Felszólalás adatai

Ezenkívül viszont, azt sajnos el kell mondanom, sokkal jobban jártunk volna akkor, ha elfogadják a Jobbik előre benyújtott módosító javaslatait, hiszen ez az összegyúrt változat, sajnos azt kell mondanom, nem megfelelő. Azért nem megfelelő, hiszen az a cél, és ebben megegyeztünk az általános vita során is, hogy egy olyan törvényt alkossunk, amely használható is lesz, ezért három kapcsolódó módosító javaslatot benyújtottunk ehhez a törvényjavaslathoz, amit már meg is lehet találni, és azt szeretném elmondani, hogy mi ezeknek a lényege.

Az első módosító javaslatunknak a lényege az lenne, hogy a (2) bekezdésben felsorolt bűncselekmények büntetési tételét a Btk. 2. §-ára figyelemmel kell megállapítani, és kivennénk azt, hogy az elkövetéskor hatályos jog alapján.

Miért lényeges ez? Először is azért lényeges, mert a törvényjavaslat 1. §-ában meghatározott és a T/4714/7. számú módosító indítvány által pontosított bűncselekményi kategóriák büntetési tételeinek megállapítása a Btk. 2. §-ának, a Btk. 83. §-ának, illetve a Btk. egyes különös részi tényállásaiban szereplő rendelkezések figyelembevételével bírói mérlegelés tárgyát képezi, a jogalkotó a bíró ezen jogát készül jelenleg elvonni, amely azonban alkotmányellenességet fog eredményezni.

A másik. Külön törvénnyel a jelenleg hatályosnál szigorúbb büntetési tételt nem lehet meghatározni, még akkor sem, ha ez a külön törvény ezt kifejezetten kimondja. Itt is a bűncselekmény büntetési tételét a Btk. 2. §-ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. Ezt a jogot a Btk. 83. §-a (1) és (3) bekezdésében saját magának tartja fenn. A Btk. 83. § (3) bekezdése szerint ugyanis, ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény különös részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. Külön törvényben tehát nem állapítható meg olyan szabály, amely adott esetben ilyen, a büntetési tételek emeléséhez vezet.

A T/4714. számú törvényjavaslat az emelést csak burkoltan, áttételesen teszi lehetővé, bár a laikus szemlélő számára is világos lehet, hogy ez az 1956-os forradalom leverését követő vérbíráskodás korában, amikor halálos ítéletek tucatjait hozták, súlyosabb büntetési tételeket alkalmaztak, mint manapság.

A T/4714/7. számú módosító javaslat azonban ezt az emelést már kifejezetten lehetővé teszi, koherenciazavart okozva a Btk. jelenleg hatályos 83. § (3) bekezdésével, ezért tehát, hogy ne kerüljön sor bonyolult és jogalkalmazási zavarok, következetlenségek sorát eredményező szabályozás elfogadására, javasoljuk a büntetési tételek megállapítását bírói mérlegelés körében meghagyni. Mindenképpen a bírónak kellene mérlegelnie, hogy egyes emberiesség elleni bűncselekmények esetében az elkövetés módjától, az elkövetés súlyától tegye lehetővé azt, hogy milyen büntetést kíván kiszabni az elkövetőre, tehát ezt ne határozzuk meg előre a törvényben, mint ahogyan az itt lenne.

A másik törvényjavaslatunk és az ehhez kapcsolódó módosító javaslatunk szerint a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosulna. A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alkotmánya 6. cikkének angol nyelvű hiteles szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását a jelen törvény melléklete tartalmazza. Ugye, itt az lenne a legfőbb érv, ha tetszik, kimaradna az eredeti szövegből az, hogy a fordítás a következő, tehát nem betennénk a törvénybe, hanem egy mellékletként határoznánk meg. A magyar jogszabályalkotás alapvető követelménye, hogy tételes normaszöveget magyar nyelven fogalmazzunk meg, nemzetközi szerződések, más megállapodások, alapokmányok különösen angol nyelvű szövegét a jogszabály mellékletében lehet közzétenni.

Jeleznénk, hogy bár a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának elfogadásáról szóló nemzetközi egyezménynek Magyarország közvetlenül nem részese, azt magyar jogszabály sohasem hirdette ki, a nürnbergi statútumot, illetve az arra épülő nemzetközi büntetőjogi normarendszert formamegjelöléssel, eredeti nyelven, valamint hiteles magyar fordításban közzé kell tenni. Ennek az oka az, hogy a nemzetközi büntetőjog által szabályozott egyes releváns bűncselekmények a részes államok által akkor is üldözendők, ha azok tényállása és büntethetősége nem része a belső jognak, mindezzel persze már-már szükségtelenné téve egyébként a T/4714. számú tervezet normatív részét.

1993-ban az Alkotmánybíróság határozatban fogalmazta meg, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 15. cikkely (1) bekezdése, amely tartalmában megegyezik az európai emberi jogi egyezmény 7. cikk (1) bekezdésével, arra kötelezi a részes államokat, hogy a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét feltétlenül tartsák be. A nemzetközi jogban meghatározott bűncselekményre való hivatkozást, tehát senkit nem szabad elítélni olyan cselekményért, amely az elkövetése idején a hazai vagy a nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény, az irodalom szerint kizárólag olyan bűncselekményekre vonatkozik, amelyek a belső jogban vagy ratifikálás vagy közvetlen alkalmazás folytán kétségkívül büntetendők.

Az egyezségokmány 15. cikkely (2) bekezdése szerint - és itt ez a lényeg -e cikk nem képezi akadályát valamely személy bíróság elé állításának és megbüntetésének olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetése idején a nemzetek közössége által elismert jogelvek szerint bűncselekmény volt. Tehát tartalmilag hasonló, mint az európai emberi jogi egyezmény 7. cikk (2) bekezdése, azzal az eltéréssel, hogy a nemzetek közössége helyett a civilizált nemzetek kifejezést használja. Tehát ez a kivétel teszi lehetővé a fent körülírt sui generis nemzetközi jogi bűncselekmények üldözését a részes államok által akkor is, ha azok tényállása és büntethetősége nem része a belső jognak.

(22.40)

Ebből értelemszerűen következik az is, hogy ezeket a cselekményeket az egyezmények a nemzetközi jogban kialakított feltételek szerint engedik üldözni és büntetni. A (2) bekezdésekig nyilván áttörik a belső jogban az egyezmények által is megkövetelt büntetőjogi garanciát, annál is inkább, mert az európai egyezmény 15. cikkének (2) bekezdése, illetve az egyezségokmány 4. cikkének (2) bekezdése feltétlenül érvényes, sőt itt még háború és szükséghelyzet idejére is feltétlenül előírja. A (2) bekezdés azon államokra nézve, amelyek a bűncselekmények elkövetése utáni időben inkorporálták a jogukba a háborús bűncselekményekre és az emberiség elleni bűncselekményekre vonatkozó nemzetközi jogi normákat, a belső jog szempontjából a visszaható hatályú büntető törvényhozás engedélyezésével jelent egyet, ezeket a cselekményeket a nemzetközi jognak kellett az elkövetés idején büntetendővé nyilvánítania, és nem a belső jognak. Történetileg a kivétel a második világháborúval kapcsolatos háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények büntethetőségére vonatkozott.

Tehát mindenképpen ajánlom a figyelmükbe, hogy ezt a két módosító javaslatot el kellene fogadni ahhoz, hogy tényleg valóban az alkotmányossági kérdéskörben is és az alkalmazhatóság kérdéskörében is megfelelő legyen a törvény. A harmadik törvényjavaslatunk lényegében csak egy technikai törvényjavaslat, egy pontosító törvényjavaslat, amelyben csak különböző mondatszerkezeteket változtatunk meg, és eszerint írjuk át értelmezhetővé ezt a részt.

Kérem, hogy vegyék figyelembe ezeket a kapcsolódó módosítókat ahhoz hasonlóan, ahogyan a módosító javaslatainkat is figyelembe vették, hiszen úgy érzem, hogy tényleg ennél a törvénynél közös a célunk, méghozzá az, hogy azok a bűnösök, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után hóhérként ennek a nemzetnek nagyon sok kárt okoztak, és ebben az országban családok tízezreit tették tönkre, megkaphassák a méltó büntetésüket. Az a cél, hogy igazságot szolgáltassunk az országban, ehhez viszont olyan törvényt kell alkotnunk, amely tényleg alkalmazható is a mindennapokban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)