás vagy egyéb, nem kalkulált külső körülmény miatt kell eltörölni az év szeptemberében a kormány javaslatára elfogadott katasztrófavédelmi hozzájárulást, hanem azért, mert a kormány képtelen volt annak jogszabályi hátterét tisztességesen kidolgozni.

Nagy kár, hogy az előterjesztő kormánypárti képviselők az első fizetési kötelezettség teljesítésére előírt határidő előtt alig egy hónappal döbbentek rá a szabályozás tarthatatlanságára. A vonatkozó kormányrendelet szerint a kötelezetteknek ugyanis június 30-ig kell nyilatkozniuk az általuk fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás összegéről, és annak 40 százalékát be is kellene fizetniük. Tehát az érintettek feltehetőleg már jelentős erőfeszítéseket tettek a fizetési kötelezettségük teljesítése érdekében.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Ha önök komolyan vennék a parlamentarizmus eszményét, és valóban meghallgatnák és megfontolnák az ellenzék által vagy a szakmai szervezetek, érdekképviseletek által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat, akkor nem okoztak volna fölösleges bosszúságot, és nem vertek volna indokolatlan költségbe sok-sok gazdálkodó szervezetet.

Mi már egy évvel ezelőtt jeleztük, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás szabályozása nem megfelelő, a javasolt formában végrehajthatatlan. Ezért kezdeményezte annak törlését Pál Tibor és Varga Zoltán képviselőtársam már az új katasztrófavédelmi törvényhez benyújtott módosító indítványában, egyébként megjegyzem, nagyjából ugyanezzel az indokolással. Önök gondolkodás nélkül lesöpörték ezt a módosító javaslatot, most pedig kétségbeesetten kapkodnak, improvizálnak.

Tavaszra már feltehetően rájöttek, hogy nagy a baj, és szégyenszemre a szabálysértési salátatörvénnyel módosították a január 1-je óta hatályos katasztrófavédelmi törvényt is. Megpróbálták pontosítani a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjának számítását, és jelentősen szűkítették a fizetésre kötelezettek körét. Nyilvánvaló, hogy a szabályozás hiányosságait ez az összecsapott módosítás sem volt képes orvosolni.

Végül Rogán Antal és képviselőtársai május végére kénytelenek voltak belátni, a szocialistáknak igazuk volt, a katasztrófavédelmi hozzájárulás jelenlegi szabályai tarthatatlanok. Azonban még e felismerést követően sem biztos, hogy az érintetteknek nem kell június végén súlyos milliókat befizetni az állami költségvetésbe.

A kormány és ezzel a Fidesz végső álláspontja is több mint kérdéses. A káoszt jól szemlélteti, hogy miközben áprilisban a kormány javaslatára a Fidesz-frakció a katasztrófavédelmi hozzájárulás szabályainak módosításáról döntött, addig az egyidejűleg bejelentett Széll Kálmán-terv 2.0 fantázianévre hallgató újabb megszorító csomag a kivezetendő kisadók között szerepelteti ugyanezt a hozzájárulást. A Belügyminisztérium vezető beosztású munkatársai a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén azonban még múlt héten sem támogatták az előttünk fekvő javaslatot, a katasztrófavédelmi hozzájárulást megszüntető törvényjavaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a zűrzavar, ez a kapkodó, átgondolatlan törvényalkotás és kormányzati munka az, ami igazán aláássa a jogbiztonságot, ami lehetetlenné teszi a gazdasági szereplők számára a tervszerű működést.

Önök szerint hogyan lehet felelősségteljesen üzleti tervet készíteni egy olyan országban, ahol még június 5-én sem lehet tudni, hogy egy adót június 30-ig meg kell-e fizetni, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint? Az üzleti és gazdasági környezet kiszámíthatatlanságának megszűnése, megszüntetése az egyik legfőbb tényezője a magyar gazdaság recesszióba fordulásának. Itt az idő, hogy végre megértsék: a jogállamiság és a jogbiztonság garantálása nélkül nemcsak a valódi demokrácia, de a versenyképes gazdaság sem fog létezni.

Ezért csakúgy, mint egy évvel ezelőtt, most is azt gondoljuk, hogy egy teljesen bizonytalan tartalmú törvényi rendelkezésekre alapozó fizetési kötelezettség nem tartható fenn. Ebben osztjuk az előttünk fekvő törvényjavaslat előterjesztőinek véleményét. Ugyanakkor a katasztrófavédelmi hozzájárulást mint jogintézményt nem lehet pusztán egy három paragrafusból álló törvényjavaslattal megszüntetni.

(10.10)

Nem, tisztelt előterjesztők, amit önök elrontottak, azt nem lehet ilyen könnyen orvosolni. Önök az önkormányzati tűzoltóság államosításával, az önkéntes tűzoltók önállóságának korlátozásával, a civilesítés visszafordításával egy roppant költséges állami katasztrófavédelmi szervezetrendszert hoztak létre. Ehhez pedig muszáj hozzárendelni a szükséges forrásokat. A katasztrófavédelmi hozzájárulás a legszükségesebb fejlesztések anyagi fedezetét biztosította volna, amik a jelenlegi védelmi szint fenntartásához elengedhetetlenül szükségesek. Határozott álláspontunk szerint a katasztrófavédelmi szervezetrendszer működőképességének és reagálóképességének megőrzése alapvető társadalmi érdek. Így a katasztrófavédelmi hozzájárulás megszüntetése esetén a Fidesz és a kormány felelőssége a kiesett bevétel pótlása. Ennek hiányában a katasztrófavédelmi hozzájárulás teljes megszüntetését felelős politikai vezetők nem támogathatják.

Szeretném egyébként még szóvá tenni, hogy a tegnapi napon a Parlament falai között tárgyaltuk azt a költségvetési törvénymódosítást, amely a Költségvetési Tanács javaslatára az eltúlzott bírságolási bevételek miatt, mintegy pár száz millió forintos tétel miatt módosította a költségvetés főösszegét. Tisztelt képviselőtársaim, itt most egy olyan adónemet kívánnak kivezetni, ami az önök által elfogadott költségvetési törvényben 7,5 milliárd forintnyi adóbevétellel számol, és tervezi egyébként a költségvetés.

Ennek a törvénynek két nagyon nagy hiányossága van még. Egyrészt nem látjuk - és addig nem is fogjuk támogatni -, hogy a kormány miből, mikor és hogyan pótolja a katasztrófavédelmi szervezetrendszer számára ezt a kiesett bevételt. Nem véletlenül mondták a múlt héten a Belügyminisztérium képviseletében a bizottsági ülésen ott ülő, vezető beosztású katasztrófavédelmi kollégák, hogy ők igenis számoltak ezzel, tisztességgel végigtárgyalták ezt a bevételt, szükségük van rá, tervezték, és elengedhetetlen az idei működésük számára.

Nekünk teljesen mindegy, hogy milyen forrásból, milyen átcsoportosításból fogják megoldani a katasztrófavédelem számára ezt a bevételt, de amíg a belügyminiszter úr, a belügyminiszter képviselői, a katasztrófavédelem főigazgatója számtalan sajtónyilatkozatban elmondta, hogy a katasztrófavédelem átalakításának pontosan megjelölt bevételi forrása ez a katasztrófavédelmi hozzájárulás, addig ennek pótlása nélkül nyilvánvalóan nem lehet támogatni ezt a törvényjavaslatot. A másik, ami szintén a további kapkodás és előkészítetlenség egyértelmű jele, hogy ez a 7,5 milliárd forintnyi bevételről való egyértelmű és végleges lemondás megítélésünk szerint szintén a költségvetési törvény módosításának szükségességét veti fel.

Végezetül, mielőtt még az állampolgárok és a tévénézők úgy éreznék; hogy itt valami, akár az elmúlt 8 év... - vagy akár az ellenzék által elfogadott törvényjavaslat kijavításáról van szó, még egyszer szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ki hozta ezt a rendelkezést a parlament asztalára, ki szavazta meg ezt a törvényt, ki söpörte le az ellenzéki módosító javaslatokat, amelyek már egy évvel ezelőtt ugyanezzel az indoklással elmondták, hogy ebből baj lesz. Önök voltak, tisztelt képviselőtársaim. Sokkal jobban járna ez az ország, ha néha figyelnének ránk is és a szakmai meggyőződésünkre.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra érkezett kérelem, Kovács Tibor képviselő úr, az MSZP frakciójából.

Öné a szó.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a helyzet abszurditására szeretném felhívni az önök, nemcsak a kormánypárti képviselők, hanem a minket a televízión keresztül figyelemmel kísérő állampolgárok figyelmét is. Van egy jogszabály a katasztrófavédelmi hozzájárulásról, amit önök, a Belügyminisztérium jelen lévő képviselője is, Kontrát államtitkár úr, oroszlánként védtek itt az elmúlt hetekben, hónapokban, és érveltek amellett, hogy erre milyen nagy szükség van. Még a kormánypárti képviselők is elmondták, hogy ez a jogszabály olyan zavarosra született, hogy értelmezhetetlen, nem lehet tudni, hogy kinek, mi alapján mennyit kell fizetni, de az előzetes becslések szerint is lényegesen több a befizetési kötelezettsége az egyes társaságoknak, mint amennyit önök előre terveztek és prognosztizáltak.

Az előterjesztő kormánypárti képviselő elmondja, hogy miért szükséges ezt a jogszabályt, ezt az adókötelezettséget megszüntetni és visszavonni, elmondják itt képviselőtársaink, hogy ez a költségvetés bevételi oldala szempontjából meg a katasztrófavédelmi tevékenység szempontjából milyen kieséseket jelent, erre föláll az államtitkár, és azt mondja, hogy egyébként a kormány támogatja ezt a képviselői indítványt. És egyetlenegy hangot nem mond arról, hogy mit gondol a kormány, hogy a kieső bevételeket hogyan kívánja pótolni, hogyan kívánja helyettesíteni, mondjuk, a katasztrófavédelem területén a betervezett forrásokat, hanem egyszerűen föláll, és azt mondja, hogy a kormány támogatja ezt az indítványt, tudva azt, hogy előzetesen a bizottságokban még úgy nyilatkoztak, hogy nem támogatják. Ez az abszurditása ennek a helyzetnek, tisztelt képviselőtársaim.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólás, Pál Tibor képviselő úr, MSZP.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából azt szeretném folytatni, amit Kovács képviselőtársam elkezdett, hogy mennyire abszurd a helyzet, és önök mennyire ne látják át, hogy mire tesznek javaslatot. Hiszen az az adó, amit most szeretnének kivezetni, az valamifajta eszközfejlesztést szolgált a katasztrófavédelemnél. Rendben van, ha ezt kivezetnék, akkor azt mondom, oké, nézzük, hogy mi marad. Sajnos, ez a javaslat már idejétmúlttá vált, hiszen három héttel ezelőtt itt a Házban tárgyaltuk a biztosítási törvénnyel kapcsolatos módosítást. Korábban az volt, hogy a biztosítók szintén fizettek eszközfejlesztésre, gépjárműfejlesztésre a katasztrófavédelemnek 1-1,5 százalékot, amiből lehetett fejleszteni, az önkormányzatokkal együttműködve. Ott kivezették azt az adót, tehát most már az látszik, hogy valójában az égvilágon semmi nincs arra, egyáltalán nincs forrás arra, hogy a katasztrófavédelem, a tűzoltóságok a maguk eszközfejlesztését megcsinálják.

Innen látszik, hogy micsoda zűrzavar van. Három héttel ezelőtt egy egészen más törvényben ugyanúgy elvesznek pénzt a tűzoltóságtól, most megint elvesznek pénzt a tűzoltóságtól, és amikor az önkormányzati törvényben a tűzoltóságot elvették az önkormányzatoktól, akkor az önkormányzati hozzájárulást is megszüntették. Magyarul, ma már az látszik, hogy önök a tűzoltósággal egyáltalán nem foglalkoznak, a katasztrófavédelem, a veszélyelhárítás az önök számára nem fontos. Ezt persze itt a Házban el lehet játszani és el lehet mondani, nem baj, hogy nem függnek össze az önök javaslatai. Az igazi probléma akkor lesz, majd néhány év múlva, amikor a ma rendelkezésre álló eszközök már nem felelnek meg az új kihívásoknak, adott esetben egy-egy katasztrófánál, közlekedési katasztrófánál vagy éppen a metró katasztrófájánál nem tudnak menteni, mert nem rendelkeznek korszerű, modern eszközökkel a katasztrófavédők, a tűzoltók, és nem lehet életeket menteni.

