Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/1666. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/1666/2. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A kormányváltás óta számos olyan intézkedést hoztunk, amely a magyar vidék gyarapodását szolgálja, segítséget nyújt a magyar gazdálkodóknak.

Többek között eltöröltük a gazdaságok átadását sújtó illetéket, és megnyitottuk az utat a gazdák számára ahhoz, hogy a helyben megtermelt áruikat közvetlenül értékesíthessék. Egyszerűsítettük a vidéki foglalkoztatás feltételeit is azáltal, hogy megkönnyítettük az alkalmi és idénymunkások legális munkavállalását. Hangsúlyoztuk azt is, hogy szemléletváltásra van szükség az ügyintézés területén is. Ezen túl a hivatalnak is a közjót kell szolgálnia.

Ebbe a sorba jól illeszkedik az önök előtt levő törvényjavaslat, hiszen a célja nem más, mint hogy gyorsítsuk és könnyebbé tegyük a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatások kifizetését. A most bevezetni kívánt módosítások tovább csökkentik a gazdák adminisztrációs terheit, és a lehetőségek határain belül gyorsítják az ehhez kapcsolódó eljárásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Államtitkárként felelős vagyok a nemzeti együttműködés programjának végrehajtásáért, amelyben a szolgáltató közigazgatás kiemelt szerepet kap. Arra törekszem, hogy megszüntessük azokat az anomáliákat, amelyek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működését eddig jellemezték. Azt is pontosan tudom, hogy az MVH működését számos olyan közösségi jogi rendelkezés szabályozza, amelyeket nemcsak a gazdatársadalom, de magam is kifejezetten bonyolultnak és szükségtelennek tartok. Mindezek ellenére meg kell erősítenem azt, miszerint illetékes hatósági, valamint irányító hatósági jogkörömből adódó felelősségem nemcsak a nemzet, hanem a Közösség pénzügyi érdekeinek a védelme is.

Előre kell bocsátanom, hogy az önök előtt levő törvényjavaslat még nem tartalmaz minden olyan rendelkezést, amelyet magam is szükségesnek tartanék. Minden erőmmel szeretném elérni az eljárások további gyorsítását, egyszerűsítését. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy nagyon sok gazdát, gazdálkodót érintő kérdésekről van szó. Engedjenek meg felsorolnom néhány számadatot.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségi működése óta 2,3 millió támogatási, kifizetési kérelemről szóló döntést hozott. Az adminisztrációnak ugyanezen időszak alatt 4,4 millió ügyet kellett elbírálnia. Ebből több mint 3 millió esetben határozatot, végzést kellett hoznia, és mindeddig 2500 milliárd forint értékű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

Egy ilyen szervezet esetében, amelynek munkája ilyen sok gazdát, gazdálkodót érint, minden változtatást csak alapos megfontolás után szabad megtenni. Egy felesleges munkamozzanatot előíró jogszabályi rendelkezés óriási többletköltséget jelenthet, nem is beszélve az eljárások esetleges elhúzódásáról. Egy megalapozatlan módosítás pedig könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy az auditok során Magyarországgal szemben pénzügyi korrekcióra kerül sor, ami végső soron a gazdáknak, gazdálkodóknak nyújtható nemzeti támogatási keretet is szűkítheti. Ilyen támogatási összegek mellett még az 1-2 százalékos mértékű szankció is milliárdokra rúghat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt levő törvényjavaslat legfontosabb elemei a következők: az ügyfelek számára kedvezőbb az a szabályozás, hogy ezen túl a támogatási feltételeket meghatározó jogszabályokat megfelelő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni. Ez a rendelkezés a korábbinál fegyelmezettebb döntés-előkészítést igényel, ami érinti mind a minisztériumi munkát, mind a hivatal tevékenységét.

A törvényjavaslat mezőgazdasági bizottság előtti vitáján reményeim szerint tisztázódott az a félreértés, miszerint a 45 munkanapos korábbi ügyintézési határidő 3 hónapban történő maximálása valójában az ügyintézési határidő csökkentését jelenti. Ez nem valami jogászi trükk, hanem egy pontos eljárási szabály. A félreértést vélhetően az okozta, hogy a munkanapokban és a naptári napokban számított határidő a dolog természeténél fogva mindenképpen eltérést mutat.

Ezen túlmenően az új szabályozás megszünteti azt a lehetőséget, ami a hiánypótlás esetén a határidő-számítás újrakezdését tette lehetővé.

(17.20)

A hiánypótlás miatt kétszer 45 munkanapos, valójában négy hónapos határidőnek hiánypótlási eljárással együtt a javaslatban foglaltak szerint három hónapra való csökkentése mindenképpen előrelépést jelent.

Szintén a mezőgazdasági bizottság ülésén vetődött fel az, hogy nem jelenti-e az ügyféli jogok korlátozását az a rendelkezés, miszerint a fellebbezés során új bizonyíték már nem hozható fel. Az eddigi eljárások során az ügyfelek egy része gyakorlatilag visszaélt a kérelembenyújtásra jogszabályban meghatározott eljárási határidők betartásával akkor, amikor egy elbírálásra eleve alkalmatlan kérelmet nyújtott be, és a hiányosságokat csak a jogorvoslati eljárás során pótolta. Ez mindenképpen az eljárás szándékos elhúzódásának minősíthető, amit mindenképpen meg kell akadályozni.

Végezetül szeretném kiemelni a javaslat azon rendelkezését, amely új fizetési kedvezményeket biztosít az ügyfeleknek azáltal, hogy lehetővé teszi a fizetési halasztást vagy a részletekben történő teljesítést.

A következőkben néhány olyan rendelkezésről szólok, amelyek a végrehajtást segítik elő. Ilyennek lehet tekinti a hiánypótlásra vonatkozó szabályokat. A szabályozás ugyanis azt az alapelvet követi, hogy elsősorban azon kérelmezők számára kíván az eljárások során előnyt biztosítani, akik az előírásoknak megfelelően nyújtják be kérelmüket. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy számos esetben az egyes eljárási mozzanatok egymással összefüggésben vannak, mint például túligénylés esetén az úgynevezett visszaosztás, erre ugyanis addig nem kerülhet sor, amíg az összes kérelem nem került elbírálásra. A javaslat mindezekre figyelemmel rendelkezik úgy, hogy hiánypótlás teljesítésére maximum harminc nap áll rendelkezésre, vagy az eljárást az ügyfél saját érdekkörében fennálló szubjektív ok miatt nem függesztheti fel, akadályozva ezzel az elbírálásra már előkészített kérelmekkel kapcsolatos további eljárási cselekményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosítási javaslatok összeállítását megelőzően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárásait érintő eljárási rend átfogó módosításának lehetőségét is megvizsgáltuk. A részletes hatásvizsgálat alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy az eljárási rend átfogó módosításához előzetesen be kell várni a közösségi jogszabályok alapján kötelezően elvégzendő, az Új Magyarország vidékfejlesztési program végrehajtásáról szóló félidei értékelést, valamint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó KAP-reform alapvető irányait, várható intézkedéseit. Ezek ismeretében tudunk majd javaslatot tenni mind az intézményi, mind pedig az eljárásrend szükséges és átfogó megváltoztatására.

Mindezek előrebocsátása mellett kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a mezőgazdasági bizottságban megfogalmazott többségi vélemény és a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint öt-ötperces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Patay Vilmos képviselő úrnak, Fidesz.

PATAY VILMOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2010. november 17-én tárgyalta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/1666. számú törvényjavaslatot.

A több ponton módosított, részben pedig néhány új szabályozási elemet is tartalmazó törvényjavaslat célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, rövidebb nevén MVH által lefolytatott eljárások gyorsítása és így a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételek megteremtése. A most bevezetendő módosítások a rendelkezésre álló tárgyi, személyi és egyéb feltételek keretei között tovább csökkentik az ügyfelek adminisztrációs terheit, és a lehetőségek határain belül tovább gyorsítják az eljárásokat, az áttekinthetőbb szabályozás pedig elősegíti az MVH hatékonyabb végrehajtási tevékenységét, és ezzel egyidejűleg növeli a jóhiszeműen és jogszerűen eljáró ügyfelek érdekeit szolgáló végrehajtás biztonságát is.

Közismert - legalábbis az ügyfelek részéről -, hogy az MVH az elmúlt években nem a legnagyobb megelégedésre működött. Termelői körökben volt egyfajta határozott igény arra, hogy az MVH-t egy más struktúrában kellene működtetni, de legalábbis legyen az a komfortérzete az embereknek, hogy ügyfélbarátabb az MVH. Teljesen jogos kérése ez az érintett mezőgazdasági termelőknek.

A törvénymódosítással előálló kedvezőbb eljárási szabályoktól azt várjuk, hogy kiszámíthatóbbá váljék a támogatások igénybevétele; azt várjuk, hogy költségtakarékosabbá és hatékonyabbá váljék a hivatal; azt, hogy a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványok elektronikus úton letölthető változatához az ügyfelek megfelelő időben jussanak hozzá; hogy a bevezetésre kerülő fizetési kedvezmények alkalmazására vonatkozó jogszabályok tovább segítsék a gazdálkodókat; és azt, hogy a hiánypótlás lehetőségének a megteremtése a magyar gazdálkodók mind szélesebb körében adjon lehetőséget arra, hogy igénybe vehesse a közösségi támogatásokat.

Sokak számára fontos, hogy az előírt bejelentési kötelezettségüknek eleget nem tevő ügyfeleket először fel kell szólítani teljesítésre, és csak a felszólítás eredménytelenségét követően szabható majd ki velük szemben kötelező jelleggel a mulasztási bírság.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság tagjainak többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi véleményt Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő ismerteti.

GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a baj ezzel a törvénnyel, hogy ami az indoklásban le van írva és amit államtitkár úr is elmondott, ami nagyon helyes egyébként, azzal a leírt szöveg nincsen köszönő viszonyban. Én ezt a törvényi szöveget két évvel ezelőtt láttam először, és két éven keresztül nem engedte a minisztérium vezetése beterjeszteni a parlament elé, ugyanis világosan látszik, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek. Tehát ez a törvényjavaslat korlátlan felhatalmazást ad az MVH-nak, minden olyan módosítás, ami ebben van, az azt szolgálja, hogy az egyébként nyilván létszámhiánnyal küszködő hivatal hogyan tudja törvényesíteni a mai, szerintem is rossz eljárásrendjét.

Elmondtam a bizottsági ülésen is és elmondom most is: ha nem akarunk ebből nagyobb bajt, mint amekkorát csinálnánk, akkor vissza kellene vonni ezt a javaslatot, le kellene ülni, és nyilván az anyagi kondíciókat figyelembe véve meg azokat a - hogy mondjam - rosszhiszemű fellebbezéseket, egyebet valamilyen módon kezelve, hiszen az alapvető problémát általában ez okozza, be kellene nyújtani egy olyan javaslatot, ami valóban azt a célt szolgálja, ami egyébként az indoklásban le van írva.

Én nem tudom azt elképzelni, és erre is utaltunk, hogy lehet olyan megoldást alkalmazni - itt szó volt a fellebbezésekről -, hogy nem lehet új érvanyagot behozni egy fellebbezésnél. Ez alapvető alkotmányos jog. Ha valakinek olyan anyag van a kezében, ami a beadáskor nem állt rendelkezésére, az használhassa, ha egy hatósági eljárás van. Nem beszélve arról, ha hibázik egy társhatóság, mondjuk, az alapadatot szolgáltató Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, azért is az ügyfél lesz felelős.

(17.30)

Ilyeneket én nem tudok elképzelni. Itt van a minisztérium mind a három felelős vezetője. Lehet, hogy én ellenzéki képviselőként azt mondom, csinálják meg, utána meg tudunk egy jót balhézni majd úgy március környékén, amikor kiderül, hogy mit is csináltak, de most azt kérem önöktől, hogy állítsuk meg ennek az ügynek a tárgyalását. Mi is adtunk be módosító javaslatokat, de valószínűleg azok se elegek ahhoz, hogy ebből egy jó törvény legyen. Ezzel a szemlélettel, amely tisztán az MVH álláspontját tükrözi a termelőkkel szemben, nem lehet jobbítani a rendszert.

Abban egyetértek államtitkár úrral, hogy nagyon oda kell figyelni, és nem jó, ha nagyon lazává tesszük. A termelők nyilván azt szeretnék, ha igazából semmit nem kellene csinálni, és dőlne a pénz, ez teljesen világos és érthető is a maguk módján, de itt nem erről van szó. Itt egyszerűen arról van szó, hogy nem lehet szigorúbb feltételeket szabni az ügy két szereplőjének. Ha nagyon szigorú feltételek közé szorítom a termelőt, akkor ugyanolyan szigorú feltételek közé kell szorítsam azt is, aki ebben a döntőbíró lesz.

A 32. §-ban csak az van, hogy mi nem számít be az ügyintézési határidőbe. De azt is bele kellene írni, hogy mi számít bele, mert minden, ami létezik, minden, amit el tud képzelni a hatóság, az mind hosszabbíthatja az ügyintézés határidejét. Engem nem győzött meg államtitkár úr, hogy a 45 munkanap hosszabb, mint a 90 nap. Akárhogy is járjuk körbe ezt az ügyet - ezt megpróbálta a bizottsági ülésen a kollégája is -, nem igazán lehet ezzel mit kezdeni. De azt mondom, az is rendben van, hogy ez legyen 90 nap, de ha 90 napon belül az MVH nem csinálja, amit kell, akkor automatikusan tekintse érvényesnek a pályázatot, még akkor is, ha az Unióban ezt majd persze nem lehet elszámolni. Akkor legyen erre egy alap, amiből ezeket a büntetéseket a gazda felé kifizeti. Azt gondolom, a hivatalt máshogy nem lehet rászorítani arra, hogy ezeket a határidőket betartsa. Iszonyatos küzdelem volt ezzel, tudjuk, mi az uniós eljárásrend, azt is értem, hogy minden évben változnak a szabályok, ezért nehéz azokat követni, de ez a törvényjavaslat rossz, higgyék el nekem. Másfél éven keresztül nem engedtük benyújtani a parlamenthez, pontosan azért, mert egyértelműen felhasználó- és mezőgazdaságitermelő-ellenes, ami ebben le van írva. Ezt az érdekképviseletekkel végig kellene tárgyalni. Vagyunk néhányan, akik már közelebbről is láttuk ezt a rendszert, üljünk le ebben a dologban! Én nem akarok semmiféle politikai felhangot ennek a dolognak, de el kell mondjam, hogy ebben a minisztériumot megvezették. Azt kérem, hogy gondolják meg, fontolják meg ezt az ügyet, mert nem lesz jó, higgyék el nekem!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Előre bejelentette igényét Ódor Ferenc, Gőgös Zoltán, Varga Géza és Szabó Rebeka.

Elsőként megadom a szót Ódor Ferenc képviselő úrnak 15 perces időkeretben.

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a T/1666. számot viseli - ahogy elhangzott már államtitkár úr részéről is -, azzal a céllal került a Ház elé, hogy segítse, gyorsítsa mindazokat a folyamatokat, amely a gazdákhoz juttatandó európai uniós források kifizetését jelenti. Ezeknek az eljárási szabályoknak a megfelelő változtatásával ezt a célt tudja szolgálni.

A törvényjavaslat tartalmában fontosnak találjuk azt, hogy a tervezet biztosítja azt a lehetőséget is a kormánynak, hogy a haladéktalan intézkedést igénylő esetekben - mint ahogy sajnos ebben az esztendőben volt már rá példa - lehetőség legyen jogszabály soron kívüli kiadására és módosítására. A javaslat pontosítást, kiegészítést tartalmaz a mezőgazdasági vagyoni értékű jog, a kölcsönös megfeleltetés, a hatáskörrel rendelkező hatóságok fogalmára vonatkozóan. Azt gondoljuk, hogy kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé tehető az egyes jogcímrendeletek végrehajtása és az azokra való egyéb vonatkozású felkészülés.

A javaslat szerint az intervenciós raktározások esetében szükség van a hatósági szerződések megkötésére, ezért indokolt, hogy a törvény hatálya az intervenciós felvásárlási és értékesítési eljárásokon kívül kiterjedjen a tárolásokkal kapcsolatos eljárásokra is.

A módosítás megteremti az összhangot az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatáskörével, a módosítás a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket végző szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság általános feladatait is pontosítja.

A javaslatban az illetéktelen, tehát jogosulatlan személy részére még alapos indokkal, okkal sem lehet jogszerű az adat átadása, másrészt ennek alapján a bíróság sem képes feltárni, hogy jogszerű volt-e az adat átadása, fennállt-e bármely elfogadható alapos indok.

A törvényjavaslatban rögzítésre kerül az újonnan kialakítandó tevékenységihely-nyilvántartási rendszer, valamint az, hogy az adatbázis felett ki gyakorolja a tulajdonosi és rendelkezési jogokat.

Az egyablakos vámügyintézés megvalósítása közösségi követelmény, célja többek között - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatkörét érintően - az, hogy a mezőgazdasági termékek exportengedélyeinek elektronikus formában történő kiállításával, illetve a kiviteli eljáráshoz kapcsolódó adatok elektronikus formában történő cseréjével a társhatóságok között, hatékonyabb és gyorsabb legyen az eljárás a gazdálkodók számára az országunkban.

Nehezítette az ügyfél-nyilvántartási rendszer kezelését, hogy az ügyfelek régi, több évvel ezelőtt alkalmazott nyomtatványokon tették meg a bejelentésüket, amelyek nem tartalmaztak valamennyi, jelenleg szükséges adatot. Ennek a módosítását is tartalmazza a törvényjavaslat.

Annak igazolására, hogy a bankszámla az ügyfél nevén szerepel, a pénzforgalmi szolgáltatótól elegendő lesz egy rövid nyilatkozat kiállítása, hogy az adott bankszámla az ügyfél nevére szól. Ez is gyorsítási lehetőséget ad az igazolásra.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mind a meghatalmazás keletkezését, mind a meghatalmazás megszűnését csak a bejelentésnek a rendszeresített formanyomtatványon a támogatási szervhez való beérkezése napjától tekinti hatályosnak a törvényjavaslat szerint.

