Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY (Jobbik): (Hangosítás nélkül.) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan véget ér az idei szüreti szezon, és az a szomorú helyzet állt elő, hogy számos...

ELNÖK: Bocsánatot kérek, miniszter úr van jelen a válaszra.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Ó, nagyon megtisztelő, köszönöm szépen. (Közbeszólások: A hangosítás! ‑ Nincs semmi hang! ‑ Dr. Rétvári Bence: Csak a hangosítást se raktad föl! Újrakezdheted még! Van esély az újrakezdésre.)

ELNÖK: Kérem képviselő urat, hogy a mikrofont tegye föl. Megvárjuk, míg fölteszi. (Farkas Gergely felteszi mikrofonját.) Az időt kérem visszaállítani! Farkas Gergely frakcióigazgató úré a szó. Parancsoljon!

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Lassan véget ér az idei szüreti szezon, és az a szomorú helyzet állt elő, hogy számos szőlész családnak ‑ főként az Alföldön ‑ veszteséggel zárul az idei év. Sajnos a felvásárlási árak tavalyhoz képest is több esetben csökkentek, egyes fajták esetében még a termelés költségét sem fedezik. Gondoljunk csak bele abba a helyzetbe, amikor egy gazda, mint minden évben, úgy idén is írta az évközbeni összes kiadását, majd a szőlő leadása utáni számolásnál az derül ki számára, hogy idén veszteséges volt a szőlőtermelésük. Sokszor úgy, hogy a saját munkáját még bele sem számolta a kiadásokba.

Sajnos az a helyzet, hogy a szőlő árát három-öt nagyobb felvásárló jelentősen képes befolyásolni. Ezek a felvásárlók a szőlészek érdekeit nem veszik figyelembe, ha a profitérdekeik úgy kívánják, akkor az olcsóbb külföldi áruval helyettesítik a magyar szőlőt. A Jobbik már régóta mondja, hogy a termelők érdekében a felvásárlóknak olyan szerződéses jogviszonyt kelljen kialakítani velük, ami garantálja, hogy tisztességes árat kapjanak a megtermelt szőlőért. Erre való törekvéseket ugyan láttunk az elmúlt időszakban, de sajnos a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szerződéses feltételrendszere nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Új értékesítési és vásárlási szabályok bevezetésére lenne tehát szükség, hiszen a jelenlegi szabályozás a gyakorlatban sok szőlésznek kedvezőtlen.

Ahhoz, hogy a termelők helyzete hosszabb távon javuljon, és a saját érdekeiket megfelelően képviselhessék, szükség lenne legalább borvidékenként kialakított, jól működő, erős szövetkezetek létrehozására. Európában több országban működnek sikeresen ilyen, egy-egy mezőgazdasági ágazatot összefogó szövetkezetek. Az ilyen szőlészszövetkezetek létrehozásához az államtól egyrészt megfelelő jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség, másrészt pedig források biztosítására az elinduláshoz és a későbbi működtetéshez.

Tisztelt Miniszter Úr! Belátja-e a kormány, hogy az eddigi próbálkozások nem voltak elégségesek a szőlészek érdekeinek megvédéséért? Tervezik-e a szőlészeket tömörítő szövetkezetek elindításának támogatását? És milyen egyéb intézkedéssel előznék meg, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy végigdolgozott év után veszteséggel zárjanak a szőlészek? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)