Az, amire önök most itt javaslatot tesznek, és ami káoszt fog hozni, az az lesz, hogy valamikor, valamilyen mentésnél nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyeket a mostani bevételekből kellene megvásárolni. Ez a felelőssége a mostani törvénymódosításnak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kétperceseket követően előre bejelentkezett felszólalóként Szabó Rebeka képviselő asszony, LMP.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika is azt gondolja, hogy ez a javaslat, ami most előttünk áll, egy elég szomorú példája a kormány átgondolatlan és meglehetősen ad hoc ötletelésen alapuló adópolitikájának, illetve elvonásokra épülő politikájának.

Ugye, mindannyian tudjuk, hogy már 20 hónap telt el az ország legnagyobb környezetvédelmi katasztrófája, a kolontári vörösiszap-baleset óta anélkül, hogy a kormány levonta volna a tanulságot a tragikus következményekkel járó gátszakadásból. Bár a példátlan havária egyértelműen megmutatta, hogy a hazai katasztrófavédelmi szabályozás sem a hasonló esetek hatékony megelőzésére, sem a károk utólagos rendezésére nem alkalmas, a máskor napok alatt dönteni képes kormánytöbbségnek az említett 20 hónapos időszak sem volt elegendő arra, hogy a problémát érdemben kezeljék.

Ma a környezeti biztonság semmivel sem nagyobb, mint 2010 októberében, és sem a megelőzés, sem a kármentesítés esélyei nem jobbak, mint a baleset idején. Amit ez ügyben a kormány eddig fel tud mutatni, az még kudarcnak is sovány. Elfogadtak egy nyilvánvalóan alkalmatlan adótörvényt katasztrófavédelem címszóval, majd most az egészet eltörlik. De nem azért, mert a szabályozni kívánt terület szempontjából használhatatlannak bizonyult, hanem azért, mert sokak érdekeit sértette, akár előfordulhat, hogy Fidesz vagy kormány közeli üzleti körökben is.

A most tárgyalt törvényjavaslat célja az egy éve elfogadott katasztrófavédelmi törvénnyel idéntől bevezetett katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettségének megszüntetése. Az eltörölni javasolt hozzájárulást elsősorban a veszélyes adatok tárolását, feldolgozását végző szervezeteknek, illetve az amúgy katasztrófavédelmi törvény szerinti engedélyeztetés alá eső szervezeteknek kellett, illetve kellett volna megfizetniük, a tág értelemben vett állami szféra kivételével. A bevételek pedig a BM katasztrófavédelmi előirányzatát gazdagították volna.

(10.20)

De az adó a kiadások egynegyedéig kiváltható lett volna környezetbiztonsági beruházásokkal is. Március végéig kellett bejelentkezni kötelezettként, illetve június végéig kellene bevallani és az éves mérték 40 százalékáig megfizetni a hozzájárulást. Vagyis, mint azt az előbb is hallhattuk, az érintett cégek már többnyire túl vannak az adminisztrációs terhek többségén, és természetesen értelmetlenül, mert az adót valószínűleg nem is kell majd befizetniük, de ezt jó lett volna megspórolni az érintett cégeknek.

Gyakorlatilag ezzel a bevezetéssel, majd visszavonással a kormány olyan helyzetbe manőverezte magát, ahol már nem tud jót lépni. Az adó bevezetése sem javította volna érezhetően a környezetbiztonságot, és az idei évet tekintve a kötelezettség eltörlése sem sokat könnyít a vállalkozások helyzetén.

Ez egy klasszikus kudarctörténet, kedves képviselőtársaim, nem az első és nyilván nem is az utolsó a mostani kapkodó, egyeztetés nélküli és pillanatnyi ötletektől vezérelt törvényalkotási folyamatban.