A rendelkezés a hatályos szabályozáshoz képest egységessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra vonatkozó módosítás határidejét, ugyanis csak a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjáig ad erre lehetőséget.

Az elhunyt házastársának vagy törvényes örököseinek az eljárás megindítására lehetőségük lesz a törvényjavaslat életbe lépése után, de a támogatást természetesen a hagyatékátadó végzés alapján vehetik majd igénybe. Ez egy szomorú dolog, de az életszerűsége megvan.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről való értesítés vonatkozásában a rövid úton való tájékoztatásra szolgáló eszközök igénybevétele lehetőségének megteremtése indokolt, ezáltal is gyorsítva az eljárást. Az eddigi 45 munkanapos határidő három hónapra való módosításával az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárás összetettsége, speciális volta, valamint a kérelmek nagy száma miatt vált szükségessé ez a módosítás. Ahogy államtitkár úr is említette, ebben is gyorsító szándék van a 45 munkanappal, a három hónappal, illetve hogy mikor lehet a módosításokat benyújtani, a hiánypótlásokat befizetni.

A törvényjavaslat bevezeti a fizetési kedvezmény alkalmazására vonatkozó szabályokat, a fizetési halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését.

A javaslat egyértelmű szabályozást tartalmaz az MVH-val szemben fennálló tartozások esetén a kompenzáció során érvényesítendő, valamint az MVH által levont köztartozás érvényesítése során alkalmazandó szabályokról, annak kimondásával, hogy az előbbi esetben a tartozások levonása azok esedékessége sorrendjében történik, míg a köztartás esetében a tartozások arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítését elszámolni. Ezek azok, amikor már szankciókkal kell élni, mert a támogatásoknak sajnálatos módon nem mindegyike sikeres, és ha ilyenek történnek, azt is szabályozza a jelenlegi előterjesztés.

(17.40)

Ezen törvényjavaslat tartalmazza még: a pénzforgalmi szolgáltató végrehajtható okirat hiányában is köteles teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresését.

Ami még a törvényjavaslatban szerepel: az Európai Bizottsággal folytatott szakértői egyeztetésre figyelemmel szükséges volt, hogy technikai szövegpontosítások is megtörténjenek. Ebben a dologban talán az államtitkár úr mondataiban vagy előterjesztésében szerepelt egyrészről a félidei felmérés, illetve ellenőrzés, másrészről pedig a KAP rendszerével kapcsolatos együttműködés.

Tehát mindezek alapján, amelyeket itt felsoroltam, úgy gondoljuk, hasznosnak találjuk a törvényjavaslat megtárgyalását, a törvényjavaslat megtárgyalásával pedig azt a többször hangoztatott célt szeretnénk elérni, amellyel csökkentjük az ügyfelek adminisztrációs terheit, és gyorsítjuk az eljárásokat, áttekinthetőbb szabályozást fogunk tudni adni azon sok-sok ügyfélnek, akik az MVH partnerei, illetve ügyfelei a termelésben. Ez alapján támogatandónak és a megtárgyalás után elfogadandónak tartom a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Varga Géza képviselő úr, Jobbik.

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Én magam is a hozzászólásomra való készülés alkalmával egy idézetet vettem ki a törvénytervezet indoklásából, amelyet államtitkár úr is idézett, amellyel a sürgősséget próbálja a javaslat indokolni. Ez az idézet úgy hangzik - még egyszer megismételve -: a részletes hatásvizsgálat alapján jutott az előterjesztő arra a következtetésre, hogy az eljárási rend átfogó módosításához előzetesen be kell várni a jogszabályok alapján kötelezően elvégzendő, az ÚMVP végrehajtásáról szóló értékelést, valamint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó KAP-reform alapvető irányait, várható intézkedéseit. Ezek ismeretében lehet majd javaslatot tenni mind az intézményi, mind pedig az eljárási rend szükséges változtatására.

Ez az indoklás nekem ellentmondásban van azzal, hogy miért kell sürgősséggel tárgyalnunk a javaslatot. Ha tudjuk eleve, hogy ezeket be kell várni, akkor a sürgősséget nem kellene erőltetni, hanem a sürgősség helyett inkább be kellene ezeket várni, amikre nem kellene sokat várni, hiszen az ÚMVP értékelésének elkészítése folyamatban van, mint tudjuk, a Szent István Egyetem környezetgazdálkodási tanszékén is dolgoznak ezen. Tehát az biztos, hogy ez az értékelés jó lesz, ez garancia arra, de gyakorlatilag a készültség előtti állapotban van.

A KAP-ra való hivatkozást, illetve a KAP 2014-2020 közötti időszakára való hivatkozást megint csak nem értem, hiszen a múlt héten Dacian Cioloş úr az Európai Parlamentben bejelentette a közleményt, amely a KAP Bizottság szerinti irányelveit tartalmazza. Ez kétségtelenül vitaanyag, de gondolom, nem addig szeretne várni a kormány az előttünk lévő törvényjavaslat megalkotásával, amíg a teljes vita lezajlik, hiszen maga az idézett szöveg is azt mondja, hogy "a KAP-reform alapvető irányait, várható intézkedéseit". Ezek tehát publikusak, erre hivatkozással sürgősséget nem tartunk indokoltnak.

Az indoklás szerint a módosításnak az egyszerűsítés a célja, azonban a kérdés erősen fölmerül, hogy kinek a szempontjából egyszerűsítünk. Mert az kétségtelen, hogy MVH szempontjából jelentős egyszerűsítéseket tartalmaz az előterjesztés, de mondjuk, a tárgyilagosság kedvéért meg kell említenem, hogy tartalmaz olyanokat is, amivel vagy a gazdák gondjain segít, vagy pedig más módon. Például a külföldi illetőségűek ügyfélként kezelésének a szigorítása nagyon helyes, hiszen ez akár alap lehet - nem ennek a törvénynek a tárgya, de akár ez a nyilvántartás-szigorítás alap lehet - arra, hogy a külföldiek földhöz jutásának az anomáliájában is segítsen. Vagy jó irányba megtett lépés és helyes, hogy a gazdálkodóra adatváltozás bejelentésének elmulasztása miatt eddig kiszabhatták a bírságot mindenféle felszólítás nélkül, most fel kell erre szólítani. Van tehát néhány olyan, kétségtelenül, ami a helyes irányba mutat, de összességében ez egyértelműen az MVH jogköreit bővíti.

