Készült: 2024.04.28.23:11:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2015.03.16.), 62. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:05


Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A devizahitel-károsultak most a hetekben-hónapokban szembesülnek azzal, hogy a kormányzat úgynevezett elszámolását, forintosítását, piaci árfolyamon történő forintosítását követően legtöbbjük esetében nagyobb marad az adósság a kölcsönvett összegnél nyolc év után akkor is, ha mindent rendesen befizettek.

(15.10)

Látható, hogy míg a legtöbben körülbelül 150 forintos svájcifrank-árfolyam mellett vették fel a hitelüket, most 256 forintra váltva bő 70 százalékkal engedi megnövelni ez a jelenlegi kormányzat a megmaradt tartozást. Jó esetben tehát a felvett összeg 10-15 százalékos visszatérítése, amivel most a kormány kecsegtet, nem kompenzálja ezt a növelést egyáltalán. Tehát bizton állítható, hogy a tartozás a felvett összeg mintegy másfélszerese körül jár, és a hátralévő futamidő alatt a kamat még megduplázza ezt. Ami tehát kiderül ebből, hogy a kormányzat rendezési terve szerinti elszámolás alapján (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) minden eddigi fizetés ajándék volt a bank számára. Tehát a Fidesz-KDNP egy olyan modellt dolgozott ki, amelynek értelmében ezek az érintett bankok legalizálva lenyelhetik az emberek eddigi befizetéseit, hiszen az össztartozás még mindig magasabb lesz, van, akinél nagyságrendekkel magasabb, mint az eredetileg megkapott összeg.

Az is látható, hogy a Jobbik belső számításai szerint, ha 2010-ben cselekedett volna a kormány, ahogy mi azt követeltük, és a felvétel napjának árfolyamán forintosíttatta volna ezeket a hiteleket, úgy szerződésenként, családonként 3 millió forint nagyságrendű összeget tudtak volna önök megspórolni minden egyes érintettnek, csak sajnálatos módon nem hallgattak a Jobbikra, először halasztgatták a megoldást, végül pedig, mint látjuk, elszabotálták azt.

Számtalan kérdés lóg még a levegőben: mi az, hogy közvetítő szerepet szán a kormányzat saját magának, mondjuk, szabad felhasználású hitelesek vagy autóhitelesek esetében? Hol a működő magáncsőd intézménye? Hogy köthetett a kormány olyan paktumot a Bankszövetséggel, amelynek értelmében ‑ saját elmondásuk szerint ‑ nem emelnek akadályt a kilakoltatások elé? Hogy lehet az, hogy még mindig a bank engedélye kell, hogy a Nemzeti Eszközkezelő segíthessen? Ezen nagyon sok, levegőben lógó kérdés tisztázása érdekében négy civil szervezet és társult szervezetek olyan igényt nyújtottak be, hogy a magyar parlament egy vizsgálóbizottság keretein belül keresse meg a válaszokat ezekre a kérdésekre, keresse meg, hogy ez a családonként 3 millió forint hova tűnt, milyen mulasztások mentén tűnt el, hogyan lehet kompenzálni az érintetteket, és hogyan lehet ezt a legalizált banki szabad rablást visszacsinálni, jóváírni az érintett összegeket az emberek számláján.

Ezen kérdések mentén tehát adódik a mindezt összefoglaló kérdés, hogy a Fidesz-KDNP, a kormányzat partner-e egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásában, amely az úgynevezett devizahitelezés összes vadhajtásának kivizsgálásával végre egy bozótvágóval vág rendet ebben a dzsungelben. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban. ‑ Zaj.)




Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai