Készült: 2024.09.22.21:33:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

130. ülésnap (2011.11.07.), 296. felszólalás
Felszólaló Vágó Gábor (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:00


Felszólalások:  Előző  296  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék a 93. ajánlási ponthoz elsőként hozzászólni, ez az eva megszüntetése. Nagyon egyszerű, ami történni fog: az eva megy, a számlagyárak pedig beindulnak, hiszen azok a vállalkozók, akik eddig pont az egyszerűsége miatt választották az evát, illetve a bevételük java része szolgáltatási tevékenységből származik, és nincsenek nagy költségeik, ezért választották az evát, ezentúl majd úgynevezett elköltségelés módon majd hoznak innen-onnan számlákat, és beindul az a számlagyártömeg, ami sajnos eddig is működött Magyarországon. Most több tízezer vállalkozót taszítanak bele a szürkegazdaságba. Nekik javarészük önfoglalkoztató, mikrovállalkozó, nagyon kevés van olyan köztük, aki azért választotta volna az evát, merthogy ez egy ilyen valami adócsalási lehetőség. Nem. Az eva egy tiszta sor, van egy bevételem, abból valamekkora rész az államot illeti, és utána ennyi, kész, passz.

Hogyha megnézzük konkrétan, négy pontban, hogy mi az LMP véleménye, elsőként a módszerrel van a legnagyobb probléma. Így a módosító javaslatok között a naptári év végétől nem olyan messze - hát nincs hátra két hónap, mire ezt elfogadják - nyújtják be. Hiszen hogyan lehet egy vállalkozást úgy számítani előre, mondjuk, egy jövő évi tervet kiszámítani, amikor nem tudni, hogyan mozog az adórendszer, folyamatosan változik; és itt Szilágyi képviselőtársam is elmondta, a kiszámíthatóságnak vagyunk híján ma a magyar gazdaságban. Az LMP beadott most egy olyan törvényjavaslatot, hogy évente csupán kétszer lehessen az adótörvényeken módosítani, ezáltal is növelve a magyar gazdaság jogi környezetének a kiszámíthatóságát.

A kisvállalkozások átalányadózása indokolható a kisebb adminisztrációs kapacitásukkal. Ez nagyon egyszerű, hiszen az az ember, aki egész nap végezte a dolgát - tegyük föl mint fodrász vagy könyvelő vagy bármi -, annak utána még szöttyögni azon, hogy az adminisztrációs dolgok is rendben legyenek, az sokkal nagyobb pluszteher. Önök egyszerűen a kisvállalkozásokat terhelik meg az eva megszüntetésével, egy újabb adminisztrációs terhet kapnak a nyakukba. Ezáltal szembemennek a kormányprogramban is meghirdetett egyszerűsítési céllal.

Az eva mértékén lehetne változtatni, ez egy vitaalap volna, hiszen ez irányú módosító javaslat is jött be a tisztelt Ház elé.

(0.30)

Lehetőség volna arra, hogy 30-ról 35 százalékra emeljék az evát, ez egy vitaalap, erről lehet beszélni, de így, hogy egy tollvonással áthúzzák az egészet, ez már több mint probléma. Elfogadhatatlan és nonszensz, ismétlem azt, hogy két hónappal a megvalósulás előtt bedobnak egy ekkora horderejű dolgot.

Másrészről nagyon sok európai országban létezik ilyen-olyan átalányadózás. Ennek oka, hogy a kisvállalkozások jelentős versenyhátrányt szenvednek el az adminisztrációs és a könyvelési előírásoknak való megfelelés során a nagyvállalkozásokkal szemben. Az eva is pont egy ilyen, egy kis átalányadó, ami pont a kicsiknek kedvezett, és a kkv-kat hozta helyzetbe azáltal, hogy adminisztrációs terheket vett le róluk. Nagyon úgy tűnik, hogy a társaságiadó-módosítás után ismét a nagyoknak kedvez a kormányzat. Nem a kis- és középvállalkozásokra építve képzeli el Magyarország jövőjét a Fidesz, hanem várják, hogy majd jönnek a nagybefektetők, isten tudja már, honnan, hiszen Kína után már Szaúd-Arábiába is mennek kilincselni a kormányzat tagjai, hogy hátha jön valami kis pénz. Csak szét kéne nézni az országban, vannak itt tevékeny emberek, lehet, hogy rájuk kellene építeni a magyar gazdaságot, és nem a szaúd-arábiai befektetőkre.

