Készült: 2024.05.06.13:20:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2017.06.12.), 85. felszólalás
Felszólaló Witzmann Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:22


Felszólalások:  Előző  85  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat záróvitáján, úgy vélem, fontos ismét kiemelni a büdzsé legfontosabb céljait, célkitűzéseit. Ahogy eddig minden évben, így most is, a 2018-as költségvetés megalkotásakor, az idei esztendőben is az volt a kormány célja, hogy mindenki léphessen egyet előre, továbbá, hogy a gazdasági növekedést ne csak a nagy cégek érzékeljék, hanem abból lehetőség szerint minél nagyobb arányban juthasson a magyar családoknak és a magyar dolgozó embereknek egyaránt.

A magyar családok adókedvezmény-rendszere Európában is egyedülálló, ezt egész nyugodtan mondhatjuk, némiképp reagálva az előttem felszólaló képviselőtársamra is. Különösen a kettő, három vagy több gyermeket nevelő családok esetében olyan kedvezményrendszert vezettünk be az előző években, amely alapján a gyermekvállalás tulajdonképpen ma már nem jelenti a szegénység vállalását, mint ahogy az korábban, a 2010 előtti években sajnos Magyarországon megfigyelhető volt.

(14.40)

2018. január 1-jétől ismét a két gyermeket nevelő családokat próbáltuk a fókuszba helyezni, így esetükben tovább emelkedik az adókedvezmény mértéke, és így a korábbi emelésekkel együtt, ha éves szinten összeszámítjuk az összeget, akkor tulajdonképpen mintegy 420 ezer forinttal nő a két gyermeket nevelő családok jövedelme éves szinten.

Ha a 2010 óta folyamatosan szélesedő családtámogatások rendszerét részleteiben próbáljuk vizsgálni, akkor azt láthatjuk, hogy hazánkban ‑ egyéb­ként európai összehasonlításban is ‑ páratlan család- és otthonteremtési támogatások bevezetésére került sor az elmúlt években. Mi ugyanis nem a migránsok betelepítésében látjuk az előttünk lévő demográfiai fordulat megoldási lehetőségét, hanem minél több magyar gyermek megszületésében szeretnénk a jövőt ebben a tekintetben sikeres irányba vizionálni és tenni is ennek érdekében.

S a számok is azt az örvendetes tényt igazolják, hogy ma már Magyarország az OECD-országoknál megállapított 2,5 százalékos átlagnak csaknem a kétszeresét, a GDP 4,7 százalékát tudja fordítani családtámogatásokra, ami egyébként az Európai Unióban a legmagasabb értéknek számít. Ennyit arról, hogy 2010 óta a családtámogatások milyen irányban bővültek Magyarországon, és azt gondolom, ez mindannyiunk közös érdeke kell hogy legyen, valóban pártokon felülmúló érdek kell hogy legyen.

Kiemelendő továbbá, hogy Magyarország már a negyedik helyen áll azon országok között, ahol a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a születésszám is emelkedik. Tudjuk, hogy a termékenységi ráta 1,1-ről 1,5-es értékre mozdult el az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően, de az 1,5 még mindig nem az a szám, amivel elégedettek tudnánk lenni, tehát a cél a 2-2,1-es termékenységi ráta elérése. Azt gondolom, ezek az intézkedések évről évre minden egyes költségvetésben ebbe az irányba mutatnak.

A 2018-as büdzsé számait vizsgálva az is jól látható, hogy egyébként a nyugdíjakra, a családtámogatásokra, a szociális területre összességében 287 milliárd forinttal juthat több forrás jövőre. További pozitívum, hogy az otthonteremtésre további 15 milliárd forinttal, a biztonságra 83 milliárd forinttal, az egészségügyre 102 milliárd forinttal, az oktatásra 81 milliárd forinttal, a gazdaságfejlesztésre 205 milliárd forinttal, útfelújításokra 30 milliárd forinttal juthat több 2018-ban az idei évi összegekhez képest. Tehát minden egyes területen azt láthatjuk, hogy bővülés, növekedés, emelkedés tapasztalható, ami, azt gondolom, szintén mindannyiunk közös öröme lehet, és ennek valóban mindannyian örülhetünk. Mindezek mellett egyébként tovább folytatódnak az adócsökkentések és a béremelkedések is.

Mivel az általános vitát már májusban lefolytattuk, így a felszólalásom hátralévő részében a javaslathoz benyújtott legfontosabb módosító indítványokról szeretnék önökkel néhány gondolatot megosztani, ugyanis mindezek eredményeképpen kaptak támogatást például azon módosító javaslatok, amelyek a Magyar Állami Operaház Kárpát-medencei körútjára, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumkert-rahabilitációjára szántak többletforrásokat. Vagy bizottsági módosítóval került benyújtásra a Határtalanul! programra további 142 millió forintos támogatás, a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatására pedig 188 millió forintos többlettámogatás az előterjesztésben.

A Költségvetési bizottság a Törvényalkotási bizottság szerepkörében eljárva összegző módosító javaslatot nyújtott be. Az indítvány számos változtatási szándékot fogalmaz meg, így engedelmükkel néhány, általam lényegesnek vélt módosításra szeretnék csak rávilágítani, illetve felhívni a figyelmet a felszólalásomban.

Az összegző módosító javaslat értelmében például a Paks II.-projekt úgynevezett kerítésen kívüli beruházásainak ‑ mint például látogatóközpont áthelyezésének, lakóingatlanok megvalósításának, megépítésének, üzemi út megépítésének ‑ a megvalósításához került többletforrás biztosításra az előterjesztésnek megfelelően. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megerősítése érdekében szintén ez a hivatal is pluszforrásokat kaphat, a napi aktuálpolitikai helyzet, azt gondolom, ezt mindenféleképpen indokolja és alátámasztja.

A javaslat többletforrást biztosít egyébként a fogyatékossággal élő személyek szervezetei számára is a hatékonyabb feladatellátásuk biztosítása érdekében. Célozza az indítvány azt is, hogy a Csoóri Sándor Alap létrehozásán keresztül a népi kultúra közösséget teremtő műfajainak támogatása még hangsúlyosabban megjelenhessen. További változás, hogy a gyermekgondozási díj esetében az úgynevezett hallgatói gyermekgondozási díj időtartama egy évvel meghosszabbodik, így 2018. január 1-jétől a gyermek egyéves kora helyett kétéves koráig biztosítandó az ellátás, a módosító javaslat ennek a forrását is megteremti.

A magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiájának biztosítása keretében folyamatosan nő a nemzetiségi önkormányzatok által átvett köznevelési és kulturális intézmények száma Magyarországon, amely intézményi, beruházási, felújítási, pályázati önrész keretéhez ebben a formában kíván a kormány még hangsúlyosabban hozzájárulni a módosítással.

A módosító javaslat által a 2018. évi költségvetésben 10 milliárd forintnyi többletforrás kerül elkülönítésre és biztosításra a háziorvosi szolgálatok finanszírozási színvonalának további emelése érdekében. Továbbá még egy módosítást emeltem ki itt a felszólalásomban: a gyermeket vállaló fiatalok hallgatói hiteltartozásának, vagyis a diákhitelnek a csökkentésére egy felülről nyitott előirányzat létrehozása révén kíván biztosítani fedezetet a módosítás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a teljesség igénye nélkül általam kiemelt és az imént felsorolt célokra elkülönített többletforrások, azt gondolom, mindenféleképpen indokoltak, jó célt szolgálnak, ezért támogathatók is. Ezért kérem önöket is, hogy szavazataikkal támogassák ezt a módosítót. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  85  Következő    Ülésnap adatai