Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm. Másodszor szólok valóban, ugyanis a téma, ami előttünk van, olyan érdekes perspektívákat tár fel, amelyek talán nem egészen nyitottak mindenki számára; úgy érzem, hogy jó, érdemes, kívánatos ezt még egyszer megnézni, sőt többször megnézni.

A szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat címe valahogy úgy kezdődik, hogy “szőlőtermelésrőlö. Azt én nagyon jól értem, és mindenki, hogy a borról beszélünk többet, mert hiszen a szőlőnek az a nagy érdeme, hogy bor lesz belőle. Engedtessék meg mégis nekem, hogy megálljak, és kérjem a tisztelt Országgyűlést, álljunk meg a szőlőnél, és nézzünk a szőlőre, hogy abban a formájában mint szőlő, hogy is válhat értékes élelmiszerré, fogyasztási termékké, ebből kifolyólag értékes, olyan termékké, amelyből a termelők, a vidék, a gazdaság gyarapodik.

Ugyebár az agrárium gondjai számosak, hiszen erről szó van ebben az Országgyűlésben ismételten, sőt az Országgyűlés falain kívül is hallunk, és nem alaptalanul. Mégis mi most, tisztelt Országgyűlés, ma este itt, az ország Házában abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy jelentős egyetértés van a témát illetően, ahogy itt hallgattam, hallgattuk az előző óra során a válaszokat, a kérdéseket és egyes részletek kiélezését. Ez bizony jó. Ebben a szellemben kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy nézzük meg ezt a témát még egyszer; a szőlőtermelést és a szőlőt abban a formájában, hogy hogyan hasznosítható.

Tetszenek emlékezni rá, hogy a múlt héten, illetve körülbelül fél évvel ezelőtt, másfél évvel ezelőtt és talán korábban is itt az Országgyűlésben ismételten előhoztam az aszalt szőlő témáját, amit Magyarországon mazsola néven szokás emlegetni, vagy talán ez a legközelebbi leírása annak a terméknek, amiről beszélek.

Itt, tisztelt Ház, nem támogatásról van szó; ez egy olyan kezdeményezés, ahol nem támogatásra van szükség, hanem arra, hogy kinövekedjen a gazdaság olyan irányba, ahol potenciál, lehetőség van, ahol még ez nem terem meg. Az a szőlő, amelyik aztán aszalva, szárítva mazsolaként kerül értékesítésre, olyan értéket jelent földegységenként, mondjuk, hektáronként, ami többszöröse, sokszorosa annak, mintha másvalami teremne, vagy igen gyakran olyan földön, olyan területen lehet ezt termelni, ahol más szinte meg sem terem; ahogy a múltkor mondtam - és tetszettek mosolyogni rajta -, olyan földeken, olyan domboldalakon, ahol csak bukfenc terem, és valami káros gyomnövény. Szóval, a kapacitásunk megvan arra, hogy aránylag gyenge aranykorona-értékű, vagy gyenge termelési értékű, kapacitású föld ezt megtermelheti.

Egyik nagy előnye ennek a termelésnek az, hogy családi gazdaságok, kisüzemek képesek ezt csinálni, mert ez egy igen munkaintenzív valami, ahol sok óra munkára van szükség, de az meg is fizetődik, tehát olyan jövedelemre tehetnek szert családok, amelyik másképpen nem érne el hozzájuk. Az, amiről korábban itt más összefüggésben és ma az Országgyűlésben szó volt, hogy a családi gazdálkodás vagy az őstermelés, hogyan is függenek össze ezek a témák, nos, az aszalt szőlő, a mazsola termelése egy kitűnő lehetőség erre.

Hogy is állunk e tekintetben? Tisztelt Országgyűlés! Eleddig azt a választ kaptam, vagy azt a tanítást, szinte kioktatást kaptam képviselőtársaimtól és a tudományos laboratóriumtól is, hogy ezt pedig nem lehet csinálni, mondván azt, hogy: magyar mazsola, ilyen állat pedig nincsen.

Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad jelentenem, hogy igen, van. Tessék idenézni! Ez nem szokás az Országgyűlésben: fölmutatok egy palackot - kérem, a jegyzőkönyv mutassa (Felmutatja.) -, amelyikben magyar mazsola van. Honnan származik? Érdről, Bíró András és Mária asszony kertjéből, ahová én elmentem, láttam, leszüreteltem, ahogy szokásos. Tehát amikor azt mondják nekünk a laboratóriumok, hogy ilyet nem lehet csinálni, mert Magyarországon magvatlan szőlő nem terem - hát megterem. És olyan finom - nem tudom itt kiosztani, mert nincs rá lehetőség, hogy meg tetszene ízlelni -, mintha cukorka lenne mindegyik darab. Milyen érték lesz ez a hazai piacon, és exportra? A világ értékes gyümölcsökre készen van, az életszínvonal emelkedik az Európai Unióban és szerte a világon, és az értékes dolgokat megtermelik. És hol állunk?

(19.40)

Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon ma elég jelentős a mazsolafogyasztás, mert szeretjük a reggeliben, a mákos kalácsban és még sok mindenben. Ha be tetszenek menni egy boltba, akkor egy ilyen zacskóban fogják megtalálni (Felmutatja.), amire nagyon szabályszerűen rá van írva - az összes élelmiszer-csomagolási törvénynek és szabálynak megfelelően -, hogy ez pedig mazsola, Mátészalkán pakolták, csomagolták, és az is rá van írva, hogy Kaliforniából importált mazsolából. Tetszenek hallani? Az is rá van írva, hogy Kaliforniából importálták a mazsolát Mátészalkára, ahol becsomagolták, és árulják szerte az országban. Itt tart a magyar mezőgazdaság, hölgyeim és uraim!

Tisztelt Országgyűlés! Nem egetverő bűn ez, nem a világ vége, de azért én pirulok egy kicsit, és jobb lenne, ha mindnyájan pirulnánk kicsit azért, hogy ilyen világban élünk. Persze nem kell sokáig pirulnunk, ha ezt észrevesszük, és elindulunk valamilyen irányban az ebből való kibontakozásra. Nem minden mazsola jön Kaliforniából, hanem máshonnan is - itt vannak más zacskók is előttem -, Iránból meg innen-onnan.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor gazdasági témákról tárgyalunk és törvényt hozunk, akkor nagyon jó, ha az egész képet, az egész horizontot vizsgáljuk. De időnként kívánatos, hogy nézzük meg a mikro, az apró elemeket is. Ne csak az épületet, hanem a téglákat és azokat az elemeket, tényezőket is, amelyek beleépülnek. Ilyenről beszélek most. Ha hozzáfogunk ehhez a témához - mint ahogy módosító javaslatomban ezt benyújtottam a tisztelt Országgyűlésnek -, kérem a bizottságokat, hogy vizsgálják meg. Szívesen jönnék és prezentálnék további bizonyítékokat, ugyanis én ezt tizenöt különböző magyar intézetnél végigtanulmányoztam. Kecskeméten egy nagyszerű intézet van erre, kitűnő könyveket írtak. Meglátogattam őket, végigolvastam a könyveket, végül persze azt mondták, hogy Magyarországon ez nem fog menni. A nagy tudósok, az agrárium doktorai! Képviselőtársaim az agrárbizottságban azt mondják, hogy hát igen, igen, Horváth professzor úrnak van egy ötlete, de lehet, hogy az csak egy olyan professzori ötlet. Termeljünk mi csak búzát és sertést, mert azt tudjuk, hogyan kell.

Hölgyeim és Uraim! Az élet úgy megy előre, hogy olyan dolgokat is meglátunk, amiket korábban nem láttunk, és megpróbálunk újítani és haladunk. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy mosolyogjanak rajta, de ezen kívül vegyék komolyabban a dolgot.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)