Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Hadd adjak ehhez a költségvetési törvénymódosításhoz egy kis hátteret. Az Európai Bizottság 2013. május 3-án közzétette a Magyarországra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési prognózisát. Hadd szögezzem le, hogy a Bizottság prognózisa, bár a téli előrejelzéshez képest sokat finomodott, illetve a magyar kormány világképéhez jelentősen közeledett, továbbra is jelentősen eltér az általunk várt növekedésre, illetve hiányra vonatkozó pályától.

A korábbi előrejelzését érdemben javítva 0,2 százalékos növekedést prognosztizál az Európai Bizottság az idei évre, ezzel szemben a mi meggyőződésünk szerint 0,7 százalékos növekedést fogunk látni az idei évben. Az azóta bejövő adatok egyelőre azt mutatják, hogy a magyar kormány által előrejelzett pályán vagyunk. Azt is hozzá kell tenni, hogy a legtöbb elemzőház, nemzetközi intézmény prognózisa valahol 0,5 százalék és 1 százalék között szóródik, legutóbb egyébként az OECD-nek az előrejelzését javították felfelé, mínusz 0,4 százalékról plusz 0,5-re, tehát alapvető tendencia az, hogy emelkednek az idei évre vonatkozó GDP-várakozások. Ebből a sávból kilóg az Európai Bizottság 0,2 százalékos előrejelzése.

Engedjék meg, hogy felhívjam arra a figyelmüket, hogy a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése alapján az első negyedévben 0,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest szezonálisan igazítva. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a recessziót maga mögött hagyva növekedési pályára állt, még egyszer: ez a konvergenciaprogramban lefektetett pályát erősíti meg, azt támasztja alá, az ezzel kapcsolatos kockázatok bőven szimmetrikusak, és a Bizottság túlságosan pesszimista.

A növekedési adatok után engedjék meg, hogy rátérjek az államháztartás pozíciójára. Magyarország 2010 közepétől az egyik legjelentősebb mértékű államháztartási konszolidációt hajtotta végre. Míg hazánk a kétezres évek közepén az Európai Unió utolsó tagállamai között szerepelt, konkrétan négy évig egymás után az utolsó előtti volt a költségvetési hiányok szintjét tekintve, addig 2010 és 2012 között a legjobban teljesítő tíz tagállam közé került, egészen konkrétan a tavalyi évben 1,9 százalékos költségvetési hiánnyal hazánk a 27 tagállam közül a hetedik helyen áll, Finnországgal holtversenyben. Az Európai Bizottság ugyanakkor többször is túlságosan pesszimista prognózisokat fogalmazott meg a költségvetési hiánnyal kapcsolatban, így történt ez 2011-ben, amikor az őszi fordulóban 3,6 százalékos többletet jelzett előre a Bizottság a megvalósult 4,3 helyett, 2012 őszén pedig 2,5 százalékos hiányt mondott, 0,6 százalékponttal térve el a végül megvalósult 1,9 százalékos hiánytól.

Látható tehát, hogy a költségvetési előrejelzések kapcsán van egy komoly bizonytalanság, és az Európai Bizottság jellemzően az egyik irányba szokott tévedni. Ez vezetett oda is, hogy a tavalyi évben, miután többször 3 százalék fölötti GDP-arányos hiányt prognosztizált az Európai Bizottság, több olyan intézkedésre is kényszerítette a kormányt ezáltal, amire utólag, mint kiderült, nem lett volna feltétlenül szükség.

(11.20)

Jogos tehát azzal a feltevéssel élni, hogy amikor 2,7 százalék helyett 3 százalékos hiányt prognosztizál 2013-ra, akkor ott valami hasonló hiba állhat a háttérben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Az elmondottak ellenére vagy éppen ezért a kormány eltökélt szándéka, hogy befejeződjön a 2004 májusa óta Magyarország ellen folyó túlzotthiány-eljárás. Az eljárás lezárása érdekében mind a 2013-as, mind a 2014-es év államháztartási egyenlegét javító intézkedések meghozataláról döntött a kormány. Az intézkedések nem érintik a családoknak, illetve magánszemélyeknek nyújtott forrásokat, támogatásokat. Teljes egészében az állam működési kiadásainak csökkentésére irányulnak. Nyugodtan nevezhetjük ezeket uniós zárolásnak. Ennek a nagyságrendje az idei évre 0,3 százaléka a GDP-nek.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat átvezeti a költségvetési törvényen az egyenlegjavító intézkedéseknek azon részét, amelyek törvényi szintet igényelnek. Konkrétan egyfelől a módosítás javaslatot tesz az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó irányzatok megváltoztatására, lehetővé téve ezzel azt, hogy a kormány irányításától független, úgynevezett alkotmányos fejezetek is hozzájáruljanak a túlzotthiány-eljárás lezárása érdekében szükséges államháztartási egyensúlyjavításhoz.

Másfelől a törvényjavaslat többletbefizetési kötelezettséget ír elő a tisztán saját bevételeiből gazdálkodó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére annak érdekében, hogy a költségvetési szervekre vonatkozó egyensúlyjavítás itt is érvényesüljön. Emellett a törvényjavaslat olyan módosításokat fogalmaz meg, amelyek a hatálybalépés óta meghozott kormányzati döntésekhez kapcsolódnak. Kettőt emelnék ki ezek közül is: a javaslat az Európai Unió által társfinanszírozott szolidaritási programok egyes alapjain keresztül biztosított források minél teljesebb felhasználását segíti elő, illetve lehetőséget teremt az uniós forrásokból megvalósuló programoknál a tárgyévi előirányzatot meghaladó vagy éven túli fizetési kötelezettségvállalásra.

A második, amit szeretnék kiemelni, az, hogy a benyújtott törvénymódosítás meghatározza a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásából származó megtakarításnak a központi költségvetésbe való befizetési kötelezettségét.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Összegzésként elmondható, hogy a megtakarítási lépések döntő részben a kormány irányítása alá tartozó szerveket érintik, de azok a kormány irányításától független szervezetek intézményi kiadására is arányosan vonatkoznak. Kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Mindez szükséges ahhoz, hogy 9 év után Magyarország kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alól, Magyarország, a magyar polgárok eddig elvégzett komoly és nehéz munkáját az Európai Bizottság, az Európai Tanács is hivatalosan elismerje.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)