Az eva megszüntetése teljes mértékben szembemegy a kormány eddig hangoztatott céljával, hiszen nemhogy az adónemek száma nőtt, nemhogy hetente vezetnek be és jelentenek be új adókat, amivel a magyar gazdaságban akkora bizonytalanságot hoztak, hogy nem véletlenül romlik a magyar forint árfolyama, nem véletlenül nem indulnak új vállalkozások, nem véletlenül nem indítanak be a vállalkozások projekteket. Nem véletlenül csődölt be az egymillió munkahely programja, hiszen nincs, aki munkahelyet teremtsen, mert nem tudja kiszámítani azt a jogi környezetet, amelyben ő gazdasági szereplőként működik.

De ismétlem, lehetne vitatkozni az eva mértékéről, lehetne vitatkozni arról, hogy az eva most mit jelent az országnak, de az eléggé abszurd, hogy most már a két kormánypárti képviselővel és egy államtitkárral felálló kormánypárt nem is reagál egyetlenegy ellenzéki fölvetésre sem. Tehát még annyit sem mondanak, hogy bakfitty, hogy most az evát azért szüntetik meg, mert ezt Orbán Viktor kitalálta. Akkor mondják ezt, és akkor ez egy dolog, ezzel együtt tudunk élni. De azzal, hogy nem jeleznek semmit, és így több tízezer magyar evást csak úgy az út szélén hagynak, nem minket sértenek meg, ezzel azokat az embereket köpik szembe, akiknek most jelentős terhet okoznak.

Na most, az eváról áttérnék a 79. számon található módosító javaslatunkra, ahol a társasági adó mértékét, a véleményünk szerint kedvezményes mértéket 500 millióról 50 millió forintos árbevételhez kötnénk, hogy azok a kisvállalkozások élhessenek csak ezzel a társaságiadó-szinttel, amelyek valóban kicsik. Nem kell itt a nagy leányvállalatokat támogatni a kedvezményes áfaszinttel, hogy hátha jönnek majd a tuti nagy befektetők. Nem, nézzük meg, hogy kik azok, akik kockáról kockára építik a magyar gazdaságot, mert nekik kellene kedvezményt adni.

Úgy gondoljuk, hogy a többieknek pedig bele kellene rakni a magyar költségvetésbe pénzeket, nem pedig folyamatosan, ahogy az látható a leányvállalatoknál, nem egynél, hogy külföldre viszik ezeket a profitokat.

A 128. pont alatt található módosító javaslatunkat, amikor a költségvetési bizottságban előadtam, egy kicsit meg is lepődtem, hogy mind a kormányzat, mind pedig a fideszes képviselők azt mondták, hogy az ötlet jó, de még nem érett meg rá a helyzet. Ebben pedig a gabonakereskedelemre fordított áfát szeretnénk bevezetni, hiszen látszik jelenleg, hogy a mi környékünkön, Bács-Kiskunban nagyon sokan élnek áfázásból. Egyszerűen kitalálják, hogy ez a gabonaszállítmány kiment Romániába, kiment Ukrajnába vagy Szerbiába, de valójában meg sem mozdult, vagy csak az üres kocsi járkált.

Azt kell látni, hogy ma Magyarországon a Napi Gazdaság becslései szerint körülbelül 40 milliárd forinttal károsítják meg ezek az emberek a magyar adófizetőket. Ennyit lopnak ki, és most az áfa növelésével még többet adunk az áfacsalóknak, még inkább megéri ezen túl áfát csalni, még inkább megéri papíron utaztatni a rakományt. És valódi tevékenységet nem végezve, még több pénzt tudnak majd kilopni ezek az áfacsalók a magyar adófizetők zsebéből az áfaemeléssel, miközben a kormányzat érdemi lépést nem tesz ennek megakadályozására.

Jómagam másfél évvel ezelőtt egy napirend utániban már fölszólítottam a kormányt, hogy lehetne lépni ezzel kapcsolatban. Akkor megígérte nekem a földművelésügyi minisztériumból Ángyán államtitkár úr, hogy foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A fordított áfa kérdése is felmerült, azt mondta, hogy azt is megnézik. Lám-lám, Romániában sikerült bevezetni egy éve, ott ez működik. Most ezzel azt értük el, hogy akik eddig Romániában áfacsalásból éltek, azok átjöttek Magyarországra, és itt csalják az áfát. Kérem szépen, mire várunk még? Miért ne lehetne ezt a fordított áfát bevezetni most, és akkor nyerne 40 milliárd forintot a költségvetés, és nem bűnözők vinnék el azt a 40 milliárd forintot. Ez nagyon egyszerű, annyi, hogy akkor játsszunk tisztán, tisztítsuk ki a magyar gazdaságot, és nem pluszsarcokat, pluszadókat, kisadókat kellene bevezetni, hanem ahol ott van a visszaélés, levágni a kerülőutakat, és mindenki járjon az egyenes úton. Ez egy nagyon egyszerű megoldás lenne.