Megkérdezhetném most, hogy kivel konzultált a kabinet az új adó bevezetése előtt annak célszerűségéről, de fölösleges lenne, mert a válasz nyilvánvaló: gondolom, senkivel. Illés Zoltán, a kormányzat környezetügyi államtitkára tíz éve hangoztatja, hogy a probléma kezelésére a jól bevált nemzetközi gyakorlat szerint a kötelező felelősségbiztosítás és a biztosítékadás a megfelelő eszköz, de az adóügyi bölcsek tanácsa, amely a jelek szerint egyedül Matolcsy Györgyből áll, még a saját szakpolitikusaiknak sem hisz.

Az LMP a baleset után, néhány nap elteltével 12 pontos javaslatcsomagot tett közzé a hasonló katasztrófák megelőzését, illetve utókezelését szolgáló indítványokkal. Ebben ugyancsak szerepelt a kötelező felelősségbiztosítás, illetve egy uniós szintű üzemi biztonsági alap létrehozása, de a kormány ingerküszöbét ez sem érte el. A kötelező felelősségbiztosítás egyébként annyival tud többet, mint a katasztrófavédelmi adó, hogy a nagy környezeti kockázatot jelentő üzemek és létesítmények tényleges felmérésén, valós veszélyességén alapul, azzal egyenesen arányos, vagyis egyrészt számszerűsíti a kockázat mértékét, másrészt - mivel a veszély a díjban megjelenik - korszerűsítésre, kockázatcsökkentésre kényszeríti a piaci szereplőket. Ráadásul az önök által bevezetni kívánt adóval ellentétben az utólagos kármentés terheit teljes egészében leveszi a költségvetés és az adófizetők válláról, hiszen a biztosításnak az a lényege, hogy a befizetett díjak fejében a biztosítónak kell helytállnia a károkért. Az ad hoc bevezetett adók kormányának ez a bizonyítottan működőképes megoldás valamiért nem volt jó, inkább megpróbálkozott egy sokadik átgondolatlan adóval, amit most - minden bizonnyal lobbinyomásra - szégyenszemre még a tényleges bevezetés előtt vissza kell hogy vonjanak.

A kérdés az, és itt Harangozó Tamás képviselőtársamhoz csatlakoznom kell, hogy miből fogja finanszírozni a katasztrófavédelem a visszavont adó nyomán kiesett bevételt. Én erre egyébként tényleg választ is várnék az államtitkár úrtól, nagyon érdekelne, hogy erről mi az elképzelésük. Az is felmerül, hogy ki a felelős ezért a jelentős kárért, amit a költségvetés, a gazdaság és a már említett gazdasági szereplők a bevezetés és a visszavonás együttes hatásaként elszenvedtek.

A Lehet Más a Politika az ügy súlyára való tekintettel nyomatékosan kéri a kormányt, hogy ne játsszanak tovább az emberi életekkel és a környezet biztonságával, haladéktalanul fejezzék be az ötletelést, és a környezeti katasztrófák megelőzésére, illetve kezelésére válasszanak olyan módszereket, amelyek nemcsak Matolcsy György szerint, hanem a valóságban is működnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Nem látok több bejelentkezőt a témához, ebben az esetben lezárom az általános vitát.

Megkérdezem, hogy az előterjesztők kívánnak-e szólni. Aradszki képviselő úr jelzi, hogy igen. (Göndör István: Elnézést, mi még szólni szerettünk volna...) Ne haragudjon, képviselő úr, lezártam a vitát, nem tehetek kivételt. Be kell jelentkezni, nem volt senki bejelentkezve, és ezt el is mondtam. (Göndör István: De ezt mi nem tudhattuk, hogy más frakciók nem szólnak...) Képviselő úr, ön jegyzőként pontosan tudja, hogy a monitor mindent elmond, nem tudok minden képviselőhöz egy monitort helyezni. Lezártam a vitát, kénytelenek vagyunk továbbmenni, nem tehetek kivételt.

