Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Ami a Soros-egyetemet illeti (Kunhalmi Ágnes: Mi a neve? Mondd ki a nevét!), az Oktatási Hivatal megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik.

Ezt a helyzetet kell valahogy megoldani, függetlenül attól, hogy ki volt a Soros-egyetem korábbi hallgatója, és jelenleg ki a hallgatója. Mert talán ön is egyetért velem abban, hogy a szabályokat be kell tartani, és még Soros György egyeteme sem állhat a törvények felett. (Dr. Hiller István: Andy Vajna!) Ez is alapja a jogállamiságnak, tisztelt Hiller képviselő úr.

A kormány által javasolt módosítás értelmében egy külföldi egyetem magyarországi működéséhez kétoldalú megállapodást kell kötni, és ha szükséges, a kormány nyitott a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal. Az súlyos félreértés, hogy a Sapientia egyetemen hasonló problémák lennének, az ugyanis egy Romániában bejegyzett egyetem. Sajnálom, hogy ennek nem nézett utána.

Egyébként egy kicsit összezavart ezzel a felszólalásával, mert most már nem lehet igazán tudni, hogy mi is a Jobbik valódi álláspontja. Ön mint parlamenti képviselő ezt mondta, de a Jobbik alelnöke pénteken teljesen mást mondott. Azt mondta, hogy Soros egyetemével nem gyáván finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a romjait pedig sóval behinteni. S azt is mondta, hogy ez az egyetem támadja a nemzet és a társadalom alapjait. Kérem, nézze meg, hogy mit mondott a saját alelnöke. (Zaj az ellenzéki oldalon.)

Ez még egy napirend előtti felszólalás volt, amely bizonyítja a Jobbik akut identitásválságát. Ennek megvan az oka is. Az a bizarr helyzet alakult ugyanis ki, hogy a baloldalt egy külföldi, a Jobbikot pedig egy magyar oligarcha rángatja dróton. Ezért kellett a Jobbiknak feladnia a korábbi elveit (Folyamatos moraj az ellenzéki oldalon.), ezért gáncsolta a kormány kvótanépszavazási kezdeményezését, ezért nem szavazták meg az Alaptörvény módosítását, és például a párt elnöke ezért nem szavazta meg az év végén az adócsökkentéseket.

Nem csoda ezek után, hogy a saját szavazóik, a korábbi szavazóik és a tagjaik sem tudnak ezzel közösséget vállalni. Sorra oszlanak fel az alapszervezeteik. Az elmúlt héten például a nyírturai szervezet oszlott fel. Érdemes meghallgatni, tisztelt jobbikos képviselők, hogy mit mondott ezzel kapcsolatban a volt elnök: nem tudnak azonosulni a Jobbik hit nélküli szélkakas-politikájával, s azt is írta, hogy egy színtelen, szagtalan, semmitmondó, csapongó gondolatvilág lengi körül ezt a szebb reményű alakulatot. Szerinte a nemzeti elkötelezettséget felülírták az érdekek és az anyagi szemlélet. Ezt mondják az önök helyi emberei.

De hogy az egészet rövidebben mondjuk, a Jobbik ma már tényleg mindenre képes a pénzért és a hatalomért. Képes például arra is, hogy szemrebbenés nélkül felülírja a saját korábbi elvi álláspontjait. Vegyük például az élelmiszer-biztonság ügyét: Magyar Zoltán nevű képviselőjük azt mondja a tévében, hogy fel van fújva az élelmiszer-termékminőség ügye, és politikai célok állnak mögötte. Ugyanaz az érvelés ez, amit ön vezetett fel itt, tisztelt Szávay képviselő úr. De lássuk, mi szerepelt például abban a választási programban, amely alapján magukat megválasztották! Azt mondták akkor még, hogy a nagy bevásárlóközpontokban vásárolt külföldi élelmiszerek egy jelentős része emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladék, ezért véget vetünk a káros és beazonosíthatatlan eredetű élelmiszerek polcra helyezésének. Ehhez képest most azt állítják, hogy ez egy felfújt kérdés. Ezt mondták önök, majd most azt mondják, hogy fel van fújva.

Hát milyen párt az olyan, kérdezem én, amelyik ilyen könnyen megtagadja a saját választási programját és végső soron a saját lelkét? (Kunhalmi Ágnes: Olyan, mint a tietek!) A válasz egyszerű: az ilyen magatartás a kitartott pártok jellemzője. Úgy látszik ezek után, hogy egy oligarcha fia kinézte magának a Jobbikot: apu, vedd meg nekem a pártot, és apu erre megvette. És ha már megvette, úgy nézzük, hogy dolgoztatja is. Olvasom a friss lejáratú plakátjukon, hogy a Jobbik a nép pártja. Dehogy a népé! Dehogy! A Jobbik egy milliárdos pártja, egy akaratától megfosztott párt. Önök plakátolnak, a gazdájuk meg fizet. Ezért nincs a Jobbiknak lelke. Valójában ez lenne a helyes felirat a plakátokon, a hirdetéseken.

Tisztelt Képviselő Úr! Sok mindent lehet lélek nélkül csinálni, de politikai közösséget építeni, az országért dolgozni nem lehet. Ha egyszer egy politikai közösség eladja a lelkét, akkor azt nagyon nehéz már visszaszerezni, még akkor is, ha cserébe kapnak ezért pár ezer plakátot. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Zaj az ellenzék soraiban.)