A felszólalásomban a hátralévő öt percet a 322. javaslatra szeretném rászánni, amiben Rogán Antal a szociális adó bevezetésével nagyjából lehúzza a vécén a társadalombiztosítást. Úgy, ahogy van, minek kell ez a társadalombiztosítás, egyszerűen a társadalombiztosítás bevételeit garantáló járulékokat megszünteti, átnevezi adóra. Mi úgy gondoljuk, hogy igenis szükség van Magyarországon, egy alkotmányában szociális államnak arra, hogy a társadalombiztosítás biztos lábakon álljon, és a társadalombiztosítás biztos lábaihoz az szükséges, hogy ezek a járulékbevételek meg legyenek nevezve.

Egyszerűen szólva, ha egy munkavállaló dolgozik, és őérte a munkáltató befizet egy járulékot, akkor a munkáltató is azt várja el, hogy ha esetlegesen az a munkavállaló beteg lesz, és a társadalombiztosítás segítségére szorul, akkor legyen ott valaki mögötte, aki majd egészségessé tudja tenni ezt a munkavállalót, és akkor ő azt a céget, azt a vállalatot, azt a szervezeti egységet egészségesen tudja tovább szolgálni. Ám ha, és itt lehetőséget látunk, adóra nevezik át ezeket a járulékokat, akkor a társadalombiztosításba valószínűleg kevesebb pénzt szeretne folyatni a kormányzat, ezáltal az egészségügy és a társadalombiztosítás egyéb alrendszerei nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat, így a munkáltató nem tud kapni egészséges munkavállalót azért a pénzért cserébe, amit ő utána befizet. Így nemcsak hogy rosszabbul jár az egyes munkavállaló, hiszen nincsenek olyan szociális jogoknak garanciái, ami őt megilleti, de rosszul jár a munkáltató is, hiszen nincs egy egészséges munkavállalója. Rosszul jár az egész magyar gazdaság, hiszen nem tud akkora hozzáadott értéket hozzátenni, és rosszul jár az egész magyar társadalom, hiszen nincsenek meg az az újra munkaképessé tevő szociális és egyéb társadalombiztosítási alrendszerek, amelyek garantálják azt, hogy itt egészséges és jól kiművelt emberfőkkel tudjuk felvirágoztatni az országot.

Úgy gondoljuk, hogy az az eljárásmód, ahogy Rogán Antal ezt egy módosító javaslatba betette, a sunyiság határát súrolja, hiszen ha neki egy ilyen javaslata volt, ő már biztos tisztában volt ezzel az adótörvények benyújtásakor is, hogy a társadalombiztosítást nem ebben a formában képzeli el, ahogy eddig működött. Akkor miért nem lehetett ezt az adótörvények részeként berakni, hiszen akkor érdemi vitát tudnánk folytatni, és nem itt az üres, kvázi üres Háznak - elnézést a jelen lévő három kormánypárti képviselőtől - beszélnének az ellenzéki képviselők.

(0.40)

Én úgy gondolom, hogy itt valóban emberi sorsokról és egy ország sorsáról van szó az adótörvények tárgyalásakor, pláne ebben a katasztrofális gazdasági helyzetben, de az a módszer, ahogy önök az adótörvényekhez és a módosító javaslatokhoz viszonyulnak, eléggé komolytalanként kezeli ezt a helyzetet.

Másrészről itt a vita színvonalában is van némi probléma, mert itt az ellenzéki képviselők a felszólalásainkban reflektálunk, igaz, egymásra, de hát nem a jobbikosoknak kellene vitatkozni az LMP-vel, hanem a kormánnyal, illetve a kormánypárti képviselőkkel kellene vitatkozni. De lehet, hogy egy következő parlamentre készülünk, ahol majd az LMP mint kormánypárt vitatkozik a Jobbikkal mint ellenzékkel. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) Reméljük, nem fordítva fog megtörténni, de tényleg, azért az a parlamentarizmus megcsúfolása véleményem szerint, ami itt zajlik. Itt nem a részt vevő képviselőkre célzok, elnézést mindenkitől, aki jelen van ezen a vitán, hanem arra, hogy ilyen horderejű kérdésekről a nyilvánosságot teljes mértékben megkerülve, hajnali háromnegyed 1-kor kell vitatkozni, amikor a társadalombiztosítást kicsinálják, amikor az evás tízezreknek okoznak elég nagy fejtörést, és olyan hatalmas problémákat nem kezelnek, mint mondjuk, a gabonaáfázás.

Kérem, ezeket az intelmeket vagy javaslatokat vegyék figyelembe! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  296  Következő    Ülésnap adatai