Aradszki András képviselő úré a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt hadd köszönjem meg a törvényjavaslat mellett szóló, támogató nyilatkozatokat. Az igazság az, hogy nem igazán vettem ki a szavakból azt, hogy mi a szakmai indoka annak, hogy tiltakozott ellene az LMP is, valamint az MSZP képviselői is. Úgy látom, hogy mindkét párt az adóemelés pártján áll (Derültség az MSZP soraiban.), nem örülnek annak, hogy a gazdálkodó szervezetek részére egy adócsökkentés következik be (Göndör István: Ezért kellett volna beszélnünk, elnök úr! Erről kellett volna beszélnünk!), amelynek megfelelő szakmai tartalma is van.

Nem hiszem azt, hogy bármelyik vállalkozó, aki érintett ennek a járuléknak az eltörlésében, nagyon bánná, hogy 2012 második felében be kellene fizetni az esedékes adónak a 40 százalékát. (Dr. Harangozó Tamás: Minek vezettétek be?) Én úgy gondolom, hogy ez a járulékkivezetés elsősorban összhangban van az adózás rendszeréről alkotott Fidesz-KDNP-filozófiával (Közbeszólások az MSZP soraiból.), amely szerint a jövedelemirányú adóztatás helyett az árbevétel-, illetve a forgalomirányú adóztatás felé kell fordulni, és a Széll Kálmán-terv 2.0-ból már 2012-ben bevezetendő adókból megfelelő fedezete lesz a katasztrófavédelemnek. Mint ahogy az előterjesztés is tartalmazza, az így kivezetett járulék adminisztrációs terhei és összege nincs arányban azzal, amilyen bevételre számíthatott ebből a kormány. Sokkal egyszerűbb, sokkal átláthatóbb adóbevételekből lehet a kiesett járulékot pótolni.

Hozzá kell tenni azt is azzal a fajta érvrendszerrel kapcsolatban, hogy egy már bevezetett adót módosítunk, illetve törlünk, veszünk ki a rendszerből, közvetlenül az esedékessége előtt, és ez micsoda skandalum, nem tudok másra utalni, mint arra, hogy én emlékszem: 2006-ban a szocialista többségű parlament elfogadott egy adócsökkentést tartalmazó javaslatot törvények formájában, behozta a Ház elé, elfogadták, majd amikor megnyerték a választásokat, első dolguk volt az ugyanezt a törvényt előterjesztőknek ezeket a törvényeket hatályon kívül helyezni, eltörölni azokat az adócsökkentéseket, amelyeket annak idején felmutattak a választópolgárok részére, hogy rájuk szavazzanak. Ezek után elég álságos erről beszélni, hogy micsoda skandalum, hogy egy éven belül egy járulékot a kormány eltöröl.

Hozzá kell tennem még egyszer, hogy ez az eltörlés a vállalkozók, illetve az érintett gazdálkodó szervezetek érdekeit is szolgálja, csökkenti az adminisztrációs terheiket, csökkenti az adóterheiket, és összhangban van a Széll Kálmán-terv 2.0 elnevezésű programmal, amely igen fontos adótételeket tartalmaz, és amely hosszú távon biztosíthatja az államháztartás fenntarthatóságát, amibe tartozik értelemszerűen a katasztrófavédelem finanszírozása is.

A visszautalás a sajnálatos kolontári balesetre, azt hiszem, nem sportszerű dolog. Pont a kolontári baleset tanulságai igényelték azt, hogy a katasztrófavédelmi törvényt teljes mértékben átalakítsuk. Álláspontom szerint az átalakított katasztrófavédelmi törvény beváltotta az eddig hozzá fűzött reményeket, új, egységes irányítású és egységes szemléletű katasztrófavédelemről van szó, szemben azzal a helyzettel, amivel találkoztunk a kolontári katasztrófa idején, hogy sokszor nem lehetett a vezetési pontokat meghatározni, nem lehetett tudni az árvízvédelemnél sem azt, hogy ki felelős az adott árvízszakasz védelméért. Ezzel szemben azt a káoszt ez a katasztrófavédelmi törvény helyre tette, tehát nagyon fontos volt, hogy ezt a tavalyi év folyamán elfogadjuk, és az is fontos, hogy az érintett vállalkozók terheit csökkentve ezt a járulékforrást kivezessük az adórendszerből.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   20-22   23-40   41-61      Ülésnap adatai