Az ÚMVP intézkedéseiről említettem, hogy az folyamatban van, de nem feltétlen kellene arra várni, hiszen hány anomália most is nyilvánvalóan látszik az ÚMVP működése kapcsán. Vannak elhíresült esetek is, ezeket még a sajtóból is lehetett tudni. Mondjuk, hogy egy rendezvényen, ha pogácsát szolgának fel, arra három árajánlat kell, ez nem az egyszerűsítés. Vagy ha valaki a promóció címszóban szórólap helyett, mondjuk, egy molinót feszített ki, mert úgy gondolta, hogy ez jobban szólít az ő rendezvényére, akkor ezért elutasították a kifizetési kérelmét. Vagy ha szabálytalansági eljárást lefolytat az MVH minden további nélkül, belső szabálytalansági eljárást, olyat, amiről nem is értesíti az ügyfelet, tehát egyértelmű, hogy ő kelti a szabálytalansági eljárást, majd ő meg is szünteti, tehát magának megválaszol az MVH. Konkrét esetekről beszélek, ha ez esetleg elképzelhetetlennek tűnne, akkor ez elképzelhető.

Ezek egyértelműen a kifizetések késleltetésére irányultak az MVH részéről a múltban, tehát van hiba bőven, ezen az eljárásrenden módosítani kell, ez kétségtelen, de én azt gondolom, hogy semmiképpen nem sürgősségi eljárással.

A KAP-reformmal kapcsolatos megjegyzése és utalása az indoklásnak megint nem fedi a valóságot. Nem tudjuk, hogy akkor most tagállamok vagyunk, vagy nem vagyunk tagállamok. Államtitkár úr is ugyanazt a fenyegető mondatot mondta el, amit hallunk 2004 óta, hogy de azért kell a gazdákat egzecíroztatni - most hadd használjam ezt a szót, a túlzott ellenőrzést használná, mondjuk, egy MVH-hivatalnok -, azért kell ezt alkalmazni, mert az adóforintok az Európai Unió adóforintjai, és nehogy vissza kelljen fizetni, ha valamit rosszul csinálunk.

Én azt gondolom, 2004-től a mai napig az MVH úgy működött, hogy az adófizetőknek csak egyik szándékát vette figyelembe, nevezetesen azok az adófizetők bizonyos költségvetést jóváhagynak a maga demokratikus menetén. Ebben a költségvetésben természetesen minden hatóságnak, hivatalnak és minden érdekeltnek, ügyfélnek is kötelessége ezekre az adóforintokra vigyázni. Ugyanakkor a másik elvárás is ott van az európai adófizetők részéről, nevezetesen az, hogy megfelelő vidékfejlesztési programok szülessenek, hogy a vidék javuljon, a vidék jobbá váljon. Ezeket a hatóságok hajlamosak elfelejteni. Az elmúlt hat évben egyértelműen így volt, de ez a javaslat, ha átmegy a jelenlegi Házon, akkor ugyanebbe az irányba fog mutatni. Ezért az, hogy kinek a szempontjából egyszerűsítés, nagyon nagy kérdés.

Érdekes módon véletlen bizonyára, de épp ma, ezekben az órákban, ezekben a percekben Strasbourgban az Európai Parlament is a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről tárgyal. Nyilvánvalóan véletlenszerű egybeesés, de az Európai Unióban ez nagyon fontos. Az Európai Unióban a Európai Parlament, azt hiszem, 2010 májusában fogadott el egy jelentést, amely számos elemet tartalmaz a közös agrárpolitikára, a kifizetésekre és a tárgybani törvénymódosításra is vonatkozóan az egyszerűsítésekről. Ma ismét tárgyalja. De ugyanúgy a 2013 utáni közös agrárpolitikának is abszolút kulcsrésze egyebek mellett - nagyon érdekes volna róla vitáznunk, de ez ma nem a témánk - az egyszerűsítés. Egyszerűsítés, egyszerűsítés, egyszerűsítés van az Európai Unióban. Ezek a honlapok magyarul is elérhetőek, én javasolnám az előterjesztőknek, hogy ezeket a honlapokat nézzék meg, és ezzel valahogy szinkronban kellene lenni.

De addig is, amíg ezt nem teszi az előterjesztő, idéznék néhányat. Ennek a bizonyos, májusban elfogadott EP-jelentésnek a b) pontja azt mondja: mivel az egyszerűsítésnek elsősorban a mezőgazdasági termelők, nem pedig csupán a tagállamok nemzeti hatóságai és kifizető szervei számára kell kedvezőnek bizonyulnia, ahogy az eddig túlnyomórészt tapasztalható volt. Én azt hiszem, hogy itt ma másról beszélünk. Még egyszer mondom, mintha nem ugyanabban az Európai Unióban lennénk, mintha nem volnánk tagállamok, miközben természetesen hivatkozunk.

A másik a d) pontja: mivel a cél a KAP közvetlen és közvetett költségeinek mérséklése és egyben a közösségi termelőket sújtó adminisztratív terhek csökkentése, lehetővé téve a mezőgazdasági termelők számára, hogy több időt szánjanak a földjeiken végzett munkára. Ez az előterjesztés nem ezt szolgálja.

Még tovább megyek. Azért idézek talán a szokásosnál többet, hogy ne egyszerűen arról legyen szó, hogy egy ellenzéki szakpolitikus, aki csak valami ellentétet akar szítani, használja ezeket a felvetéseket, hanem ténylegesen az Európai Unió... - államtitkár úr is és mi is sokszor hivatkozunk rá, ha egyszer tagjai vagyunk az Európai Uniónak, akkor talán ezeket figyelembe kéne venni.

