Felszólalás adatai

Ez a törvény, amit Szerbiában elfogadtak, teljes hideg zuhanyként ért mindnyájunkat, hiszen Szerbia az utóbbi években jól láthatóan törekedett arra, hogy az Európai Unióhoz folyamatosan közeledve a vajdasági magyaroknak és minden más kisebbségnek, ahol csak lehetett, igyekezett olyan jogokat és lehetőségeket biztosítani, amelyek jó irányba vitték Szerbia politikáját. A most elfogadott kárpótlási törvény mindezzel szemben áll.

(9.30)

Ez mindenkinek rossz véleményem szerint. A benne foglalt diszkrimináció pont a magyarokat rekeszti ki a kárpótlásra jogosultak köréből, a korábban élt emberek gyermekeit és unokáit; teljes mértékben elfogadhatatlan mind az egyetemes emberi jogok alapján, a diszkriminációmentesség alapján, mind pedig az Európai Unió alapelvei alapján. Ez rossz Szerbiának, hiszen nyilvánvalóan hátráltatja a tagjelölti státus elnyerését. Rossz Magyarországnak is, az ottani magyaroknak is - ezt a kettőt talán magyar nemzetként egybe is vehetjük -, hiszen kirekeszti őket egy olyan folyamatból, egy olyan kárpótlási folyamatból, amint a képviselő úr is említette, nagyon régóta vártak, és voltak pozitív várakozásaik ezzel kapcsolatban. Rossz az egész Európai Uniónak is, hiszen egy újabb konfliktust szül, egy újabb, biztatóan induló tagjelölti státustárgyalási folyamatot akaszt meg ebben a fázisában, legalábbis jelen állás szerint ez így tűnik.

Magyarország azonban nyilvánvalóan ebben a kérdésben azonnal lépett. Először Németh Zsolt államtitkár úr kérette be a budapesti szerb nagykövetet, és kért tőle tájékoztatást egyrészről, másrészről tájékoztatta őt is a magyar álláspontról, hogy Magyarország számára ez a jogszabály elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan Szerbiának az európai uniós integrációja sem folyhat tovább ebben a mederben.

Martonyi János külügyminiszter úr október 13-án kiemelte nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy Magyarországnak világos erkölcsi, jogi és politikai álláspontja van ebben a kérdésben. Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azokat az embereket, akik kényszersorozás útján bekerültek egy hadseregbe, sőt, a gyerekeiket, unokáikat is bűnösnek tekintsék. A mi felfogásunkkal, amint mondta, ez nem egyeztethető össze. Ugyanilyen lenne, ha azokat a magyarokat, szerbeket, szlovákokat, románokat, szlovéneket, bunyevácokat, horvátokat és mindenki mást, akit Milosevicsék besoroztak, most kollektív bűnösség pecsétjével bélyegeznénk meg.

Ezenkívül nemcsak a magyar politikusok, de Štefan Füle bővítési biztos úr is egyértelművé tette, hogy ez a jogszabály valamelyest revízióra szorul, és bár az Európai Unió hivatalosan nem hozta nyilvánosságra tiltakozását, de ezzel a törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy a végrehajtása teljes mértékben diszkriminációmentes kell hogy legyen, magyarul: nem lehet a magyarokat megkülönböztetni ezen a területen. Ezek után a szerb vezetés is valamelyest új hangnemet ütött meg a magyarokkal való tárgyalásban, és azt állították, hogy meg fogják találni december 9-éig - ez, ugye, az a nap, amikor Szerbia tagjelölti státusáról döntenek -, december 10-ig megtalálják a megoldást erre.

A tegnapi nap folyamán került sor talán az egyik legfontosabb találkozóra, Pásztor István VMSZ elnök és Borisz Tadics szerb elnök között, amelyről Pásztor István elnök úr a mai délelőttön fog sajtótájékoztatót tartani, és ismerteti az ott elhangzottakat, de a tegnapi tájékoztatása szerint olyasfajta irányba indultak el a tárgyalások, hogy ezen törvénynek valamilyen módon egy olyan változtatása, értelmezése vagy visszavonása történjen meg, részleges legalábbis, amelyik kiiktatja Magyarország aggályaira okot adó törvényi paragrafusokat.

Én tehát annak örülök, hogy a szerb álláspont valamelyest változott, bízom benne, hogy december 9-éig megoldódik ez a probléma, és a határon túli magyarok és az ottani szerbek valamiféleképpen konszenzusra tudnak jutni. A magyar kormány álláspontja ebben a kérdésben is az, hogy azt támogatjuk, ami a határon túli magyaroknak jó, az ő álláspontjukat foglaljuk el, de természetesen, ha erre nem kerülne sor, akkor Magyarország nemzetközi színtéren, az európai népek családjában, az Európai Unió tagjaként ki fogja fejteni az álláspontját, hogy addig Szerbia tagfelvételi, tagjelölti eljárása nem indulhat el, amíg ezt a szélsőségesen diszkriminatív, a magyarokat megbélyegző és az Európai Unió alapértékeivel össze nem egyeztethető törvényt vissza nem vonják vagy nem módosítják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)