Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ahogyan az életben a két törvény, úgy itt a Házban a két törvényjavaslat is természetesen szinte elválaszthatatlanul fut egymás mellett. Itt is, nyugodtan mondhatom, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a cégtörvény és a polgári perrendtartás módosítására vonatkozó törvényjavaslatban foglaltak szükségességével a vita során mind a négy parlamenti párt egyetértett.

A törvényjavaslat támogatottsága mind a bizottsági üléseken, mind pedig a plenáris ülésen meggyőző volt, és ez természetesen az általános vitára, nem a részletes vitára vonatkozik. Annak különösen örülök, hogy a tisztelt képviselők is a törvényjavaslat azon elemeit tartották a legfontosabbnak, amelyekre én magam is az expozéban előzetesen kitértem.

Így valóban nagy horderejű lépésnek kell tekinteni, hogy a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás határideje csökken, ezáltal a hazánkban alapított cégek piacra lépése gyorsul, ami rendkívül fontos versenyképességi tényező. Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy bizonyos esetekben akár ez két munkanapra is lerövidülhet a törvény erejénél fogva majd a későbbiekben.

Ugyancsak fontos része a törvényjavaslatnak a törvényességi felügyeleti eszköztár bővítése, az egyes törvényességi felügyeleti eszközök rugalmas alkalmazását lehetővé tevő előírások bevezetése, amelyek a hitelezői érdekek fokozottabb védelmét szolgálják, és javítják a társaság kisebbségben lévő tagjainak helyzetét, részvételüket a cég ügyeinek eldöntésében, ezáltal a gazdasági élet résztvevőinek nagyobb biztonságot nyújtanak majd.

Szeretném megköszönni az értékes hozzászólásokat és a törvényjavaslathoz benyújtott, elsősorban pontosító jellegű módosító javaslatokat, amelyek egy részét a kormány is támogatja.

Ismételten köszönöm Kovács László képviselő úr hasznos hozzászólását, amelyben a cégeljárási törvény több lépcsőben történő hatálybalépésére tekintettel javasolja, hogy az aktuális időállapotokat jelentessük meg az IM - igazságügyi tárca - portálján vagy egyéb más hasonló módon. Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a mindenkor hatályos cégeljárási törvény szövege az Igazságügyi Minisztérium honlapján is megjelenjen aktuálisan, ezáltal is könnyítve a jogalkalmazók, ügyvédek, közjegyzők munkáját.

Szintén köszönöm, hogy Vidoven Árpád képviselő úr is alapvetően a törvényjavaslat támogatását javasolta. Mindamellett persze nem hagyhatom szó nélkül, hogy a képviselő úr a törvényjavaslatot salátatörvénynek nevezte. A szakzsargon szerint akkor beszélhetünk salátatörvényről, ha az egymással össze nem függő, a szabályzási területeket tekintve jelentősen eltérő, különböző jogágakhoz tartozó törvények módosítását tartalmazza. E törvényjavaslat valóban öt különböző törvény módosítását célozza, azonban a módosítások koherens rendszert alkotnak, a szabályozás összefüggéseit a törvényjavaslatban világosan tetten lehet érni. A képviselő úr egyébként hozzászólásában utóbb maga is elmondta, hogy valóban indokolt ennek az öt törvénynek egyidejű módosítása. Ha ez utóbbi véleményét tartja fenn, akkor egyébként teljesen egyetértünk egymással. (Dr. Vidoven Árpád közbeszólására:) A képviselő úr megjegyezte, majd módosító javaslatban is kifejtette, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint a jogi személlyel szemben három intézkedés rendelhető el: a jogi személy megszüntetése, a tevékenység korlátozása, és a céggel szemben pénzbírság is kiszabható.

A képviselő úr hiányolta, hogy a cégjegyzékben csak a cég megszüntetését és valamely tevékenység korlátozását kellene feltüntetni, azonban azt nem, ha a jogi személlyel szemben pénzbírság alkalmazására kerül sor. Nem értek egyet azzal, hogy a cégjegyzékben a pénzbírság feltüntetésére is szükség volna, hiszen csak azokat az intézkedéseket indokolt a cégjegyzék részévé tenni, amelyeknek a jövőben is fontos jogkövetkezményei vannak, és amelyek ezért a forgalom biztonsága szempontjából nélkülözhetetlenek. Mindez egy cég által fizetendő pénzbírság esetében nem mondható el.

Szintén nem tudom elfogadni azt az álláspontot, amely szerint nem célszerű, ezért a törvényjavaslatból elhagyandó, hogy a polgári perrendtartás olyan tartalmú módosítására kerüljön sor, amely a felülvizsgálat kizárását más törvényben is lehetővé kívánja tenni. Kétségtelen, hogy azon jogalkotói cél, mely szerint az összes, a felülvizsgálat lehetőségét kizáró rendelkezés egy helyen, a polgári perrendtartásban szerepeljen, a jogalkalmazók munkájának könnyítését szolgálta volna, azonban a gyakorlatban, mivel a jogorvoslati jogot kizáró törvények általában korábban születtek, mint a Pp. 271. §-ának tiltó szabálya, e rendelkezés inkább jogbizonytalanságot eredményezett. Ezért a módosítás véleményünk szerint feltétlenül indokolt.

Végezetül ismételten köszönöm az értékes hozzászólásokat, így Herényi Károly képviselő úr és dr. Kis Zoltán képviselő úr támogató szavait is, és a módosító javaslatok benyújtása során megmutatkozó aktivitást. A törvényjavaslat vitája bizonyítékul szolgált arra, hogy amennyiben megfelelően előkészített szakmai törvény kerül az Országgyűlés elé, ezt az országgyűlési képviselők is elismerik, és akár pártállástól függetlenül támogatják is. Remélem, hogy ez a konszenzus a törvényjavaslattal kapcsolatban majd a szavazás során is megmutatkozik, és ezért kérem önöket, hogy a későbbiek során - valószínűleg a jövő héten - ezt tegyék is meg, és támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)