(17.50)

Azt mondja az f) pontja: mivel világos és érthető, a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a mezőgazdasági termelők számára jogbiztonságot nyújtó jogszabályokra van szükség, ki kell küszöbölni a szükségtelen szabályozást. Ez a javaslat több szabályozást vezet be, tehát ellene megy ennek.

k) pont, és akkor az idézetből ez lesz az utolsó: mivel a jogszabályoknak rugalmasabbaknak kell lenniük, annak érdekében, hogy a KAP igazodni tudjon a gazdák érdekeihez - a gazdák érdekeihez! -, a különböző régiókhoz és területekhez anélkül, hogy veszélyeztetnék a KAP közös jellegét. Én azt gondolom, hogy egy szakminisztérium részéről az volna az elvárás, hogy azon a mezsgyén, azon az úton a legvégsőkig elmenjen, amikor valóban még nem kockáztatjuk az európai adófizetők pénzét, de ezeknek az irányelveknek megfelelően, amik alapján nekünk ezt a pénzt odautalták, azért mégiscsak tudnánk menni.

Összességében én azt gondolom, a probléma abban volt az elmúlt 6 évben is - és ezért nagyon sokat tettek a civil szervezetek, folyton hangsúlyozták ezt -, hogy az MVH állam az államban elv szerint tud működni. Azt gondoltuk, hogy egy szocialista kormányzásnál rosszabb nem lehet. A szocialista kormányzás erre van predesztinálva, de majd jön egy szebb világ. Én azt gondolom és azt javaslom az előterjesztőknek, hogy valamilyen társadalmi kontrollra, intézményi és/vagy társadalmi kontrollra fel kellene állítani valamit, amely legalább azokat a panaszokat, amelyek a gazdák részéről érkeznek, el tudja bírálni.

Én nagyon jól tudom, hogy ez nem szokásos, ez egy picit kilóg ebből az EU-intézményi rendszerből és hasonlók, de ugyanakkor többen gazdák között járunk, akik itt ülünk. A minisztérium három igen tisztelt képviselője is eleget jár gazdák között. A gazdák közérzete is fontos volna. Ha most egy ilyen panaszkezelő fórumot, szervezetet, nevezhetjük monitoringbizottságnak vagy társadalmi szervezetet létrehoznánk, akkor a gazdák ott el tudnák ezt mondani.

Az előbb három konkrét példa kapcsán mondtam, hogy milyen visszaélések történnek az MVH részéről is. Ha ezeket egy ilyen panaszkezelő testület meg tudná vitatni, akkor egyrészt ezek felszínre kerülhetnének, másrészt pedig a gazdák tényleg azt érezhetnék, hogy új kormány van, forradalmat éltünk meg, és új szelek vannak, amik kapcsán az együttműködés a fő cél.

Ezért én is azt javaslom, talán egy kicsit ellentmondásos módon, szocialista képviselőtársammal egyetértve, hogy ezt a javaslatot ebben a formájában nem volna szabad sürgősséggel átnyomni, hanem ezt a javaslatot már módosítani kellene ebben az értelemben jelentősen, hogy ez gazdabarátabb legyen, hogy a gazdatársadalom is azt érezhesse, hogy ez a rendelet őértük van, a gyorsítás mellett.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak, LMP.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Nagybetűvel és postairónnal szeretném aláhúzni azt, amit itt Varga Géza képviselőtársunktól hallhattunk, hogy az MVH állam az államban elv szerint működött eddig, és sajnos ez a törvénytervezet azt segíti elő, hogy tovább növekedjen ez a bürokrácia.

Ahogy azt tapasztalhattuk az MVH eddigi működésében, az MVH a hatályos magyar jogszabályokat alárendeli az ő saját rendelkezéseinek. Kérem szépen, olyan van néha az MVH működésében, hogy a hatályos magyar számviteli törvénynél neki fontosabb a saját TEÁOR-beosztási táblázata, és azon keresztül kéri számon a gazdákat, illetve az MVH-val kapcsolatban álló szervezeteket. Abban, hogy az MVH bürokratizálását leépítsük, támogató tud lenni az LMP is. De abban, hogy az MVH-nek ezt a mindenekfelett álló hatalmas mezőgazdasági uralkodását tovább erősítsük, ebben nem tudunk támogatóak lenni, hiszen pont arról van szó, hogy azokat az embereket, azokat a mezőgazdaságból élő embereket, akik szívük szerint és tényleg a szakmájuk szerint a földdel állnak kapcsolatban és a földet szeretnék művelni, kényszerítik hatalmas papírmunkára. És nem feltétlenül az van, hogy képtelenek lennének elintézni a papírmunkát, hanem ez igenis többletterheket jelent nekik anyagilag is, illetve többletterhet jelent energiában is az, hogy az MVH-val való kapcsolat túlbürokratizált, és a valós dolgoktól már-már teljes mértékben elszakadt kapcsolattá vált.

Sokkal, de sokkal nagyobb hangsúlyt kellene tenni arra, hogy az MVH egy ügyfélbarát szervezet legyen, olyan ügyfélbarát, ahol valóban az ügyfelek szempontjai vannak az első helyen, és nem pedig magának a bürokráciának a szempontjai.

Csak ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő előre bejelentett hozzászóló Szabó Rebeka képviselő asszony, LMP.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Némiképp csatlakozva frakciótársam véleményéhez, azt kell hogy mondjam, hogy nem szerencsés, hogyha a kormány az állampolgárok problémáinak a megoldása helyett a saját hivatalai problémáját akarja elsősorban megoldani.

Azt a fajta problémakezelést pedig még kevésbé tartjuk támogatandónak, amelyben a hivatal működését úgy alakítják kvázi a realitásokhoz, hogy az tovább fokozza az ügyfelek kiszolgáltatottságát, az ügyintézés időigényét. Márpedig azt látjuk, az államtitkár úr expozéja ellenére, hogy a most tárgyalt törvényjavaslatban néhány technikai pontosítást, illetve kétségkívül hasznos ötletet leszámítva, tulajdonképpen erre történik kísérlet.

Az előterjesztő deklarált célja az, hogy az MVH által lefolytatott eljárásokat gyorsítsa, és hogy a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételeket megteremtse. Ez most is elhangzott. Ugyanakkor a bizottsági vitában a kormány képviselője is elismerte már: "Az MVH működési reformját a jelenlegi feltételekhez próbáltuk szabni - itt most idézem, ami elhangzott -, mind a személyi feltételekhez, mind pedig a tárgyi feltételekhez, mert azt látjuk, hogy nem tudunk bővíteni a büdzséjén."

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezt ugyan részben megértem, mert természetesen, mint tudjuk, az ország állandó anyagi problémákkal küszködik, de azért szeretnék tenni egy megjegyzést, hogy a költségvetésben azt láthatjuk, hogy az MVH integrált irányítási és ellenőrzési rendszere idén 2 milliárd forint támogatást kapott, tavaly pedig 3 milliárdot. Azt gondoljuk, például ha megnézzük, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat is hasonló méretű és funkciójú rendszert üzemeltet, és annak az üzemeltetési költsége kisebb mint 1 milliárd forint, és a fejlesztésére sem fordítanak évente 2-3 milliárd forintot. Tehát nekünk az a véleményünk, hogy amíg nem készül el az MVH teljes informatikai auditja, addig ennek a rendszernek csak a működését volna szabad finanszírozni, és nem volna szabad évente ilyen milliárdos összegekért továbbfejleszteni. Például azt gondoljuk, hogy ennek az összegnek egy része akár fordítható lenne az MVH egyéb kapacitásbeli hiányainak a finanszírozására. Tehát azt gondolom, egy ilyen átcsoportosítás is elképzelhető lenne.

Mindamellett tudjuk azt, mint az itt most többször elhangzott, hogy alapvető gond az ügyintézés és ahhoz kapcsolódóan a pénzkifizetés lassúsága is. Ennek a helyenként túlbürokratizált ügymeneten túl az is az oka, hogy az MVH emberi erőforrás kapacitása túlságosan kicsi a feladataihoz képest. Erre is több célzást hallottunk ma elhangzani.

De tulajdonképpen ezzel a törvénnyel, ahelyett, hogy a kapacitást az igényekhez szabnák, olyan reformot kívánnak bevezetni, amely szinte mentesíti a hivatalt a közigazgatási eljárási törvény hatálya alól, és az eddiginél hosszabb ügyintézési határidőket biztosít számára. Itt utalnék az államtitkár úr expozéjára. Tehát mi azt látjuk ebben a törvényben, hogy az 55. § módosításakor az eddigi 60 napos ügyintézési határidőt 3 hónapra növelik. Ez szerintem mindenképpen a határidő hosszabbítását jelenti.

Azt gondoljuk, hogy ez a változtatás egyértelműen sértené a jogbiztonságot és a mezőgazdaságból élők boldogulási esélyeit is, hiszen ha belegondolunk, ki mer tulajdonképpen egy támogatás reményében milliós összegeket érintő döntéseket meghozni, akár eladósodni, hogyha még arra sem számíthat, hogy a megpályázott támogatásról ésszerű időn belül döntés születik. Tehát mi rossznak tartjuk ezt a határidő-módosítást.

És emellett különösen aggályosnak tartjuk azt az intézkedést, hogy a 36. § szerint a jogorvoslati eljárásban a fellebbezésnél nem lehet új tényre, új bizonyítékra hivatkozni. Mi azt gondoljuk, hogy nem a fellebbezés tartalmát, hanem esetleg az erről hozott döntés módját lehetne korlátozni, viszont a jelenlegi módosítás kifejezetten méltánytalan helyzetet teremt, hogyha az ügyfél fellebbezésének az elsőfokú döntést követően tudomására jutott új körülmény sem lehet az alapja.

(18.00)

Tehát mi értjük, amit mondtak, hogy ezt bizonyos esetekben arra használták, hogy eleve a második körben tárták csak elő a bizonyítékokat a gazdálkodók, de mi azt gondoljuk, hogy lehetséges ennek a törvénynek egy olyan módosítása, ami lehetővé teszi, hogy a másodfokú döntésben csak az új körülményeket lehessen figyelembe venni, és ezt a módosító javaslatot egyébként be is nyújtottuk.

Tehát összességében azt gondoljuk, hogy ha a kormány valóban újra gazdálkodásra szeretné buzdítani a vidéken élő embereket, amit egyébként nem győz hangoztatni, akkor jobb lenne, ha minél inkább megkönnyítené a dolgukat ahelyett, hogy nehezítené azt.

Tulajdonképpen az első lépés szerintünk annak a belátása lenne, hogy a kívánt célt a jelenlegi humán és pénzügyi keretek között működő MVH-val nem lehet elérni. Ezt bátran kimondhatná a kormány, hiszen a kereteket még tulajdonképpen az elődjétől örökölte, és amúgy is szeretnek erre rendszeresen hivatkozni. Ezután a logikai sorban következne egy átvilágítás, amely pontosan kimutatná, hogy hol van komoly kapacitáshiány és milyen tárgyi, jogszabályi vagy egyéb feltételek hiányoznak a gyorsabb, pontosabb, korrektebb ügyintézéshez. Itt csatlakoznék Varga Gézához abban, hogy ez abszolút ellentmond a törvény sürgősségi tárgyalásának. Azt gondoljuk, hogy csak miután ez az átvilágítás megtörtént, akkor lenne érdemes hozzányúlni a törvényhez, de nem egyoldalúan, a hivatalnak kedvezve, mert tulajdonképpen az eddigi problémákat sem az okozta, hogy túl kicsi lett volna az MVH önállósága, sőt.

A kormány többször ígért új agrárstratégiát, tehát javasoljuk, hogy kezdjék a munkát a támogatáskifizetési rendszer megjavításával. Igaz, hogy ehhez komoly politikai bátorságra és elszántságra volna szükség, de mint látjuk, más, talán az állampolgárok és a magyar gazdaság számára kevésbé fontos ügyekben a kormány ezekből az erényekből nem szokott szűkölködni. Ráadásul azt gondoljuk, hogy ebben az esetben a létszámbővítést is könnyebben elfogadná a magyar közvélemény, mint mondjuk, a kormányzati kommunikáció területén történt ilyen irányú lépéseket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem, hogy óhajt-e még valaki a vitában felszólalni, mert jelentkezőt nem látok. (Nincs jelzés.) Nincs jelentkező.

Akkor megkérdezem V. Németh Zsolt államtitkár urat, kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. Igen, államtitkár úr, öné a szó.

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm valamennyiük hozzászólását, amelyből én a jobbító szándékot láttam. Néhány fölvetett kérdésre szeretnék válaszolni.

Először is fogalmazzuk meg talán azt, hogy miért elégedetlenek a gazdák, pályázók az MVH-val. Vajon a jogszabályi alapok miatt? Én úgy gondolom, hogy nem. Vajon - nevezzük most röviden - az MVH-törvény miatt csupán? Én úgy gondolom, hogy nem. A problémák jelentős részében én úgy vélem, hogy jogszabályi változtatás nélkül is lehet fordulatot elérni. Ahhoz, hogy ügyfélbarát legyen egy hivatal, nem kell jogszabályokat alkotni, másfajta szemléletet kell meghonosítani. Abban bízom, hogy már vannak erre utaló jelek.

Az elégedetlenség többnyire akár a pályázatok megjelenésétől a döntésig vagy a döntéstől a pénzhez jutásig terjedő időszak miatt van. Elképesztően bonyolult és hosszú az eljárásrend.

Megint csak úgy érzem, hogy nem feltétlen csak ez a törvény alapozza meg azt, hogy rövidüljenek ezek az idők. A III-IV. tengelyre vonatkozóan elkezdődött egy munka, amely ennek az időnek a lerövidítését célozza. Hiszen miért hosszú a döntési időszak? Azért, mert felkészületlen volt maga a kifizető ügynökség is, hiszen a rendeletek adott esetben nagyon zaklatott körülmények között születtek meg, pár nappal a meghirdetési időszak előtt, ezt a problémát orvosolja egyébként a törvényjavaslat, de nem csak a kifizető ügynökség nem tudott felkészülni rá, maga a pályázó sem. Én ennek tulajdonítom egyébként a fellebbezések jelentős részét, a felkészületlenségből vezetem le.

Nos, a III-IV. tengely esetén a most folyó munkák, amelyek az egész LEADER-program megújítását célozzák, meggyőződésem, hogy garantálni fogja, hogy a mostani 8-12 hónapos döntési időszakot meg fogjuk tudni felezni. Le fogjuk egyszerűsíteni az eljárásrendeket, amire a társadalmi vita során kialakított munkaanyag ad alapot. Most összegezzük egyébként a tapasztalatokat, amelyet az egész országban szereztünk. Mi magunk is járjuk a vidéket, tehát halljuk a gazdáktól azokat a gondolatokat, amelyeket képviselőtársaim itt most felidéztek.

Azért hadd említsem meg azt is, hogy örülünk annak, hogy a KAP-reform során vagy attól teljesen függetlenül is az Európai Unióban is elindult szinte mozgalom az egyszerűsítés irányába, nemcsak az agrárium, vidékfejlesztés területén, hanem más egyéb támogatások terén, de hát ezek még nem öltöttek testet jogszabályokban. Tehát jelen pillanatban azokból az eljárásokból, jogszabályokból tudunk kiindulni, amelyek érvényben vannak. Én úgy vélem, hogy ezért most hitegetni a gazdálkodókat azzal, hogy ebből rövid időn belül változás lesz, nem feltétlen szabad. A jelenlegi eljárásrendeken belül viszont meg kell tennünk mindent, hogy ne legyünk pápábbak a pápánál. A jelenlegi munkánk ezt célozza meg. Tehát biztosítsuk azt, hogy az Európai Uniónak ne kelljen visszafizetnünk összegeket az auditokat követően, biztosítsuk ily módon az európai uniós adófizető polgár és a társfinanszírozás folytán a hazai polgár érdekét is, azonban ezen belül a lehető legegyszerűbb eljárásrendet valósítsuk meg.

Egyetértek azzal, hogy van igény nagyobb horderejű változtatásokra. Mint elmondtam, szükséges megvárni ehhez a félidei értékelését az Új Magyarország vidékfejlesztési programnak, hiszen számos munkaanyagot kapunk, amely megalapozhatja a későbbi döntéseket. Hogy mást ne mondjunk, meglátjuk ebből vagy ebből is, hogy mennyi van a kasszában, hiszen egy nagyobb horderejű változás például az I-II. tengely esetén most - jelenleg azt kell hogy mondjam - nem nagyon indokolt, hiszen az I-II. tengelyek esetén a forrás elfogyott, illetve túlcsordult. A jelenlegi pályázati döntéseket pedig még az előző eljárásrendek alapján kell hogy meghozzuk, mint mondtam, a III-IV. tengely esetén viszont elkezdődött egy munka.

Mindezeket együttvéve engedjék meg, hogy azt a hasonlatot hozzam, hogy mi most hasonló helyzetben vagyunk, mint az az utas, aki navigációval el szeretne jutni valamely célhoz: választhatja a gyors utat, választhatja a legrövidebb utat és a harmadikat, a gazdaságosat. Mi most a gazdaságosat választottuk. Tehát az MVH meglévő szellemi erőforrásaival, emberi erőforrásaival, meglévő informatikai rendszerrel számolva kellett ezt a javaslatot benyújtani, és természetesen az elkövetkező évben és addig is dolgozva azon munkálkodunk, hogy egy új eljárásrend alakulhasson ki, és a következő törvényjavaslat, amelyet ide a Ház elé hozunk, valamennyi olyan érdeket érvényesít, amelyet önök is említettek.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a benyújtott módosító javaslatokat, támogatott módosító javaslatokat önök is támogassák, és ezzel együtt a törvényjavaslatot támogatni, elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Jakab István, Font Sándor fideszes, Sáringer-Kenyeres Tamás kereszténydemokrata néppárti képviselők önálló indítványát T/1616. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/1616/1. számon ismerhették meg képviselőtársaim.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Sáringer-Kenyeres Tamás úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

(18.10)